Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)
1949-12-18 / 51. szám
DELPE STAVES V Ei A tag- és tagielő! írnunk a megjavításáért Dolgozók levelei Megérhetett Mos** ráha Halas népe ajándéka IV. évfolyam, 51. szám. ÁRA SO FSfsLÉB 1949 december 15. rjn A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELÉ Irta: Fekete Mihály alispán !7-én összeüi Pesmegye törvényhatósági bizottsága, hogy letárgyalja a megye közállapotát. A megye „parlamentjében" a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők számolnak be a végzett munkáról, a megye összdolgozóit képviselő törvényhatósági bizottság előtt, miközben elvárják a termékeny építő kritikát. Népi demokráciánk „szemüvegén" keresztül veszik vizsgálat alá, hogy megyénk közigazgatási apparátusa és társhivatalai mennyire feleitek meg a proletárdiktatúra funkcióinak:. milyen eredménnyel harcoltak a megdöntött rendszer maradványai ellen. Mennyire segítették elő a termelés folyamatát, népi demokráciánk építését. A törvényhatóság tagjai, vezetői, méltók voltak-e a népbizalmára, megíették-e a maximumot a dolgozók javára, akiket képviselnek? A felszabadulás óta már nem az ígynevezett „viriiis" világ osztálylevegője üli meg a megyeháza közgyűlését, nem Endre László nyilas alispán és szolgabírói játszák az önkormányzatosdit, — hanem a Népfrontba tömörült erők a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével népi demokráciánk elveinek megfelelően „hányják-vetik" meg saját dolgaikat, sorsukat, jövőjüket. Népi demokráciánk teremtő demokratizmusára jellemző, hogy még a régi feudálkapitalista rendszertől „örökölt" vármegyeházába is be tudta vinni a demokrácia éltető erejét, s annak „kinyitott" ablakán keresztül bejuthatott a népi erők friss építő szelleme. Ez a szellem“ többet épített egy fél év alatt, mint a régi „díszkardos" vármegyeháza urai félszáz esztendő folyamán Újból bebizonyosodott — amint számtalanszor a felszabadulás óta —, hogy alkotni csak a nép tud, ha meggyőződésén keresztül saját magának épít országot, megyét s ha a nehézségek leküzdésében a hatalmon levő munkásosztály vezető pártja köré tömörül és azzal összeforr. A közgyűlés a fogyatékosságok mellett jelentős eredményekről számol be megyénk dolgozói előtt, amelyek láttán megállapíthatjuk, hogy megyénk a legutolsó közgyűlés óta ipari és mezőgazdasági vonalon egyaránt sokat fejlődött. Jelentősen megnőtt a szocialista szektor a mezőgazdaságban s az év júliusától 83 új termelő szövetkezeti csoport alakult meg és működik nagy sikerrel. A Tszcs.-k saját eredményeik és nem utolsó sorban a nagy Szovjetunió parasztságának hatalmas sikerei nyomán egyre nagyobb erővel sugározzák ki a szocialista mezőgazdaság fölényét, magasabb termelékenységét. Megyénk féléves fejlődésének egyik legjellemzőbb tünete, hogy magánSziaháitovisla módszerekkel 520 százalékos teljesítmény! éri el Fülep Lajos és Kovács Ferenc bányász szektorba dolgozó parasztságunk egyre jobban a termelőszövetkezetek, a társas földművelés felé fordul. Ezt a fejlődési folyamatot már nem tudja megállítani semmiféle kulák, vagy klerikális reakció. Nagy segítséget jelent a megye dolgozó parasztsága részére a hatalmas útépítő programunk megvalósítása is. Szinte példátlan megyénk történetében az a nagyvonalú építő munka, amelyet lefolytattunk az év második felében. A szemléltetés kedvéért egy hasonlattal élek: ha a felhasznált kőanyagot vagontételekre átszámítanánk, akkor az egy kb. 450. km hosszú íehervonatot tenne ki. Ezzel szemben nehezen lehetne kiszámítani azt az óriási nyereséget, amit parasztságunk munkaidőben a kocsi és igareő kímélése folytán megtakarít. Ma már néhány helytől eltekintve dolgozó