Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)
1949-12-11 / 50. (51.) szám
J!>49 dr<*nM»w fl. ' MT rr^TMECYFT WfiPTTJSAO 5 194%-ra teljesítette normáját Kuruc Istvánná koppasztó Sztálin elvtársért fokozzuk a termelést * Látogatás a halasi BARNEVAL-ban A kiskunhalasi BARNEVÁL bejá-Egy óra. A ,,József Attila" koppasztó brigád tagjai újra nekilátnak a munkának a kecskeméti Barneválban. Alig telik el néhány perc s a brigád minden tagja munkahelyén van. A „lógások" megszűntek, minden percért kár, hiszen a koppasztónök versenyben állnak e „Szakma Legjobb Munkása" címéért. Kuruc Istvánná gyorsan, ügyesen dolgozik. Keze alatt csak úgy ég a munka. A brigádon belül egyéni verseny van, ő is a „Legjobb koppasztó" cím elnyeréséért vetélkedik. Mnuka Imre példája nyomán ' — E héten csúcseredményt értem él. 194 százalékra teljesítetnem a normát. Már hetek óta selejt nélkül dolgozom, így 209%-ot írlak ki teljesítményelszámotásban — mondja, de munkáját egy pillanatra sem hagyja abba, hiszen egy-két perc kiesés is a teljesítmény rovására mehet. — Persze ez nem azt jelenti, hogy most már megelégedhetek magammal. A magyar sztahanovisták: Muszka Imre és társai példája arra ösztönöz, hogy a munka észszerúsítésével még magasabb százalékra törekedjek. Amit mond, tettekkel is bizonyítja. Arcáról, mozdulataiból az a biztos tudat tükröződik, hogy munkájának értelme van. Nemcsak azért dolgozik, hogy többet keressen, hanem azért is, hogy jobl?. több munkájával építse a SzoCializmúst, Gyakorlott koppasztó, óránként 16—17 csirkét is megkoppaszt, azért még mindig igyekszik tanulni attól, aki nála is többet tud. , Bfí«zliCflé£Í£nk: Langó E«zti — A mi üzemünk büszkesége Tangó Eszti, 6 az ország egyik legjobb koppasztója — magyarázza. — Valamennyien tőle tanulunk, hogy minél nagyobb eredményt érhessünk el. Langó Eszter példája nyomán most már százan és százan versenyzünk az üzemben. Akik nemrég még visszahúzódtak, most belekapcsolódtak az egyéni versenybe. Látják, hogy maguk és dolgozó társaik jobb életéért dolgoznak. Ma már nem egyedül vagyok, aki 170—180—190 százalékra teljesítem a normát. Nánási Miháhjné, Gubényi Józsefné, Göncöl Ment/hértné, Katona Ambrusáé, valamennyien kimagasló eredményeket értek ét. J\em állunk meg 190' o-nál — A mi brigádunk — folytatja öntudatos büszkeséggel — e héten »L1IL1L László I mre giccs-esf Kiskunhalason Nem tudjuk, miért engedték ezt a dalestet megrendezni. Halas dolgozóinak már elég volt abból a hamis-csengésű, hamis-tartalmú, búsmagyar, szívet-hasogató álromantikából, melyet ez az est és műsora — csaknem teljes egészében — képviselt. A korfcransz, az egyes nóták közötti szöveg pedig az Ízléstelenség halárán mozogva, betetözlc az esiet. Hamis-csengésű, álérzelmű, szellemtelen gic.csckböl, anyóson ékelődő fércnótákból, aszfaltból kinőtt és aszfalton szerzett álparaszti .népdalokból” áll a műsor nagy része. Dolgozó népünk egyre nagyobb kujtúrszomját nem szabad engedni ilyen műsorokkal csillapítani! a legjobb brigád. Igyekeztünk is, hogy le pe maradjunk, hiszen Sztálin élvtárs születésnapjára készülünk. Nánási Mihályné a nagy munkában ki sem látszik a sok toliból. Most hirtelen felveti a fejét. Egy pillanatig elgondolkodik, aztán megszólal: — Igen. Sztálin születésnapjára, örömet akarunk neki szerezni, hiszen nélküle sehol nem lennénk. Egyszerű munkásasszony vagyok, nem tudom szépen megformázni a mondataimat, de megírhatják: Mi, a „József Attila” brigád tagjai nőm állunk meg a 180— 190 százaléknál. December Dolgozó parasztságunk a hoszszantartó esőzések után nagy lendülettel fogott hozzá az őszi mélyszántáshoz. Azonban