Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-18 / 51. szám

DELPE STAVES V Ei A tag- és tagielő! írnunk a megjavításáért Dolgozók levelei Megérhetett Mos** ráha Halas népe ajándéka IV. évfolyam, 51. szám. ÁRA SO FSfsLÉB 1949 december 15. rjn A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELÉ Irta: Fekete Mihály alispán !7-én összeüi Pesmegye törvényha­tósági bizottsága, hogy letárgyalja a megye közállapotát. A megye „parla­mentjében" a munkásosztály és a dol­gozó parasztság soraiból kikerült ve­zetők számolnak be a végzett munká­ról, a megye összdolgozóit képviselő törvényhatósági bizottság előtt, mi­közben elvárják a termékeny építő kri­tikát. Népi demokráciánk „szemüvegén" keresztül veszik vizsgálat alá, hogy megyénk közigazgatási apparátusa és társhivatalai mennyire feleitek meg a proletárdiktatúra funkcióinak:. milyen eredménnyel harcoltak a megdöntött rendszer maradványai ellen. Mennyire segítették elő a termelés folyamatát, népi demokráciánk építését. A törvény­­hatóság tagjai, vezetői, méltók vol­tak-e a népbizalmára, megíették-e a maximumot a dolgozók javára, akiket képviselnek? A felszabadulás óta már nem az ígynevezett „viriiis" világ osztályle­vegője üli meg a megyeháza közgyű­lését, nem Endre László nyilas alis­pán és szolgabírói játszák az önkor­­mányzatosdit, — hanem a Népfrontba tömörült erők a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével népi demokráciánk elveinek megfelelően „hányják-vetik" meg saját dolgaikat, sorsukat, jövő­jüket. Népi demokráciánk teremtő demo­kratizmusára jellemző, hogy még a régi feudálkapitalista rendszertől „örö­költ" vármegyeházába is be tudta vinni a demokrácia éltető erejét, s annak „ki­nyitott" ablakán keresztül bejuthatott a népi erők friss építő szelleme. Ez a szellem“ többet épített egy fél év alatt, mint a régi „díszkardos" vár­­megyeháza urai félszáz esztendő fo­lyamán Újból bebizonyosodott — amint számtalanszor a felszabadulás óta —, hogy alkotni csak a nép tud, ha meg­győződésén keresztül saját magának épít országot, megyét s ha a nehéz­ségek leküzdésében a hatalmon levő munkásosztály vezető pártja köré tö­mörül és azzal összeforr. A közgyűlés a fogyatékosságok mel­lett jelentős eredményekről számol be megyénk dolgozói előtt, amelyek lát­tán megállapíthatjuk, hogy megyénk a legutolsó közgyűlés óta ipari és mezőgazdasági vonalon egyaránt so­kat fejlődött. Jelentősen megnőtt a szocialista szektor a mezőgazdaságban s az év júliusától 83 új termelő szövetkezeti csoport alakult meg és működik nagy sikerrel. A Tszcs.-k saját eredményeik és nem utolsó sorban a nagy Szovjet­unió parasztságának hatalmas sikerei nyomán egyre nagyobb erővel sugá­rozzák ki a szocialista mezőgazdaság fölényét, magasabb termelékenységét. Megyénk féléves fejlődésének egyik legjellemzőbb tünete, hogy magán­Sziaháitovisla módszerekkel 520 százalékos teljesítmény! éri el Fülep Lajos és Kovács Ferenc bányász szektorba dolgozó parasztságunk egy­re jobban a termelőszövetkezetek, a társas földművelés felé fordul. Ezt a fejlődési folyamatot már nem tudja megállítani semmiféle kulák, vagy klerikális reakció. Nagy segítséget jelent a megye dol­gozó parasztsága részére a hatalmas útépítő programunk megvalósítása is. Szinte példátlan megyénk történetében az a nagyvonalú építő munka, ame­lyet lefolytattunk az év második felé­ben. A szemléltetés kedvéért egy ha­sonlattal élek: ha a felhasznált kő­anyagot vagontételekre átszámítanánk, akkor az egy kb. 450. km hosszú íe­­hervonatot tenne ki. Ezzel szemben nehezen lehetne kiszámítani azt az óriási nyereséget, amit parasztságunk munkaidőben a kocsi és igareő kímé­lése folytán megtakarít. Ma már né­hány helytől eltekintve dolgozó