Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)
1949-10-02 / 40. szám
2 Déipeslmegye! Népújság 1940. október 2. Válaszol) a banditáhnah t Hogyan támogatják az államkölcsönök a sztálini ötéves terveket A Szovjetunióban a népgazdaság új.jáépilésének és fejlesztésének csel jail szolgáló államkölcsön , összege legutóbb májusban 20 milliárd rubel volt, 20 év tartamra. A kötvények címlete 25— 500 rubelig terjedt. A kölcsönre befolyó összegeket nyeremények formájában visszatérítik. A nyeremények húzása évente kétszer történik, összege a (kötvények névértékének 2—50-szereséig terjed, beleértve a kötvény névértékét is. A kölcsön egész tartama alatt a kötvények égyharmadát sorsolják ki ilyenformán, a többit névértéken váltják be. A dolgozók — munkások, tisztviselők, egyéb alkalmazottak — a kötvények értékét fizetésükből, tizhavi részletben fizethetik meg. Természetesen a Szovjetunióban az államkölcsönből befolyó összeg nem jelent rendkívüli forrást az államháztartás költségeinek fedezésére. A szovjet állam költségvetése nem ismer jtiányt, a bevételek állandóan meghaladják a jqjddásdikat. Ez a tény egymagában meghatározza a szovjet kölcsönöknek a kapitalista államokban nyújtott kölcsönöktől eltérő jellegét. A Szovjetunióban a kölcsönökből befolyó összegeket a termelés céljaira fordítják. A kölcsönök tehát a tőkeképződés új forrásai. Az első ötéves ten’ (1928—1932) idején a kölcsönökből 5.9 milliárd rubel, a második ötéves len’ (1933—1937) alatt 19 milliárd, a harmadik ötéves terv háborúelőtti hírom éa féléve alatt (1938—1941) 24.9 milliárd rubel folyt be. Az első ötéves [érv kezdete előtt — 1927-ben — kibocsátott, a Szovjetunió iparosítását célzó első kölcsönt kb. 6 millió ember, a második ötéves terv végén — 1937-ben — kibocsátott kölcsönt, már több mint 50 millió ember jegyezte. A rákövetkező éveikben a ikölcsönjegyzés folytonosan emelkedett és a háborúelőtti időben már úgyszólván a Szovjetunió egész lakosságára kiterjedi. A szovjet tömegkölcsönök a népgazdaság fejlesztésére irányuló sztálini tervek velejárói. A kölcsönöket új gyáraik, nagyüzemek, mezőgazdasági vállalatok létesítésére, a közlekedés és a népgazdaság más ágazatainak fejlesztésére fordítják. Ä kölcsönöjk elősegítik a kultúra felvirágzását, a nép jólétének növekedéséi. Ezért oly népszerűek az egész lakosság körében. Az államkölcsönök visszatérített nyereményei jelentékeny jövedelmet biztosítanak sokmillió embernek a kölcsőujegyzők közül. így a második világháborúiig a nyeremények kisorsolása útjáa több, mint 7.5 milliárd rubel! osztottak jyL a 'kölcsönjegyzők között. Borforgaimi tanfolyam Kecskeméten !AZ ITELET elhangzott. Olvastad a drámai szavakat, amellyel a hirósáy — ja te bíróságod — eliléltc a banditákat, fzkik fel akarták gyújtani körülötted a Világot. A nép ökle — benne a te kemény, dolgos kezed szorítása is — lesújtott az utolsó esztendők leggonoszabb összeesküvőire. MOST LÉEEGEZZ nagyot. Táguló tüdővel menj végig a városon, jó mélyen szívd magadba az őszi alkonyat simogató, friss légáramlatát. Nézz szét Magad körül. Nézd meg jól a házakat, |azt a szép hivatali épületei a sarkon, tiéíd még az iskolát. Nézd meg a gyárat és legalább gondolatban tekints Végig a messzi magyar földön. Tiéd mindez. Tiéd és tiéd is maradt. Hiába ^akarta rátenni1 véres kezét Tito és hiába fenekedtek ellene magyar cinkosai. S hzután idézd fel magadban még egy •pillanatra a főlárgyalást. Emlékezz a sátáni megállapodásra, amit a birtoklóit belügyminiszteri szobában, az