parasztságunk jó utakon közelítheti meg községét, saját földjét s a köves utak, a több mint 100 közúti hid most már elválaszthatatlanul összeköti a mezőgazdasági és ipari dolgozókat Ez arra kötelezi parasztságunkat, hogy még jobban meggyorsítsa a termelés ütemét és az ipari munkásság versenyszelleméhez hasonlóan, nagymértékben vegye ki részét a szocialista munkaversenyből. A dolgozók hatalmának megszilárdulása, a munkásosztály vezető szerepe és a már elért politikai és gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy felszámoljuk a Magyar Alföld megyénkre eső tanyavilágát, a feudálkapitalista Magyarország szomorú örökségét is. Az elmúlt fél év alatt a szervezetlen, szétszórt, tanyavilágból 17 új községet és 24 tanyaközpontot szerveztünk. Ezek területén már nagyrészben megkezdődött, vagy befejeződött az iskolák, községházak, napközi otthonok, kultúrházak, stb. építése. Az úri Magyarország idején sárba, sötétségbe senyvedő tanyavilágot a tanyaközpontok megszervezésével már a hároméves terv során parasztságunk gazdasági és kulturális felemelkedése útjára indítottuk. A hároméves terv sikeres végrehajtása közben megyénk városaiban és községeiben az ipar, mezőgazdaság, kultúra és egészségügy vonalán hatalmas fejlődés ment végbe. A nagyarányú újjáépítés elvégzése folytán megyénkben is leraktuk az ötéves terv alapjait. Az ötéves népgazdasági tervünk megvalósításával, a mezőgazdaság gépesítésével, a társas földművelés által pedig falun is lerakjuk a szocializmus alapjait. Erre biztosíték- a szeretett Rákosi elvtársunk által vezetett Pártunk irányítása és a baráti Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin elvtárs támogatása, a béketábor erősödése. A közgyűlés a békéért fclyó harc, a hároméves terv befejezése és az ötéves terv beindításának jegyében fog ülésezni. Nagykőrös dolgozó parasztsága határidő előtt befejezte a mélyszántást Beszámoltunk a nagykőrösi mezőőrök, dűlőfelelősök és a dolgozó parasztság képviselőinek határozatáról, mely szerint á mélyszántást Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmával érzett szeretetük jeléül idő előtt be fogják fejezni. A határozatot december 10-re 100 százalékban teljesítették. Azóta is folyik a munka az.előirányzaton íelül az őszi esőzések után alkalmassá vált — a terv szerint mentesített — talajokon is a túlteljesítésért. Nagykőrös dolgozó parasztsága szeretettel gondol a Szovjetunióra és a magyar nép nagy barátjára Sztálinra és mint a mélyszántás sikere mutatja, fokozott munkával ünnepli a világ dolgozói- és a béketábor nagy vezérének 70. születésnapját A hideg téli szélben baktató kocsi utasai dermedten összehúzták magukon a takarót. Alig néhány kilométer már a pilisszentiváni bányatelep, de a hófödte, kígyózó hegyi úton óráknak tűnnek a percek is. A távolból ütemes kopácsolás, gépzakatolás hallatszik. Az úton szénportól fekete bányászok sietnek a „Szent István" akna felé. Öntudatos, kemény tekintetű emberek ezek, a „bányász sors" arra nevelte őket, hogy szembeszálljanak minden nehézséggel... A bejárónál, a függő akna előtt percenként csillék futnak ki a telepre, tetejesen megrakva szénnel. Fürgén, gyorsan gördülnek a keskeny pályán a „fekete gyémánttal“ teli kocsik, hogy az ország egyre fejlődő iparát ellássák energiával. A látogatók kiszállnak a kocsiból, a dermesztő hidegben lehelletük is meglátszik. Egykettőre bebújnak a szürke bányászruhába s kezükben a lámpával elindulnak lefelé... a mélységbe. Kísérőjük: Feifer János párttitkár kioktatja őket a megfelelő óvatossági rendszabályokra, majd jelt ad a „Kas" kezelőjének s szállnak lefelé, a föld méhébe. „Jó szerencséi " A „Kas“ kb. 100 méterre a