pa­rasztságunk jó utakon közelítheti meg községét, saját földjét s a köves utak, a több mint 100 közúti hid most már elválaszthatatlanul összeköti a mező­­gazdasági és ipari dolgozókat Ez arra kötelezi parasztságunkat, hogy még jobban meggyorsítsa a termelés üte­mét és az ipari munkásság verseny­­szelleméhez hasonlóan, nagymértékben vegye ki részét a szocialista munka­versenyből. A dolgozók hatalmának megszilár­dulása, a munkásosztály vezető sze­repe és a már elért politikai és gaz­dasági fejlődés lehetővé tette, hogy felszámoljuk a Magyar Alföld me­gyénkre eső tanyavilágát, a feudál­­kapitalista Magyarország szomorú örökségét is. Az elmúlt fél év alatt a szervezetlen, szétszórt, tanyavilágból 17 új községet és 24 tanyaközpontot szerveztünk. Ezek területén már nagy­­részben megkezdődött, vagy befejező­dött az iskolák, községházak, napközi otthonok, kultúrházak, stb. építése. Az úri Magyarország idején sárba, sötét­ségbe senyvedő tanyavilágot a tanya­központok megszervezésével már a hároméves terv során parasztságunk gazdasági és kulturális felemelkedése útjára indítottuk. A hároméves terv sikeres végrehaj­tása közben megyénk városaiban és községeiben az ipar, mezőgazdaság, kultúra és egészségügy vonalán ha­talmas fejlődés ment végbe. A nagy­arányú újjáépítés elvégzése folytán megyénkben is leraktuk az ötéves terv alapjait. Az ötéves népgazdasági ter­vünk megvalósításával, a mezőgazda­ság gépesítésével, a társas földműve­lés által pedig falun is lerakjuk a szocializmus alapjait. Erre biztosíték- a szeretett Rákosi elvtársunk által vezetett Pártunk irá­nyítása és a baráti Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin elvtárs támogatása, a béketábor erősödése. A közgyűlés a békéért fclyó harc, a hároméves terv befejezése és az ötéves terv beindítá­sának jegyében fog ülésezni. Nagykőrös dolgozó parasztsága határidő előtt befejezte a mélyszántást Beszámoltunk a nagykőrösi mező­őrök, dűlőfelelősök és a dolgozó pa­rasztság képviselőinek határozatáról, mely szerint á mélyszántást Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmával érzett szeretetük jeléül idő előtt be fogják fejezni. A határozatot decem­ber 10-re 100 százalékban teljesítették. Azóta is folyik a munka az.előirány­zaton íelül az őszi esőzések után al­kalmassá vált — a terv szerint men­tesített — talajokon is a túlteljesí­tésért. Nagykőrös dolgozó parasztsága sze­retettel gondol a Szovjetunióra és a magyar nép nagy barátjára Sztálinra és mint a mélyszántás sikere mutatja, fokozott munkával ünnepli a világ dol­gozói- és a béketábor nagy vezérének 70. születésnapját A hideg téli szélben baktató kocsi utasai dermedten összehúzták magu­kon a takarót. Alig néhány kilométer már a pilisszentiváni bányatelep, de a hófödte, kígyózó hegyi úton órák­nak tűnnek a percek is. A távolból ütemes kopácsolás, gépzakatolás hal­latszik. Az úton szénportól fekete bá­nyászok sietnek a „Szent István" akna felé. Öntudatos, kemény te­kintetű emberek ezek, a „bányász sors" arra nevelte őket, hogy szembe­­szálljanak minden nehézséggel... A bejárónál, a függő akna előtt percenként csillék futnak ki a telepre, tetejesen megrakva szénnel. Fürgén, gyorsan gördülnek a keskeny pályán a „fekete gyémánttal“ teli kocsik, hogy az ország egyre fejlődő iparát ellássák energiával. A látogatók ki­szállnak a kocsiból, a dermesztő hi­degben lehelletük is meglátszik. Egy­kettőre bebújnak a szürke bányászru­hába s kezükben a lámpával elindul­nak lefelé... a mélységbe. Kísérőjük: Feifer János párttitkár kioktatja őket a megfelelő óvatossági rendszabá­lyokra, majd jelt ad a „Kas" kezelő­jének s szállnak lefelé, a föld mé­­hébe. „Jó szerencséi " A „Kas“ kb. 100 méterre a töld színétől