abbáziai luxus villában, az imperialista bandavezér bőrdiványos különvonatán — vagy amikor már kezdeti rosszul’menni — a paksi csőszkunyhóban kötöttek. Amikor kockát vetettek rád, a két szorgalmas karodra, amelyet rabsíijra akarlak fűzni, a feleségedre,akii özveggyé akarlak tenni, a gyermekedre, akit árvaságra akartak juttatni JÖL TUDOD már mi volt a terve peled Mr. Dullesnek, Mr. Eleidnek, Mr. jjjtankovicsnak és Mr. Rajknak. Ágyútölteléknek szánt az új háborúban, csak úgy, mint néhány évvél ezelőtt Horthy, ütagy Hitler. A terv nem sikerült. Mr. jfiajk nem lett diktátora énnek az országnak és Titó sem vonul ' be soha prre a földre fehér lovon. , NÉZZ, VÉGIG a gyáron, ha munkába knégy, vagy a hivatalodba, ha reggel fezedbe Veszed a tollat. Es mielőtt napi Munkádba fogsz, gondolj arra, hogy fait akarlak ez\ák a banditák Veled. Gondolj arra, miért akarták felemeli fi mocskos kezüket hazád legnagyobb fiára, IRákosi Mátyásra. Miért készüli a terv Gerő Ernő és Farkas Mihály meggyilkolására? A forint, a három éves terv, hz ötéves Terv, a földreform, a sók új tjyár, a nők egyenjogúsítása, az új iskola, az alkotmány, az újjáépített ládák, a mi büszke néphadseregünk, főbb ruhád és a fehér kenyér a te asztalodon, nem tetszett a banditáknak. Ezért készült a csendőrpribék a gyilkosságra, 'ezért akart ‘'megsemmisíteni mindent, amit öt év alatt itt átkötött a nép. A TERV nem sikerült, mintahógy fiz utóbbi években nem sikerült annyi szennyben és gyalázatban született imperialista szándék. Nem sikerült, pe,,Kok-Szan“-vegyigyár az északkoreai Phen-janban fekszik. Hatalmas üzem. Azelőtt a japánoké volt. A mesterek és hómunkások is japánok voltak. A termelési »titkokat« nem árullak el a koreaiaknaik, féltékenyen őrizték. Kim Szun Bon — ma főmérnök a gyárban — a japánok alatt nem dolgozhatott szakmájában és amikor »előléptették«, megtették villanyszerelőnek. Napi 16 órát dolgozott. Napközben a munkásokat nem engedték eltávozni a gyárból, a munkásokra ülőhelyben ettek, kézmosásra sem Volt lehetőségük. Egy munkás átlag 30—40 yent keresett havonta, pedig ahhoz, hogy’ három tagból álló családot tápláljanak, legalább három yen kellett naponta. így is csak rizisten élt a család. A japán felügyelők kegyetlenül bánlak a megbetegedett munkásokkal, elűzték őket a gyárból, munkavédelem nem Volt, holott gyakran fordult élő üzemi baleset. Jen Bon Nők a karját vesztette, elkergették, egy fillér végkielégítést sem kapott. A japán tulajdonosokat nem érdekelte a dolgozók nyomora. »Kok-Szan«... Annyit jelent, hogy »magfeldolgozás«. Kim Szun Bon dolgozószobájában egy szekrényben megtalálhatjuk a vegyigyár termékeinek mintáit. A gyár nyersanyaga a kukorica. Aromás, kellemes izü olaj, sölélsárga zsír, jóminőségü olajpogácsa, hófehér keményítő, édes méz, dig korunk valamennyi romboló, pusztító ereje összefogott. A nyolc vádlott a bíróság előtt vallotta, hogy megbízóik között Horthy rendőrségétől az amerikai titkos szolgálaton keresztül az áruló Tito jugoszláv ügynökeiig minden gyalázatos figura olt Volt. (AZ AMERIKAI imperializmus parancsnokai szobáiban a háborít után mikor te építeni kezdled új életedet 4— lenyomták a gombot. Es Tito az utasításra az álarc mögött elkezdte végrehajtani hírhedi »áthangolási« tervét, hogy szembefordítsa hazádat a Szovt jetunióval, azután jugoszláv gyarmattá tegye, hogy a végén szőröstül-bőröstül elad jogi téged is Amerikának, ahogy a jagoszbáv népet eladta. Ezért kelleti hát kezet emelni a Pártra. Ezért kellett rágalmazni és