Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-18 / 51. szám

DÉLPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG •y I------ PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS ------1 Népnevelőink feladata az ötéves terv tudatosításában „Tisztelt Országgyűlés! Benyújtom a Magyar Népköztársaság első o eves Népgazdasági Tervéről az 1950 jön. 1-től 1954 dec. 31-ig terjedő időszakra szóló tórvényjavasailot. Ezekkel a szavakkal nyújtotta át Gerő Ernő államminiszter elvtárs a Magyar Népköztársaság első 5 éves Népgazdasági Tervéről szóló törvény­­javaslatát. Magyarországnak agrár-ipari or­szágból ipari-agrár országgá váló át­alakítása, mezőgazdaságunk eimara­­do.tságának felszámolása, dolgozó né­pünk életszínvonalának további eme­lése a legnagyobb feladatok, amit az 5 éves terv meg fog valósítani. Az 5 éves terv, a szocializmus építésének terve, de ugyanakkor a béke terve is. Az 5 éves terv eredményes végrehaj­tása — a béke védelme. Az 5 éves terv sikeres végrehajtása nagyrészben a dolgozók öntudatán múlik. Esen a téren hatalmas feladatok várnak Pár­tunk agitátoraira. Tudatosító, népne­velő munkával el kell érni, hogy me­gyénk minden dolgozója világosan lás­sa, mit kap az 5 éves tervtől és mit kell tennie az 5 éves terv sikeres vég­rehajtásának elérésére. Az 1949-es választás és az 5 éves tervköicsönjegyzés alatt komoly ta­asztalatokat szerezték népnevelőink. zeket a tapasztalatokat kell felhasz­nálni az 5 éves tervünket tudatosító munkánk során. Jól bevált módszer a monon járás havonta egyszeri munkamódszer-át­adási értekezlete. A járás legjobb népnevelői vitatják meg itt az új munkamódszereket és adják át a többi népnevelőknek tapasztalataikat. Úgy a válasxtási, mint az 5 éves tervköicsönjegyzés agitációnál bebizo­nyosodott, hogy a legjobb eredménye­ket egyéni agitációval, szívós, egyénen­kénti meggyőző munkával értük el. Az 5 éves tervet tudatosító munkánkban is elsősorban az egyéni agitációra fek­tessük a fösúlyt. Válogassuk ki azo­kat a megfelelőket, akik eddigi mun­kájukkal bebizonyították, hogy jó munkát tudnak végezni. Pártunk nép­nevelői mellett vonjuk be az agitá­­cióba azokat a pártonkfvüliékct, vala­mint azokat a máspártbelieket, akik kitűntek az eddigi munkákban. Ugyancsak a választási és tervkől­­csönjégyzés agitációja alatt tapasztal­tuk, hogy azért tudtak népnevelőink jó munkát végezni, mert mindkét agitá­­ciós kampányt komoly oktatási munka előzte meg. Az 5 évés tervet tudato­sító munkát is komoly tanulásnak kell megelőznie. Népnevelőink tanulmá­nyozzák át az 5 éves terv törvényja­vaslata mellett a Szabad Nép idevo­natkozó cikkeit is. Minden népnevelő­nek tudni kell, hogy az 5 éves terv mit ad az országnak, mit ad a köz­ségének. mit ad az egyénnek. Az a legjobb népnevelő, aki kézzelfogható módon tud érvelni. Az a legjobb nép­„AmerUra Hrrngja" * ,jólérte-Sült. aégArAV hírhedt rádió állomás a pén*Kbélyegzés kudarca, után jobb foglalkozásba kezdőt;. Hetet.havat összehord, hogy bebizonyíts^ milyen rossz élet folyik a Szovjet-állomban és a köréje cRcportosu'ó nép demo­­kráciakb' n. Ugyanakkor mikor a mt „■-efteiiete*" helyzetünkről rrgél, pél­dának hozza lel Tito „mester“ és a többi cérnán lógatott bábjaik orszá­gainak „nagysacrü' helyzetét, ' Nos, hát lássuk a példákat. A „példamutató“ Franciaország­ban egymást érik a különböző szak­mák ?2trájkjal. a dolgozó nép nyil­ván dicső kozni4ny&* „ünnepi “ a sztrájkok tömkelegében. Vagy talán Így kívánja nyi'vámo'«' g; a ho ni „köszönetét“ a minden e d gl mé'ete. teket felülmúló drágaságnak Fritn. ciaorszá.gbun, Olaszország ón n a má­sik „minta Államban" éftaző parasz­tok tízezrei rohamozzák meg a föl­desurak