Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-02 / 40. szám

2 Déipeslmegye! Népújság 1940. október 2. Válaszol) a banditáhnah t Hogyan támogatják az állam­­kölcsönök a sztálini ötéves terveket A Szovjetunióban a népgazdaság új.­­jáépilésének és fejlesztésének csel jail szolgáló államkölcsön , összege legutóbb májusban 20 milliárd rubel volt, 20 év tartamra. A kötvények címlete 25— 500 rubelig terjedt. A kölcsönre befolyó összegeket nyeremények formájában visszatérítik. A nyeremények húzása évente kétszer történik, összege a (kötvé­nyek névértékének 2—50-szereséig ter­jed, beleértve a kötvény névértékét is. A kölcsön egész tartama alatt a kötvé­­nyek égyharmadát sorsolják ki ilyen­formán, a többit névértéken váltják be. A dolgozók — munkások, tisztviselők, egyéb alkalmazottak — a kötvények ér­tékét fizetésükből, tizhavi részletben fi­zethetik meg. Természetesen a Szov­jetunióban az államkölcsönből befolyó összeg nem jelent rendkívüli forrást az államháztartás költségeinek fedezésére. A szovjet állam költségvetése nem ismer jtiányt, a bevételek állandóan meghalad­ják a jqjddásdikat. Ez a tény egymagá­ban meghatározza a szovjet kölcsönök­nek a kapitalista államokban nyújtott kölcsönöktől eltérő jellegét. A Szovjetunióban a kölcsönökből be­folyó összegeket a termelés céljaira for­dítják. A kölcsönök tehát a tőkeképző­dés új forrásai. Az első ötéves ten’ (1928—1932) idején a kölcsönökből 5.9 milliárd rubel, a második ötéves len’ (1933—1937) alatt 19 milliárd, a harma­dik ötéves terv háborúelőtti hírom éa féléve alatt (1938—1941) 24.9 milliárd rubel folyt be. Az első ötéves [érv kezdete előtt — 1927-ben — kibocsátott, a Szovjetunió iparosítását célzó első kölcsönt kb. 6 millió ember, a második ötéves terv végén — 1937-ben — kibocsátott köl­csönt, már több mint 50 millió ember jegyezte. A rákövetkező éveikben a iköl­­csönjegyzés folytonosan emelkedett és a háborúelőtti időben már úgyszólván a Szovjetunió egész lakosságára kiter­jedi. A szovjet tömegkölcsönök a népgaz­daság fejlesztésére irányuló sztálini ter­vek velejárói. A kölcsönöket új gyáraik, nagyüzemek, mezőgazdasági vállalatok létesítésére, a közlekedés és a népgaz­daság más ágazatainak fejlesztésére for­dítják. Ä kölcsönöjk elősegítik a kul­túra felvirágzását, a nép jólétének nö­vekedéséi. Ezért oly népszerűek az egész lakosság körében. Az államkölcsönök visszatérített nye­reményei jelentékeny jövedelmet bizto­sítanak sokmillió embernek a kölcsőu­­jegyzők közül. így a második világhá­borúiig a nyeremények kisorsolása útjáa több, mint 7.5 milliárd rubel! osztottak jyL a 'kölcsönjegyzők között. Borforgaimi tanfolyam Kecskeméten !AZ ITELET elhangzott. Olvastad a drámai szavakat, amellyel a hirósáy — ja te bíróságod — eliléltc a banditákat, fzkik fel akarták gyújtani körülötted a Világot. A nép ökle — benne a te ke­mény, dolgos kezed szorítása is — le­sújtott az utolsó esztendők leggono­szabb összeesküvőire. MOST LÉEEGEZZ nagyot. Táguló tüdővel menj végig a városon, jó mé­lyen szívd magadba az őszi alkonyat simogató, friss légáramlatát. Nézz szét Magad körül. Nézd meg jól a házakat, |azt a szép hivatali épületei a sarkon, tiéíd még az iskolát. Nézd meg a gyá­rat és legalább gondolatban tekints Végig a messzi magyar földön. Tiéd mindez. Tiéd és tiéd is maradt. Hiába ^akarta rátenni1 véres kezét Tito és hiába fenekedtek ellene magyar cinkosai. S hzután idézd fel magadban még egy •pillanatra a főlárgyalást. Emlékezz a sátáni megállapodásra, amit a birtok­lóit belügyminiszteri szobában, az ab­­báziai luxus villában, az imperialista bandavezér bőrdiványos különvonatán — vagy amikor már kezdeti rosszul­­’menni — a paksi csőszkunyhóban kö­töttek. Amikor kockát