hazudni a Szovjetunióról, imperialista mesterei utasítására az imperialista recept sZerint. ö is tudta, mint ahogy te tudod, hogy függetlenséged, szabadságod, családod, gyermeked, bízta,tó jövője és boldog jelene egy a Párttal, egy a 'Szovjetunió iránt érzett szene lel lel és ragaszkodással. JÖL ÍTÉLTE MEG a helyzetei, de gyenge volt- Vagy tatán inkább te voltéit az erősebb, mert óit Volt mögötted a Szovjetunió segítő, támogató keze, mert rád is vigyázott az igaz emberek legnagyobb barátja, Sztálin, mert a Párt harcolt a népért, amelynek sorsát irányítja. GYŐZTÉL! l'j ételed egyik legnagyobb csatáját nyerted meg. De gondolj arra, hogy Sztálingrád után sem ért véget a világháború, gondolj arra, hogy a békekötés másnapján már készítették az íij csalaterüet Rajk és Tito főnökei. Válaszolj a banditáknak. Van hazád, — mondotta pártod egyik Vezetője, Farkas Mihály honvédelmi miniszter — van mit védened. Védd meg fiát a fuizádat! Nyúlj a kalapács után, szorítsd meg erősen. Vigyázz a toll, a körző Plinden mozdulatára. Most az őszi földeken jól irányítsd a boronát. 'Ha igaz volt, amit énekeltél, hogy minjdien új barázda győzelem, akkor ma százszor, ezerszer igaz. VARASZOLJ a banditáknak! A munkáddal, tetteiddel, áldozatkészséggel válaszolj. Gondold meg, mi leli volna ebből az országból, ha a judásterv sikerül? Gondolj arra, ha te nem harcolsz, fia lanyhul a munkád, az ellenség harcol ellened. Ha megállsz, az ellenség ,rtcm áll meg. Hát menj előre! A te verejtéked is élesítője az új világnak. Harcolj,, légy a munkás hadseregnek bátor katonája. Válaszolj a bitangoknak! Szorítsd keményen a kalapács nyelét! ragasztóanyag, cukor, bőrök lágyitására alkalmas fehérje, gyógyszerekhez szolgáló kivonat — mindez kukoricából készül és mindezt a »Kok-Szam-vegyigyár állítja elő. Ki Mik Szu élőmunkáé elmondja, hogy a távozó japánok tönkretették a gyárai, megrongálták a felszerelést. A Szovjet Hadsereg ‘katonái, akik az északfkoreaiakat megszabadították a japánok igájától, segédkeztek a munkásoknak a gyár helyreállításánál. A Szovjet Hadsereg tagjai között jeles szakemberek voltak, akik megtanították Ki koreai munkásokat a felszerelés és gépek helyes kezelésére, a tenne lés beindítására. A gyár rövid időn belül meglepő változáson ment keresztül. Míg a japánok ugyanezeken, a gépeken csak hétféle terméket állítottak elő, ma tizenhét készítményt 'gyártanak. Li Ko Zí/i-nek hívják azt a fiatal laboránst, aM megtalálta a módját, hogyan lehet kukoricából cukrot ikésziteni. A mühely’ekben ügyes, kezdeményezőkészségű munkások dolgoznak, válogatott dolgozók. A javítóműhely vezetője, Cse En Zsu azelőtt rakodómunkás volt, |iú^ a (Koreai Dolgozók Pártja gyári bizottságának titkára is. Számos technikai kör és szakmunkásiskola működik a Megkezdte, vagy nagyban készülődik dolgozó parasztságunk a közeledő szüretre. Földműves szövetkezeteink hatalmas feladat előtt állnak: az ország egész must- és borkészletének felvásárlásában vesznek részt a borforgaimi nemzeti vállalatokkal karöltve. Ezért rendezett a SzövOSz és az Alföldi Borforgalmi NY 3 napos lanfolyamot Kecskeméten a Duna-Tisza közéről és a Tiszántúlról összejött 9í földműVesszövetkezeli szervező kiképzésére. Ezen a tanfolyamon elsajátították a munkájúikhoz szükséges alapvető ismereteket: Magyarország szőlőgazdasági adatait, a szüret idejének helyes megállapítását^ lebonyolítását, a jó pince kellékeit, a borfejtést és liázasitást, hordókezelést, adó- és illetékügyeket, stb. Megismerték a tervgazdálkodás