és az egyház földje t, hocy élni tudjanak. Azt gondolha nánk, hogy mint ahogy egv minta áll m kormányához illik, gyors in;é»kedést tesznek a. földeknek új tulajdono­­gáikra való telekkönyvez-isre. Ezzel szemben csak a gyors intézkedés van meg, ez is a fasizmus idejéből vissza­maradt és a zó'a három-zo os lét­számra emelkedőt* rendőrség kivezé­­nyelésére szólt. A többit a rendőrség már öntevékenyen „dícséretremél­­fóan" végezte el: az éhező paraszto­kon kipróbálták vadonatúj, Ameri­kából kapott fegyvereiket. Anglia a ll*'án a következő példa­kép. Anglia villanytelépeínrk do’go. zói „nagy örömiikbfin" a font leérté­nevelő, aki a nőknek írről beszél, hogy az 5 éves terv biztosítja szá­mukra a férfiakkal egyenlő munka és bérfeltétdekel, aki az időszakosan fog­lalkoztatott mezőgazdasági dolgozók felé arról beszél, hogy 480.000 új munkásra lesz szükség. Fel kell az 5 éves tervet bontani egészen a közsé­gekig, a gyárakig, az egyénig, a munkapadig. Az agitációban az áj munkamódsze­rünknek megfelelően súlypontokat ké­pezzünk. Legdöntőbb az üzemi agitá­ció, falun ped r a szocialista szekto­rok népszerűsítése. Üzemi népnevelőink vegyenek irányt az egyéni versenyzők számának a növelésére, mert az egyéni verseny az alapja a többtermelcsnek. Hiába agitál azonban a népnevelő a munka­­versenyről. ha ő maga nincs verseny­be. Első ‘feladat, hogy népnevelőink vállaljanak konkrét, egyéni verseny­feladatot, hogy példamutatásukkal is hassanak dolgozótársaikra. Az ötéves terv folyamán rakjuk le a mezőgazdaságban a szocializmus alapjait, ezzel biztosítsuk dolgozó pa rasztságunk felemelkedését. ötéves tervünk messzemenő állami támoga­tási nyújt a dolgozó parasztság ter­melő szövetkezeteinek. Hosszú és rö­vid lejáratú hitelekkel segíti az ötéves ten' a kezdeti idők nehézségein át a termelőesoport tagjait. 875 millió fo­rint értékű beruházást biztosit istállók, silók, magtárak, raktárak építésére, trágvatelepek létesítésére. Dolgozó pa­rasztságunk felemelkedésének egyet­len útja a termelőszövetkezeti cso­portba való belépés. Népnevelőink itt bő anyaggal ren­delkeznek, mert megyénk területén levő összes termelőcsoportok olyan eredménnyel zárták le ezt a gazdasági évet, amilyen eredményt egyéni gaz­dálkodással soha nem tudtak elérni. Az egyéni agitáció megszervezésé­nél, úgynevezett rétegagitációt szer­vezzünk. Dolgozó parasztságunk fele a termelőcsoportok tagjai agitálja­nak, a kisiparoshoz küldjük el kisipa­ros népnevelőinket, az értelmiség felé pedig haladó értelmiségiek végezzenek tudatosító, felvilágosító munkát. A ré­­tegagitációval tudta a dunavecsei já rés elérni azt, hogy első lett Pest me gye területén a térvköksőnjegyzesben. Népnevelőink agitáljanak munka közben, odahaza, az üzletekben, stb. Ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy rámutassanak az ötéves terv által nyújtott perspektívára. A há­roméves tervben elért eredményekre rámutatva, bizonyítsák, hogy Pártunk, Rákosi elvtérs vezetésével és a Szov­jetunió támogatásával biztosítja ai ötéves tervben lefektetett feladatok végrehajtását Soó$ Józsefné Pestmegyei Pártbizottság agitációs alosztályának vezetője. Illlimilllllíllllldlllllllllltlllllllllimiillllilllllllülllltlli kesédére «trájkba lépte* és a város így teljes sölét.vég'be bo. ru’t. De, hogy a. kép telj g legyen most a vízmüvek dolgozói határoz­ták el a sztrájkot, így remény van arra, hogy Angliában vizet sem lehet mm. Tito a minden hájjal megkent g.'zemhrr az utolsó esen a listán. Ta­lán azért, mert ar. ü fegyvertárukban is „utolsónak“ van minősítve. Az ő ores«gában aztán valódi ..mung.rf-s­­pa arUc-iomvan. Egyik napról a má­sikra egó'z faluk vonulnak „önként“ a legmodernebb