vetettek rád, a két szorgalmas karodra, amelyet rab­­síijra akarlak fűzni, a feleségedre,akii özveggyé akarlak tenni, a gyerme­kedre, akit árvaságra akartak juttatni JÖL TUDOD már mi volt a terve peled Mr. Dullesnek, Mr. Eleidnek, Mr. jjjtankovicsnak és Mr. Rajknak. Ágyú­­tölteléknek szánt az új háborúban, csak úgy, mint néhány évvél ezelőtt Horthy, ütagy Hitler. A terv nem sikerült. Mr. jfiajk nem lett diktátora énnek az or­szágnak és Titó sem vonul ' be soha prre a földre fehér lovon. , NÉZZ, VÉGIG a gyáron, ha munkába knégy, vagy a hivatalodba, ha reggel fezedbe Veszed a tollat. Es mielőtt napi Munkádba fogsz, gondolj arra, hogy fait akarlak ez\ák a banditák Veled. Gon­dolj arra, miért akarták felemeli fi mocs­kos kezüket hazád legnagyobb fiára, IRákosi Mátyásra. Miért készüli a terv Gerő Ernő és Farkas Mihály meggyil­kolására? A forint, a három éves terv, hz ötéves Terv, a földreform, a sók új tjyár, a nők egyenjogúsítása, az új is­kola, az alkotmány, az újjáépített lá­dák, a mi büszke néphadseregünk, főbb ruhád és a fehér kenyér a te asz­talodon, nem tetszett a banditáknak. Ezért készült a csendőrpribék a gyil­kosságra, 'ezért akart ‘'megsemmisíteni mindent, amit öt év alatt itt átkötött a nép. A TERV nem sikerült, mintahógy fiz utóbbi években nem sikerült annyi szennyben és gyalázatban született im­perialista szándék. Nem sikerült, pe­,,Kok-Szan“-vegyigyár az északkoreai Phen-janban fekszik. Ha­talmas üzem. Azelőtt a japánoké volt. A mesterek és hómunkások is japánok voltak. A termelési »titkokat« nem árul­lak el a koreaiaknaik, féltékenyen őriz­ték. Kim Szun Bon — ma főmérnök a gyárban — a japánok alatt nem dol­gozhatott szakmájában és amikor »elő­léptették«, megtették villanyszerelőnek. Napi 16 órát dolgozott. Napközben a munkásokat nem en­gedték eltávozni a gyárból, a munká­sokra ülőhelyben ettek, kézmosásra sem Volt lehetőségük. Egy munkás átlag 30—40 yent keresett havonta, pedig ah­hoz, hogy’ három tagból álló családot tápláljanak, legalább három yen kellett naponta. így is csak rizisten élt a család. A japán felügyelők kegyetlenül bán­lak a megbetegedett munkásokkal, el­űzték őket a gyárból, munkavédelem nem Volt, holott gyakran fordult élő üzemi baleset. Jen Bon Nők a karját vesztette, elkergették, egy fillér vég­kielégítést sem kapott. A japán tulajdo­nosokat nem érdekelte a dolgozók nyo­mora. »Kok-Szan«... Annyit jelent, hogy »magfeldolgozás«. Kim Szun Bon dolgozószobájában egy szekrényben megtalálhatjuk a vegyigyár termékeinek mintáit. A gyár nyersanya­ga a kukorica. Aromás, kellemes izü olaj, sölélsárga zsír, jóminőségü olaj­pogácsa, hófehér keményítő, édes méz, dig korunk valamennyi romboló, pusz­tító ereje összefogott. A nyolc vádlott a bíróság előtt vallotta, hogy megbízóik között Horthy rendőrségétől az ame­rikai titkos szolgálaton keresztül az áruló Tito jugoszláv ügynökeiig minden gyalázatos figura olt Volt. (AZ AMERIKAI imperializmus pa­rancsnokai szobáiban a háborít után mikor te építeni kezdled új életedet 4— lenyomták a gombot. Es Tito az uta­sításra az álarc mögött elkezdte végre­hajtani hírhedi »áthangolási« tervét, hogy szembefordítsa hazádat a Szovt jetunióval, azután jugoszláv gyarmattá tegye, hogy a végén szőröstül-bőröstül elad jogi téged is Amerikának, ahogy a jagoszbáv népet eladta. Ezért kelleti hát kezet emelni a Pártra. Ezért kellett rá­galmazni és hazudni a Szovjetunióról, imperialista mesterei utasítására az im­perialista recept sZerint. ö is tudta, mint ahogy te tudod, hogy függetlenséged, szabadságod, családod, gyermeked, bíz­ta,tó jövője és boldog jelene egy a Párt­tal, egy a 'Szovjetunió iránt érzett sze­ne lel lel és ragaszkodással. JÖL ÍTÉLTE MEG a helyzetei, de