töld színétől megáll. Keskeny, sötét ereszkén visz az út íjvább a „Szil" brigád munkahelyéhez. Kétoldalt vastag szénfal övezi a tárnát. A lámpa fényénél hirtelen előbukkanó, csillogó szén szinte megállásra készteti az embert. Aki soha nem járt még bányában, szorongó szívvel folytatja tovább útját, de a bányászok megszokták már A. „hároméves terv" induló ütemes hangjainál, dalolva, fütyülve vívják mindennapi küzdelmüket az anyaggal. Robbantanak, fúrnak, csákányoznak és hős munkájuk nyomán egyre nagyobb mennyiségű szén indul útjára, szerte az országba. Véjérok, gépkezelők és esi!í< sei egyaránt különös lelkesedéssel dolgoznak most, hisz a sztálini műszaki a olyan eredményt akarnak elérni, mely magasan túlszárnyalja minden eddigi teljesitményüket. Az egyének és brigádok versenyében az aibertlelepi kommunista bányászok csúcsteljesítménye nyomán napról-napra új, nagyszerű eredmények szüleinek itt, a pilisszentiváni bányában is. Fülöp Lajos és Kovács Ferenc például a legutóbbi héten 520 százalékos teljesítményt ért el. Most is erős iramban dolgozik Fülöp elvtárs. Azon igyekszik, hogy eddigi teljesítményét is túlszárnyalja. nehézségekkel küzdünk itt meg, amikor túlteljesítjük a normát, — mondja — mert a bánya elavult berendezése gyakran akadályozza a tér melést. Azért legyőzzük a nehézségeket, Sztálin elvtárs születésnapjára mi is csúcseredményt akarunk elérni. Eddig a munka helyes megszervezésével odáig jutottam, hogy 8 óra alatt 25 mázsa helyeit 150 mázsát fejtettem ki. De úgy érzem, hogy ez még mindig kevés ahhoz, hogy hálámat méltóan kifejezésre juttassam. Hiszen mindent ... mindent Neki köszönhetek. Megáll, megtörli verejtékes homlokát. A sarokból fahasábot görget arra a helyre, ahol áll, deszkát rak rá, s leül. — 29 évqs vagyok. Feleségem, két gyerekem ván. 15 éves korom óta dolgozok bányában, de a múltban még száraz kenyérre sem jutott sokszor. Agyon hajszoltak bennünket, 3 nap alatt kellett az egész heti munkát elvégezni, aztán meg nézhettük a napot. A tőkéseknek az volt csak fontos, hogy minél több profitot sajtoljanak ki belőlünk, a biztonsági intézkedésekkel nem törődtek. Ha egyikünk kidőlt, jött helyébe másik, harmadik. Munkanélküli volt elég az országban. Most a népi demokráciákon végre ember lettem. Tudom, hogy nyert dolgozok, minden darab szén, amit kifejtek, a mi országunkat, a dolgozók hazáját erősíti. Ez Ösztönöz arra, hogy többet, jobbat termeljek. Azelőtt például a robbantások után, ha füst keletkezett, leültünk, „kaszinóztunk". Most rájöttem, hogy ezt az időt nagyszerűen ki lehet használni az előkészítő munkálatokra. így sok időt megtakarítunk, meggyorsul a termelés. — Az alberttetepl kommunista bányászok példát mutattak, s mi, pilisszentivániak nem akarunk lemaradni Néhány lépéssel arrébb, magasan Fülöp elvtárs fölött dolgozik Gut elvtárs brigádja. Egy pillanatra sem állnak meg, minden időt kihasználnak, hogy a bánya 520 százalékos teljesítményét túlszárnyalják. Határtalan, forró szeretettel gondolunk ezekben a napokban o Kreml felé, ahol Sztálin elvtárs él, dolgozik, — jelenti ki Gut vájár, miközben a csiliébe lapátolja a szenet. — S csak azt tudom ígérni, hogy a sztálini műszakra, a bánya minden eddigi eredményét megkontrázzuk. A körülötte állók helyeslőén bólintanak. A munka ütemén érezni, hogy ezeket az embereket egy nagy közön cél fűti. Ez hajtja előre őket a termelésben, ez a rugója minden elért csúcsteljesítménynek. A „Kas" megindul látogatóival a főid felszíne felé. Velük tart Fülöp elvtárs is. Népnevelő-értekezletre siet. Bátorítja, oktatja a lemaradókat, hogy december 21-re ne csak egy-kettő, hanem valamennyi bányász az ő példájukat