technikával épített börtönökbe, * amint halijuk Amerika gyorsan újabb pénz**gélyt javasolt a munkások vérén megdr.gaílt Titó- i zak. nehogy fennakadás legyen az újabb demokraták letar óztatásAhan. A mintaképek ve jóban „eh aaa­­dönk" Ezekhez képest p mi munk-u veramye nk ar. újabb olcóhbodási hullám a munkanélküliség meg-zíln- I tetése és a népünk elé tárt hatalmas i nemzetgazdasági ötéves terv szili e I „el-örpül“. De ha már mindenáron pél ’akér­nek akarják e'énk állítani ereknek az országoknak helyzeteit, mi elfo­gadjuk az imperial is |a politika pél­dájának. és miközben gyártjuk az újabb gépeket, építjük it új gyára­­ka\ hónkat, vasutakat, iskolákat és kultúrházakat, az imperializmus rab­ságában tartolt munkások fognak előttünk á'lni, és az ö felszobidulá­­sukért a proletariátus teljes felsza* bMtí'ásáért még jobban fokozzuk harcunkat, még nagyobb eredménye­ket érünk el munkánk minden ez& kaszán. 'K iü li Kiskörön szülőotthont arat A hároméves terv keretén belül szülőotthon épült Kiskőrösön. Az építkezési költségek 50 ezer forintba, míg a berendezés 20 ezer forintba ke. rillt. 10 tágas szobából és 15 ággyal, szakorvossal, ápolónőkkel rendelkezik a környék legmodernebb szülőotthona. Uásmoipimi kiállítás Kalocsán Annak az évszázadokra vissza­nyúló gigászi harcnak, mélynek gyümölcseit csak napjainkban kezdi élvezni népünk, megjelenítője az a kiállítás, mely ezúttal Kalocsa kö­zönségét gyönyörködtette, de egy­ben oktatta is történelmünknek ed­dig mellőzött, sót rejtegetett fejeze­teit. A gazdag képanyag felöli mind­azt. ami a kapitalizmus elleni harc­ban a munkásmozgalmi fronton tör­tént. Érthetővé válik a dicsőséges oroszországi forradalom hatása a magyar munkásmozgalomra, melyet akkortól már céltudatos, elszánt férfiak vezettek a Károlyi forradal­mon, a Magyar Kommunista Párt megalakításán, a Tanácsköztársasá­gon, a magyar Vörös Hadsereg haditettem, majd később a „fehér terror” és a Horthy elnyomás ke­serű évtizedein át a felszabadulásig. A kiállítás az oroszországi forra­dalom előzményeit, eseményeit és eredményeit öleli fel. A szocializmus két halhatatlan vezérének: Lenin és Sztálin életútjának dokumentumai ezek a képek. cÁ ^Jítaq (j ap- Szart get 'Dáriatátg legutóbbi kiskunhalasi elő-, dórán Kardos Pál ismertette a. sztálini al­kotmány^ majd Rc&óczivi Ica sas. vs’.a'a érdemelte ki a hallgatóság elismerését. A zenei réssben ífj. Gulyás Sándor két orosz zeneszerző u án Liszt E<s­­ránc egyik legértékesebb «.Ikoiáait rnutaít* be. Az irodalmi elöadássoro. zat keretében Puskin, Lermontov és Gogoly után az orosz irodalom kiala­kulásáról tartó t változatos előadást Goór Imre. Az eheti termes ve t tudományi elő­adás: Bacsó Benő glrnn. tanár tartja. Az előadásokat egyre növekvő szám. ban látogat jé k a város íanuini és művelődni vágyó dolgozói. A BoHevfk Pár< történetének kép­­soro7,'f-kiállí|á«a nagy sikert a»*«, tott Ha'agon. A kiállításnak igán sok látogatója veit. 1fr A DEFOSZ halasi szervezete a Sztálin elvtárs születésnapjára a X DÉFOS2 összes helyiségeit feldeko­rálja. ★ A kLkunbaiaM országos vá-áron a rendőrség 107 egyént — körük igen sok kupecet — vett őrizetbe, akik nem tudták személyago.no«águ­kat, illetve foglalkoaá'-ukat igazolni. Ennek köszönhető, hogy « vásár a legteljesebb rendben és egyetlen lo­pási kísérlem nélkül zajlott le. Az e!őát,: ettak közt kéf országosan kö­rözött bűnözőt íb találtak. ★ A kukericahOazoT'ráit'Máa még mindig nagyon vonta ottan folyik Harison. Az előírt 50 vágón helyett mindös -e 8 é= fél vagónnyi kukori­cát szolgáltattak be Ezúton is fel­hívjuk a beszolgáltatással •hrmrad­­takat kötelességük teljesítésére. tr Úszód község dolgozó paraszt­sága a Nagy Sztálin 70. születés­napja alkalmára munkafelajánlás keretében vállalta, hogy az őszi mélyszántást a kedvezőtlen időjárás ellenére december hő 6-ra ,'teljesíti. A dolgozó parasztság annak elle­nére, hogy Balázs László 21 holdas kulák és Borsi Lajos 47 holdas ku­­!