egyes helyeken még mindig megmutatkozik a kulákság agitációjának nyoma és kellő felvilágosítás hiánya, valamint az, hogy a- megfelelő iga- és gépierőt nem osztották be tervszerűen. A fentieket egyes helyek lemaradásai bizonyítják. Vannak olyan járások és községek, melyek azzal érvelnek, hogy a kötött talajon az eső miatt nem tudták folytatni a szántást. Ezt az állítást megcáfolta a vád járás dolgozó parasztsága mely a mélyszántási ütemtervet 72 százalékban teljesítette. Elén jár a munkában az alsódabasi járás 100 százalékkal, majd sorrendben a kiskőrösi járás 91 százalékra, , kunszentmiklósi járás Az önköltség csökkenése függ a termelékenység_ emelésétől, a seíejt csökkentésétől, az anyag és energia takarékos felhasználásától. Az önköltség csökkentése nagymértékben hozzájárul a dolgozók reálbérének emelkedéséhez, Jakusin, a moszkvai 2. számú óragyár lakatosa komoly figyelmet szentelt annak a kérdésnek: hogyan lehetne a gyárban készülő „Molnija" és „Szálját" órákat olcsóbban előállítani. Megvizsgálta, hogyan folyik a munka az üzemben, beszélgetett munkástársaival és a mérnökökkel. Megállapította, hogy a termelés legfőbb hátramozdítója a selejt. Ei drágítja a termékeket, emeli az önköltséget. Látszólag lényegtelen apróságokból, a gyár mindennapi életében szinte észrevétlen veszteségekből adódik a legtöbb hulladék. Ha pazarolnak az olajjal vagy megfeledkeznek a gépek kellő gondozásáról, már drágul a termelés, Nem elhanyagolható az időveszteségből keletkezett költségemelkedés sem. A gyárban kiszámították, hogy az időveszteség a teljes munkaidő 12 százaléka, vagyis a gyár dolgozói egy év alatt másfél hónapot töltenek „munka nélkül". Ennyi idő alatt sokezer órát lehet elkészíteni. Világos dolog az is: mennél több órát bocsátanak ki, a ti n á 1 olcsóbban hozhatják forgalomba. Jakusin javaslatára sztahánovisí« tervet készítettek a veszteségek' elleni harcra. Összegyűjtötték a mun-21-re el akarjuk érni azt az eredményt, amit Langó Eszter élmunkásnő már elért: a 215 százalékot! Reméljük, a többi brigád is követni fogja példánkat! így ünnepeljük a mi nagy tanítómesterünk születésnapját. Nánásiné, Kuruc Istvánnéval áll párosversenyben. Nehéz lenne eldönteni, melyikük dolgozik gyorsabban. Mindketten selejt nélkül dolgoznak, de meg is van munkájuk eredménye. Kuruc Istvánná, aki azelőtt 110 forintot keresett hetente, most 240—250-et visz haza. S ha így haladmunkája, gondtalan, boldog jövő elé néz... 90 százalékra. Újpest m. város 76 százalékra, s a váci járás nagyrészben kötött talajban 72 százalékban teljesítette a tervet. Legjobban le van maradva a budakörnyéki járás 38 százalékkal, gyömrői 38 százalékkal, szentendrei 38 százalékkal, Vác m. város 38 százalékkal, Szentendre m. város 26 százalékkal. Hogy mennyire bizonyítják a tények azt, hogy a talaj kötöttsége nem kifogás, bizonyítják Vác m. város gyenge eredménye, a váci járás jó eredményével szemben, mikor a talajuk egyforma. A lemaradt járások és városok dolgozó parasztsága népi demokrádánk iránti hűségét azzal bizonyítja, hogy igyekszik a lemaradást behozva, a mélyszántást tervet 100 százalékig teljesíteni. kasok javaslatait és a műhelyekben megjelentek a feliratok : „Gondolj arra, hogy a gyárban a selejt évi 350 ezer rubelt tesz ki!" „A munkaidöveszteség egy százalékos csökkentése évente további 4000 óra előállítását jelenti." A veszteségek elleni küzdelem rövid időn belül éreztette hatásét. A munkásoktól 773 javaslat érkezett be, ezeket kezdték felhasználni és nagymértékben megnőtt a gyár rentabilitása. Míg egy „Szaljut" óra elkészítéséhez azelőtt 25 munkaóra keljett, az újítások