megáll. Keskeny, sötét eresz­kén visz az út íjvább a „Szil" bri­gád munkahelyéhez. Kétoldalt vastag szénfal övezi a tárnát. A lámpa fé­nyénél hirtelen előbukkanó, csillogó szén szinte megállásra készteti az embert. Aki soha nem járt még bá­nyában, szorongó szívvel folytatja to­vább útját, de a bányászok megszok­ták már A. „hároméves terv" induló ütemes hangjainál, dalolva, fütyülve vívják mindennapi küzdelmüket az anyaggal. Robbantanak, fúrnak, csá­kányoznak és hős munkájuk nyomán egyre nagyobb mennyiségű szén in­dul útjára, szerte az országba. Véjérok, gépkezelők és esi!í< sei egyaránt különös lelkesedéssel dol­goznak most, hisz a sztálini műszaki a olyan eredményt akarnak elérni, mely magasan túlszárnyalja minden eddigi teljesitményüket. Az egyének és bri­gádok versenyében az aibertlelepi kommunista bányászok csúcsteljesít­ménye nyomán napról-napra új, nagy­szerű eredmények szüleinek itt, a pi­lisszentiváni bányában is. Fülöp Lajos és Kovács Ferenc például a legutóbbi héten 520 százalékos telje­sítményt ért el. Most is erős iramban dolgozik Fü­löp elvtárs. Azon igyekszik, hogy ed­digi teljesítményét is túlszárnyalja. nehézségekkel küzdünk itt meg, amikor túlteljesítjük a normát, — mondja — mert a bánya elavult be­rendezése gyakran akadályozza a tér melést. Azért legyőzzük a nehézsége­ket, Sztálin elvtárs születésnapjára mi is csúcseredményt akarunk elérni. Ed­dig a munka helyes megszervezésével odáig jutottam, hogy 8 óra alatt 25 mázsa helyeit 150 mázsát fejtettem ki. De úgy érzem, hogy ez még mindig kevés ahhoz, hogy hálámat méltóan kifejezésre juttassam. Hiszen min­dent ... mindent Neki köszönhetek. Megáll, megtörli verejtékes homlo­kát. A sarokból fahasábot görget arra a helyre, ahol áll, deszkát rak rá, s leül. — 29 évqs vagyok. Feleségem, két gyerekem ván. 15 éves korom óta dol­gozok bányában, de a múltban még száraz kenyérre sem jutott sokszor. Agyon hajszoltak bennünket, 3 nap alatt kellett az egész heti munkát el­végezni, aztán meg nézhettük a napot. A tőkéseknek az volt csak fontos, hogy minél több profitot sajtoljanak ki belőlünk, a biztonsági intézkedések­kel nem törődtek. Ha egyikünk kidőlt, jött helyébe másik, harmadik. Munka­­nélküli volt elég az országban. Most a népi demokráciákon végre ember lettem. Tudom, hogy nyert dolgozok, min­den darab szén, amit kifejtek, a mi or­szágunkat, a dolgozók hazáját erősíti. Ez Ösztönöz arra, hogy többet, jobbat termeljek. Azelőtt például a robbantá­sok után, ha füst keletkezett, leültünk, „kaszinóztunk". Most rájöttem, hogy ezt az időt nagyszerűen ki lehet hasz­nálni az előkészítő munkálatokra. így sok időt megtakarítunk, meggyorsul a termelés. — Az alberttetepl kommunista bá­nyászok példát mutattak, s mi, pilis­­szentivániak nem akarunk lemaradni Néhány lépéssel arrébb, magasan Fülöp elvtárs fölött dolgozik Gut elv­­társ brigádja. Egy pillanatra sem áll­nak meg, minden időt kihasználnak, hogy a bánya 520 százalékos teljesít­ményét túlszárnyalják. Határtalan, forró szeretettel gondolunk ezekben a napokban o Kreml felé, ahol Sztálin elvtárs él, dolgozik, — jelenti ki Gut vájár, mi­közben a csiliébe lapátolja a szenet. — S csak azt tudom ígérni, hogy a sztálini műszakra, a bánya minden eddigi eredményét megkontrázzuk. A körülötte állók helyeslőén bólinta­nak. A munka ütemén érezni, hogy ezeket az embereket egy nagy közön cél fűti. Ez hajtja előre őket a terme­lésben, ez a rugója minden elért csúcsteljesítménynek. A „Kas" megindul látogatóival a főid felszíne felé. Velük tart Fülöp elvtárs is. Népnevelő-értekezletre siet. Báto­rítja, oktatja a lemaradókat, hogy de­cember 21-re ne csak egy-kettő, ha­nem valamennyi bányász az ő példá­jukat ÁÖvesse. — Amit elértünk, elsősorban