ák igyekeztek a szántást elszabo­tálni, — határidőre, december 6-ra elvégezte az őszi mélyszántást-AtlIIIIHIillülllllllllllllllltlIllllllllllllllllillllllltilllllltlIilllllllilltiiiiiijiiimiiiiiiiiiii'iiiiiiiii'miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif A „példaképek" Bennünket is érdekei A béke legyőzhetetlen Még nem minder országban kell fel a béke napja az elpusztított vám»-' aök romjai feleit. Az új, alkotó éléi, a dolgozó népek győzedelmes mozgaL mával felragyogott Léngyelor.,zág, Románia, Bulgéu-ia. Magyarország, Cseh. Szlovákia, AMnia és Kin,a felett. Egy pillanatra felvillantak sugarai a. jugoszláv hegyek és a hősi múl ú francia főid felett is, de ezek az orszá­gok azután az amerikai hadsereg gyakorlóterévé Vá lónak. Csak egy pil­lanatra tört be a sugár őkaszországba de az Atlanti-óceán felöl érkező fel­hők eltakarták. Európa egyik oldalán már felkelt a nap, a másikon még iart az éjszaka. Hosszú, de nem örök éjszaka. A béke úgy ke'l mindenkinek akár a kenyér, vagy a levegő. De Luxemburg népét még háborúba akarják kergetni, az angol.amerikai imperialisták minden á on vérfürdőt akarnak rendezni Iránban, az ame­rikai farmerek és munkásoké mellét ontani akarják a törökök, finnek, a francia ér elmiség, a svéd hatászok ég favágók vérét is. A balszerencse Churchill! ad a Angliának, aki Jeges kezével harcba dobta a görögöké^ a görögök, arabokat az arabok és hinduitat a hinduk ellen. De a béke erői mindenütt megjelentek, növekedtek és erőfödnek. Olyan mozgalom ki'etkezm , amelynek méretei beláthatátin-tok. A béke védelmi haris rege bcszállósolta magét valamennyi világrészre, magával ragadta a fehéreket és szine.dxhüek«’., tehetőseket és szegényeket, egyszerű embere, kot és tudósokat, öregeket és fiatalokat, asszonyokat és fi fiákat- Minden nép békét akar, a béke kell mindén embernek. A béke védelmében minden népnek ki kell állnia. Négy év alatt megváltozott az emberek lelkületé. Két esztendeje Németország még a háborüulánl eszméié ienoégben hevert. Ma & Demo, krafciku* Német Kot'áras rág területén zengenek az ép-tő kalapácsok, éléire keltek a gyárak, terem a föld, begyógyultak az egye emek sebei, telj nézőterek előtt pezseg az előadás a színházakban. Sok fontos esemény zajlott lé a háború u án. Két esztendeje Cseh­szlovákiában még sok becsületes, de az orránál tovább nem látó embert őszinte aggodalommal töltött él a holnap. Ma már hisznek Got wnld szavá­nak; „Előre a «aociaUwaug felé! Együtt a Szovjetunióval!” Ismerte egy* má?t a cseh és a szovjet nép, ha nem is telálkoz ak. Csehszlovák partizá­nok együtt harcoltak a szovjet hadsereggel. Szovjet katonák szabadították fel Prágái és Bra ;«lávát. A szovjet emberek előbö ismerték és szereti ók a cseh ellenállás már tirjút, Julius Fucaikot, mint saját népe. Láttam a cseh-snlovák tiszteké^ ás katonákat; szovjet könyvek lelkes olvasót lejek. A jövőről beszélgettem velük, a békés jövőről. A tengeren, úlí harci dobok zaja sehogy sem fojthatja el bennünk a győzelem, a béke győzelmének hí tot. Lehet, hogy akiknek nincs más akaratuk, vigasztalást találnak a, „megmentő” atombombáról szóló mesében. De nekünk elég' a saját a karai urak tó. Es ime, még remeg a világ Kína hullámaitól, amelyek beömlő tek a hatalmas demokratikus mozgalom forrongó Ödönébe, márts új erő — a Szovjetunió új, óriási technikai győzelme, ak atomié.r6 békéé felhasználása cinen fel