bevezetésével' a gyártási időt lecsökkentették 13 órára. Az önköltség 30 százalékkal csökkent. Jakusin mozgalma — sztahanovista tervek félhasználásával a termelési veszteségek ellen — az egész Szovjetunióban elterjedt. Sokezer üzem vette át a kezdeményezést és eredményeképpen többszázmillió rubel megtakarításhoz juttatták az államot. Megszüntettek a termelékenységet hátráltató kiadásokat. A termelést hátráltató körülmények csökkentése az iparban — es a népgazdaság minden területén —a jelenlegi ötéves terv idején 160 milliárd rubelt szabadít fel a Szovjetunióban, amelyet további építkezésekre, a dolgozók jólétének emelésére használhatnak fel. A szovjet statisztikusok kiszámították, hogy minden befektetett rubelből 64 kopejkát a termelési hibák csökkentéséből, a takarékoskodásból nyernek. Ilyen fontossága van annak, hogy törekedjünk az önköltség csökkentésére, a termelési hibák kiküszöbölésére. a selejtnélküli termelésre és az anyaggal való takarékoskodásra. rata fölött a messze világító ötágú vörös csillag mellett színes betűsor hirdeti: „Versenymunkával ünnepeljük nagy tanítónkat!" Az üzem dolgozói néhány héttel ezelőtt tartott értekezletükön 40 ezer forint értékű munkafelajánlást tettek Sztálin elvtárs születésnapjára. A gyakorlatban, elvégzett munkák serege tanúskodik arról, hogy az öntudatos munkások elhatározásai mögött a tettek aranyfedezete áll. Többet, Jobbat A nemrégiben újjáalakított, korszerűsített telepen zakatol a munka. „Minél többet és minél jobbat termelni” — az a jelszó serkenti újabb és újabb teljestmények elérésére az üzem minden dolgozóját. Szabó Géza elvtárs. az üzem vállalatvezetője büszkén teszi elénk az ivet, melyen a már teljesített felajánlások jegyzéke áll. — Egyéni versenyzőink teljesítménye a legjobb. 80 versenyző átlagosan 20 százalékkal emelte a normát. Legjobb teljesítményt az újonnan betanított koppasztók értek el: Pásztrovics Mátyásáé 78—112, Korda Jenőné 107—118, Fekete Józsefné 114—125, Bóna Margit brigádvezető, mint régi koppasztó 188—191, Sörös Péterné párosversentyzö 180—196 százalékban emel-, tik a normát. Ú| eredmények születnek Szabó elvtárs ujja továbbsiklik a listán: — Itt vannak azután a bontók teljestmémjei! Lőwy lenöné 5 százalékos normajavítást ajánlott fel. Ezt 1Ó százalékkal máris ■ túlteljesítette 144—155 százalékra. Ugyanígy Csényi Istvánné 5 százalékkal 156-ra. Horkai Erzsébet 10 százalékkal 180—190 százalékra dolgozik. A sztálini felajánlások s a „Szakma Legjobb Munkása" címéért folyó verseny megmozgatta a dolgozók legszélesebb tömegeit. A kecskeméti üzemekben is készülnek a munkások, hogy a termelés fokozásával, az önköltség és selejt csökkentésével. a munka észszerűsítésével megdönlsék további teljesítményüket. Ez a mozgalom sokban hozzájárult az árak olcsóbbodásához és a reálbérek emelkedéséhez. Vadócz Béla, az Első Kecskeméti Konzervgyár munkása hosszú időn keresztül törte a fejét, hogyan lehetne az üzemekben a konzerveket olcsóbban előállítani. Tudta, hogy az árak olcsóbbodásának egyik alapfeltétele a selejt f-sökkentése, illetőleg kiküszöbölése. Aáegvizsgálta a munka menetét, s megállapította, hogy a konzerviivegeknél igen nagy százalék a selejt. Munka közben, szállításnál, a vékony üvegek elkerülhetetlenül nagy százalékban törnek. Ez látszólag lényegtelen apróság, a kevésbé öntudatos munkások figyelembe se vették, de Vadócz Béla, aki rendszeresen tanulmányozta a Szovjetunió szocialista termelésének problémáit, az ottani tapasztalatokat leszűrve, arra a következtetésre jutott, hogv az anró hulladékokból, törésekből adódik a selejt. Ez az oka annak, hogv az önköltség