a szótu. \et sztahanovistáknak köszönhetjük — magyarázza. — Az ő nagyszerű pél­dájuk tette lehetővé, hogy 20 forint napi kereset helyett a múlt héten, az 520 százalékos teljesítmény után 173 forintot vittem haza egy napra. Ebből aztán jut művelődésre, szórakozásra .s. Népköztársaságunk megadja a le­hetőséget a nyugodt, emberi életre minden dolgozó számára, most azian .ajlunk múlik, hogy az ötéves tera szilárd megalapozásával még szebbé, boldogabbá tegyük. Örömömben 237 ssásalékra emeltem teljesítményemet Lángé Eszter az Ötéves Tervről A törvényre emelt ötéves tervet dolgozó népünk minden egyes ré­tege osztatlan lelkesedéssel üdvö­zölte. A gyárakban, a földeken, az íróasztalok mellett mindenütt e kö­rül folyik most a szó. Minden dol­gozó számára egyéni ajándék s egyéni kötelesség is ennek a törté­nelmi határkövet jelentő hatalmas tervnek teljesítése, melynél dolgozó magyar népünk a szocializmus út­jára lép. Nyilatkozatok, levelek ez­rei tanúskodnak arról, hogy népünk ismét meglátta: ebben az ország­ban minden ő érte történik. — Engem a törvényjavaslat ki­bocsátása éppen munkaverseny kö­zepette talált. — meséli Langó Eszter barneváli élmunkásnö. — A „Szakma Legjobb Munkása” címért ugyanis versenyre hívtam az üzem valamennyi dolgozóját. Nos, hát elolvastam a törvényjavaslatot s örömömben még 17 százalékkal, 237-re emeltem a teljesítményt. Gyakorlott keze alól villámgyor­san röpködik a baromfitoll. így fé­lig a munkának, félig a beszélge­tésnek szentelve figyelmét, mondja el véleményét az ötéves tervről: — Túl az országos nemzetgaz­dasági érdekeken, minket, a kecs­keméti Barnevál dolgozóit is na­gyon közelről érint a terv. Hiszen többek között nem kevesebbről van szó, minthogy Kecskemét sok más mezővárossal együtt ipari központtá épül ki. Így tehát a jelenleg még szezonmunkát végző Barnevál is az ötéves terv során állandó jellegű ipari üzemmé válik. Ez viszont a munkanélküliség felszámolását siet­teti. Már a harmadik tisztára kop­­pasztott szárnyast teszi le. Ujjai mint a gép, olyan fürgén mozog­nak, pillantásait is csak néha emeli fel a munkáról: verseny van s a versenyt meg kell nyerni! — 18 éve dolgozom ebben az üzemben, de soha olyan boldog és bizakodó nem voltam, mint most — folytatja. — Hiszen most van miért igyekezni- Munkám gyümöl­cse az enyém s nem a tőkések fene­ketlen zsebét gazdagítja. Ha többet termelek, többet is költhetek, jut mindenre, ami kell. S nem kell at­tól sem félnem, hogy esetleg hol­nap az utcára tesznek, mert ahogy Alkotmányunk mondja: „a dolgo­zók országában mindenkinek joga van a munkához”. Felemeli fejét, ujjúval a szem­közti falra mutat, ahol betüía hir­deti: „A hároméves tervvel felépí­tettük az országot, — az ötéves tervvel új országot építünk”. — így lesz! így akarjuk mind­annyian! Százezer facsemetét ültet Félepvháza Előző számunkban hírt adtunk ar­ról, hogy az Alföld fásítása keretében Kiskunfélegyházára is juttat kormány­zatunk a facsemetékből. A hét folya­mán az ígért facsemeték az ország különböző erdőiskoláiból megérkeztek. A lakosság körében a fásítási akció nagy örömet szerzett. Brigádok ala­kultak, hogy mielőbb elültethessék a facsemetéket. A IV. pártszervezet volt az első, aki vállalta a facsemeték el­ültetését, majd pedig a DÉFOS2, Út­törők és tömegszervezetek tagjai lép­tek nemes versenybe. A város terein a Pedagógus Szakszervezet dolgozói vállalták a munka irányítását, az ut­cákban a háztulajdonosok és lakók tettek ígéretet, hogy az érkezett fa­csemetéket december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig elültetik. A fásítási akció nagyjában javítani fogja Alföldünk levegőjét s ezzel dol­gozó népünk egészségét is védi.

Next

/
Thumbnails
Contents