a világ népeit. Nincs már hatalom, amely meggátolná, hogy na a béke parancsolja az emberiség cselekedeteit. A béke, amelyet nem kor. láíoz erületi határ, amelynek n ncs szüksége földrajzi térképre, mert egy* formán irányítja az események«; a tengereken és a hegyek csúcsán is. Osztatlan a béka, akár a levegő és úgy kéíl a népeknek, mint a falat kenyér. Az art berek nem a csataterek jeltelen .sírjaiban keresik sorsukat. A békéé a jövő és mindent legyőző, egyre növekvő ereje hatalmas rémé. nyékét ültet minden ember szívébe. A béke legyőzi a háborút ás a háborús gyujíogatókat, mer* Sztálin a hadvezér®. P. Pavlenko 31i regük a „királykérdés** mögött Mint ismeretes, a belga szenátus elfogadta Eiskens kormányának törvényjavaslatát a „királykérdés”-ben. Az ország haladó erői tánlo­­mhalauanul szemben állanak fit. Lipöt visszatérési szándékával. A reakció természetesen a volt király mellé állt, akiről köztudomású, hogy a hitleristákat minden erejével kiszolgálta. A belga reakciósok arra számítanak, hogy a proíasiszta uralkodó most is támogatni fogja őket aljas céljaik elérésében. Az amerikai monopolisták az Egyes: it Állatitok diplomáciájával együtt III Lipót visszatérését segítik elő’, mert a Wall Street a volt uralkodót a demokratikus erők ellen akarja felhasználni. A brüsszeli „Libre Belgique” c. hivatalos katolikus párti lap elárulta magát és így írt: „Lipót visszatérésének kérdésében az Egyesült Államok is érdekelt...” .......A királykérdés további alakulá­séban kétségtelenül nagy szerepet fog játszani Murphy, az Egyesült Államok belgiumi küvete”. A Wall Street jól ismeri III. Lipót diktató­rikus hajlamait és így reméli, hogy a ntarshallizál! országban „a ke­mény kéz” politikáját valósíthatná meg az 5 érdekükben. „A királykérdés” kulisszája mögött megbúvik az angol-amerikai ellentét is. A kis Belgium óriási és gazdag gyarmatbirodalmával ál­landóan ingerli az imperialisták telhetetlen étvágyát. Az angol és amerikai monopolisták között már évek óla késhegyig menő harc dúl Belga-Kongó „ellenőrzéséért”. Anglia tehát ellenzi Lipót visszatérését, mert ezzel saját beiga-kongóbeli helyzetét gyengítené Amerikával szemben. Mint minden hitlerista, Lipót is az amerikai imperializmusra nyergeit át s ma már nyílt titok, hogy a volt király „Amerika embere”. Angliára nézve ez kellemetlen, mert nem kétséges, hogy I-ipót az amerikaiak javára mindinkább kiszorítaná az angol tökét Belgiumból es gyarmatairól és keresztül húzná Cripps tervét, amely szerint Anglia vezetésével európa-afrika gazdasági szövetséget hoznának létre. Belgium dolgozói, akik négy hosszú esztendőn át harcoltak a hitleri megszállók ellen, minden erejükkel tiltakoznak a münchenista király visszatérése ellen. A belga kommunista párt külön határozat­ban fejezte ki, hogy kategorikusan ellene van a reakciós tervnek. Belgium nagyarányú gazdasági válságtól szenved. A 8 milliós országban 300.000 munkanélküli nyomorog. Egymás után zárják be a gyárakat, amelyeknek piacát az amerikaiak elhódították A belga frank leértékelése új szenvedéseket hozott és még újabbakat tartogat a tömegek számára és megkönnyíti az amerikai monopolisták ipaH rablohad járatát a belga iparvállalatok potom áron történő összevá­sárlására. Nyomort és gazdasági leigázást hozott a burzsoá-pártokkal együtt­működő szociáldemokraták politikája. A belga munkástömegek nap, mint nap szomorú tapasztalatok árán győződnek meg arról, hogy az amerikai imperializmus koronás szolgált, de polgári lakájait is e! kell távolítani. Tudják, hogy a gazdasági válságok és imperialista kalan­dorok hálójából csak valóban demokratikus kormány veze.heli W Belgiumot

Next

/
Thumbnails
Contents