ahelyett. hogy csökkent volna, inkább növekedett. Töprengett, hogyan lehetne az üveg nagyarányú törését kiküszöbölni és arra az ötletre jutott, hogy ha fűzfavesszőből ládákat fonnak, a hordásnál is meggyorsítják a munka ütemét, egyben meggátolják az üvegtörést. Javaslatára elkészítették a fűzfavesszőből fonott ládákat, s fgv az I üvegbordásnál 99 százalékban kiküszöbölték a selejtet. .Vadócz Béla Kimegyünk a telep udvarára. Szabó elvtárs a garázs felé tart — Ezt a kaput is — mutat a hatalmas bejáratra — mimkafelajánlAs keretében késztettékel asztalosaink Virág József vezetésévé.L jóval a. tervbevett idő előtt, 860 forint megtakarítással. A boldog jövőért Majd a pulykaetető megtekintése következik, ahol a villanyszerelők 600 forintos megtakarítással a szerelést selejtanyagból végezték el. — A többi felajánlás gyakorlatban történő megvalósítása is napok kérdése — mondja búcsúzóul Szabó elvtárs. Üzemünk dolgozói jól tudják, hogy amikor ■'Sztálin elvtárs iránt érzett hálájuk és szeretetük jeléül a termelés .fokozásával gyorsítják meg szocializmusunk építését, ükkor minden egyes felajánlás teljesítésével önmaguk és nőnünk boldogabb jövőjének épületéhez visznek egy-egy téglát. Tanulnak a félegyházi asszonyok Felszabadulásunk ’óta nagy utat tettünk ineff. Ezt bizonyítja a kiskunfélegyházi MNDSZ élete ie. ön, tudatos asszonyokkal találkozunk itt, okik megértették Lenin szavát: ,,Tanulni, tanulni és tanulni." Az MDP párthatározat adta meg számukra is az irányt-A Szovjetunió példája vezet bennünket, —- mondja. Nagy Margit — mi része vagyupk a munkásosztály, nak és soiui el' nem múló háló és határtalan szeretet élezésével készülünk megünpepülni Sztálin '70. születésnapját. Tj;ibh asszonykörök ,és iskolák nyíltak meg, melyek december 25-én fejeződnek hé s hisszük, hogy maj'xúinnini tudásunk fejlesztése a legméltőbb ajándék Ezután a vizsga után, ahol meglepő tájékozottságot, haladó kultúrmunkát mutattak be Félegyhá»» vizsgázó asszonyai, ml is hisszük, hogy munkájuk meggyorsítja a szó. claJizmus építését. egyben versenyre hívta ki többi munkástársát is a selejt, s ezen keresztül az önköltség csökkentésére. Kihívása nem maradt viszonzatlanul. Egymásután futottak be az észszerüsítési javaslatok, a selejt csökkentésére. Az üzem faliújságján megjelentek a cikkek: „Munkaidő megtakarítással, selejtcsökkentéssel emeld a dolgozók életszínvonalát!” „Harcolj az önköltségcsökkentésért!’' A verseny rövid idő alatt komoly eredményekre vezetett A munkásoktól tizenkét észszerűsítési javaslat futott be. Nyolcat el is fogadtak. Köztük van. például Laczi Julia javaslata, aki a cukrozott gyümölcskészítő csomagoló-műhelyében a faládák helyett bevezette a papírkartonbóí készült ládákat. Ezáel kettős célt ért el: csökkentette 50 százalékkal az önköltséget, s egyben nélktilözhetővé tette a fa használatát, melynek nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van. Vadócz Béla mozgalma az egész üzemben elterjedt. Szemináriumokon, termelési értekezleten tanulmányozták a sztahanov-mozgalom jelentőségét, s az ő példájukon, az észszerűsítések bevezetésével naponta hatalmas összegeket takarítottak meg. Ezek a forintok is hozzájárultak az egész országban a hároméves terv hét hónappal a kitűzött határidő előtti teljesítéséhez, s az ötéves terv sikerének megalapozásához. Vadócz Béla versenymozgalma tehát előmozdítja az önköltség csökkentésével, a selejtnélküli ter-Ímeléssel a dolgozók életnívójának emelkedését. Még jobban fokozzuk az őszi mélyszántási A SELEJTNÉLKÜLI TERMELÉSÉRT ::1::::::::::::::í::::: A moszkvai óragyárban... ...és az Első Kecskeméti Konzervgyárban