jelentőségét borkereskedelmünkben, mely knost már az állami szektorhoz tartozik, az ütemterv megtartásának fontosságát, a földművesszövetkezetek szerepét a borászaiban. Csütörtökön meglátogatta^ a szikrai földmüvesszövetkezegyárban, gondoskodnak az utáuképzésről. A munka termelékenysége 1944-hez viszonyítva nyolcszorosára növekedett. Az önköltség 1948-hoz képest 20 százalékkal csökkent. Az államosított gy ár dolgozói mindent megtesznek, hogy hozzájáruljanak Eszak-Korea 'lakossága életszínvonalának emeléséhez. A »Kok-Szan«-vegyigyár a kultúra fészke is. A gyári klub minden napjára esik előadás, vagy hangverseny, kiállítás és más esemény. A kulturális munkát á szakszervezet irányítja. A gyár munkásai jól épített házakban laknak, keresetűik elég megélhetésükhöz és kulturális igényeik kielégítéséhez. Az átlagos munkabér 1911-hez viszonyítva hat-hétszeresen megnövekedett. Jellemző, hogy míg 1944-ben egy munkásgyerek sem tudta befejezni a középiskolát, addig ma a munkások gyermekei számlára már a főiskolák kapuit is szélesre tárták. A »Kok-Szan«-gyárban dolgozó munkások gyermekei közül ötvenhármán járnak a phen-jani főiskolára. A munkáscsaiádok élete A múltban, ha a gyári munkás és felesége reggel hat órakor munkába ment, bezárták nyomorúságos lakásukat és otthagyták az ócska gyékényen tét, ahol javában folyt a szüret. Megismerkedtek a mustméréssel, a felszerelési tárgyak szakszerű használatával. Másnap meglátogatták az Alföldi Borforgalmi NV máriavárgsi pincészetéi, megtanulták a pincekezelést és a bor fokolását. Nagy érdeklődést tanúsítottak az előadáson hallottak iránt. Sokat kérdezlek és sokat jegyezlek is. Magukévá telték mindazt, amire munkájuk elvégzéséhez szükségük van, hogy meg tudjanak felelni dolgozó parasztságunk minden, a szürettel kapcsolatos problémájára. A tanfolyam befejezésekor elmondták: érzik nagy felelősségűikéi, mely munkájukkal kapcsolatban rájuk hárul, tfúdják, milyen komoly politikai feltidatok állnak előttük- az oszlályellenséggel folytatott harc közben és megígérték, úgy fognak dolgozni, hogy ezen a frontszakaszon is nagyot lendüljön előre a szocializmus falun való építésének ügye. Vörös József szövetkézen, előadó. gyermekeiket. A gyékény mellé az anya egy csésze hideg rizst készíteti, az egész napi táplálékot. . A szülők a munkából este 7—8 óra előtt nem igen térhettek haza. Gyermekeiket éhesen, elgyötörtön találták az odúban. Ma abban a házban, amelyben azelőtt egy amerikai koncessziós gazdag családja lakott, gyermekotthon van. A ház falát befutja a szőlő, odabent csupa világosság a fogadószoba. Reggel a gondozónők átveszik a gyermekeket a munkába menő szülőktől, fehér ruhába öltöztetik, miután az ügyeletes orvos megvizsgálta, az ápolónő pedig meghőmérőzte őket. A kicsinyek ízletes reggelit kapnak, utána játszanak, az idősebbek rajzolnak, énekelnek és táncolnak. Ebéd után két órás alvás következik a tiszta hálószobában* ahol hófehér ágyacskák állnak egymás mellett. A virágvázákban és cserepekben illatos déli virágok. Uzsonnát, majd vacsorát is kapnak á gyermekeik, akik jóltápláltan, vidáman kerülnek vissza esténként szüleikhez. Számos ilyen gyermekotthon és gyermekkel! működik ma már Észak-Koreáhan. Valamennyi fenntartásáról az állam gorídoskodik. A szülők semmit sem fizetnek gyermekeikért. A munkás ma nyugodtan dolgozik a felszabadult Észak-Korea gyáraiban. Napsugarassá vált a dolgozók élete, vidámak a mimkásanyák és a gyermekek a szabiid országban. Kukoricából — zsír, méz és gyógyszer