ÁÖvesse. — Amit elértünk, elsősorban a szótu. \et sztahanovistáknak köszönhetjük — magyarázza. — Az ő nagyszerű példájuk tette lehetővé, hogy 20 forint napi kereset helyett a múlt héten, az 520 százalékos teljesítmény után 173 forintot vittem haza egy napra. Ebből aztán jut művelődésre, szórakozásra .s. Népköztársaságunk megadja a lehetőséget a nyugodt, emberi életre minden dolgozó számára, most azian .ajlunk múlik, hogy az ötéves tera szilárd megalapozásával még szebbé, boldogabbá tegyük. Örömömben 237 ssásalékra emeltem teljesítményemet Lángé Eszter az Ötéves Tervről A törvényre emelt ötéves tervet dolgozó népünk minden egyes rétege osztatlan lelkesedéssel üdvözölte. A gyárakban, a földeken, az íróasztalok mellett mindenütt e körül folyik most a szó. Minden dolgozó számára egyéni ajándék s egyéni kötelesség is ennek a történelmi határkövet jelentő hatalmas tervnek teljesítése, melynél dolgozó magyar népünk a szocializmus útjára lép. Nyilatkozatok, levelek ezrei tanúskodnak arról, hogy népünk ismét meglátta: ebben az országban minden ő érte történik. — Engem a törvényjavaslat kibocsátása éppen munkaverseny közepette talált. — meséli Langó Eszter barneváli élmunkásnö. — A „Szakma Legjobb Munkása” címért ugyanis versenyre hívtam az üzem valamennyi dolgozóját. Nos, hát elolvastam a törvényjavaslatot s örömömben még 17 százalékkal, 237-re emeltem a teljesítményt. Gyakorlott keze alól villámgyorsan röpködik a baromfitoll. így félig a munkának, félig a beszélgetésnek szentelve figyelmét, mondja el véleményét az ötéves tervről: — Túl az országos nemzetgazdasági érdekeken, minket, a kecskeméti Barnevál dolgozóit is nagyon közelről érint a terv. Hiszen többek között nem kevesebbről van szó, minthogy Kecskemét sok más mezővárossal együtt ipari központtá épül ki. Így tehát a jelenleg még szezonmunkát végző Barnevál is az ötéves terv során állandó jellegű ipari üzemmé válik. Ez viszont a munkanélküliség felszámolását sietteti. Már a harmadik tisztára koppasztott szárnyast teszi le. Ujjai mint a gép, olyan fürgén mozognak, pillantásait is csak néha emeli fel a munkáról: verseny van s a versenyt meg kell nyerni! — 18 éve dolgozom ebben az üzemben, de soha olyan boldog és bizakodó nem voltam, mint most — folytatja. — Hiszen most van miért igyekezni- Munkám gyümölcse az enyém s nem a tőkések feneketlen zsebét gazdagítja. Ha többet termelek, többet is költhetek, jut mindenre, ami kell. S nem kell attól sem félnem, hogy esetleg holnap az utcára tesznek, mert ahogy Alkotmányunk mondja: „a dolgozók országában mindenkinek joga van a munkához”. Felemeli fejét, ujjúval a szemközti falra mutat, ahol betüía hirdeti: „A hároméves tervvel felépítettük az országot, — az ötéves tervvel új országot építünk”. — így lesz! így akarjuk mindannyian! Százezer facsemetét ültet Félepvháza Előző számunkban hírt adtunk arról, hogy az Alföld fásítása keretében Kiskunfélegyházára is juttat kormányzatunk a facsemetékből. A hét folyamán az ígért facsemeték az ország különböző erdőiskoláiból megérkeztek. A lakosság körében a fásítási akció nagy örömet szerzett. Brigádok alakultak, hogy mielőbb elültethessék a facsemetéket. A IV. pártszervezet volt az első, aki vállalta a facsemeték elültetését, majd pedig a DÉFOS2, Úttörők és tömegszervezetek tagjai léptek nemes versenybe. A város terein a Pedagógus Szakszervezet dolgozói vállalták a munka irányítását, az utcákban a háztulajdonosok és lakók tettek ígéretet, hogy az érkezett facsemetéket december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig elültetik. A fásítási akció nagyjában javítani fogja Alföldünk levegőjét s ezzel dolgozó népünk egészségét is védi.