gyenge volt- Vagy tatán inkább te vol­téit az erősebb, mert óit Volt mögötted a Szovjetunió segítő, támogató keze, mert rád is vigyázott az igaz emberek legnagyobb barátja, Sztálin, mert a Párt harcolt a népért, amelynek sorsát irányítja. GYŐZTÉL! l'j ételed egyik legna­gyobb csatáját nyerted meg. De gon­dolj arra, hogy Sztálingrád után sem ért véget a világháború, gondolj arra, hogy a békekötés másnapján már ké­szítették az íij csalaterüet Rajk és Tito főnökei. Válaszolj a banditáknak. Van hazád, — mondotta pártod egyik Veze­tője, Farkas Mihály honvédelmi mi­niszter — van mit védened. Védd meg fiát a fuizádat! Nyúlj a kalapács után, szorítsd meg erősen. Vigyázz a toll, a körző Plinden mozdulatára. Most az őszi földeken jól irányítsd a boronát. 'Ha igaz volt, amit énekeltél, hogy min­­jdien új barázda győzelem, akkor ma százszor, ezerszer igaz. VARASZOLJ a banditáknak! A mun­káddal, tetteiddel, áldozatkészséggel vá­laszolj. Gondold meg, mi leli volna eb­ből az országból, ha a judásterv sike­rül? Gondolj arra, ha te nem harcolsz, fia lanyhul a munkád, az ellenség har­col ellened. Ha megállsz, az ellenség ,rtcm áll meg. Hát menj előre! A te ve­rejtéked is élesítője az új világnak. Harcolj,, légy a munkás hadseregnek bátor katonája. Válaszolj a bitangoknak! Szorítsd keményen a kalapács nyelét! ragasztóanyag, cukor, bőrök lágyitására alkalmas fehérje, gyógyszerekhez szol­gáló kivonat — mindez kukoricából ké­szül és mindezt a »Kok-Szam-vegyi­­gyár állítja elő. Ki Mik Szu élőmunkáé elmondja, hogy a távozó japánok tönk­retették a gyárai, megrongálták a fel­szerelést. A Szovjet Hadsereg ‘katonái, akik az északfkoreaiakat megszabadítot­ták a japánok igájától, segédkeztek a munkásoknak a gyár helyreállításánál. A Szovjet Hadsereg tagjai között jeles szakemberek voltak, akik megtanították Ki koreai munkásokat a felszerelés és gépek helyes kezelésére, a tenne lés be­indítására. A gyár rövid időn belül meglepő vál­tozáson ment keresztül. Míg a japánok ugyanezeken, a gépeken csak hétféle ter­méket állítottak elő, ma tizenhét készít­ményt 'gyártanak. Li Ko Zí/i-nek hívják azt a fiatal la­boránst, aM megtalálta a módját, ho­gyan lehet kukoricából cukrot ikésziteni. A mühely’ekben ügyes, kezdeményező­­készségű munkások dolgoznak, váloga­tott dolgozók. A javítóműhely vezetője, Cse En Zsu azelőtt rakodómunkás volt, |iú^ a (Koreai Dolgozók Pártja gyári bi­zottságának titkára is. Számos technikai kör és szakmunkásiskola működik a Megkezdte, vagy nagyban készülődik dolgozó parasztságunk a közeledő szü­retre. Földműves szövetkezeteink ha­talmas feladat előtt állnak: az ország egész must- és borkészletének felvásár­lásában vesznek részt a borforgaimi nemzeti vállalatokkal karöltve. Ezért rendezett a SzövOSz és az Alföldi Bor­­forgalmi NY 3 napos lanfolyamot Kecs­keméten a Duna-Tisza közéről és a Tiszántúlról összejött 9í földműVesszö­­vetkezeli szervező kiképzésére. Ezen a tanfolyamon elsajátították a munkájúik­hoz szükséges alapvető ismereteket: Ma­gyarország szőlőgazdasági adatait, a szüret idejének helyes megállapítását^ lebonyolítását, a jó pince kellékeit, a borfejtést és liázasitást, hordókezelést, adó- és illetékügyeket, stb. Megismerték a tervgazdálkodás je­lentőségét borkereskedelmünkben, mely knost már az állami szektorhoz tarto­zik, az ütemterv megtartásának fontos­ságát, a földművesszövetkezetek szere­pét a borászaiban. Csütörtökön meglá­togatta^ a szikrai földmüvesszövetkeze­gyárban, gondoskodnak az utáuképzés­­ről. A munka termelékenysége 1944-hez viszonyítva nyolcszorosára nö­vekedett. Az önköltség 1948-hoz képest 20 százalékkal csökkent. Az államosított gy ár dolgozói mindent megtesznek, hogy hozzájáruljanak Eszak-Korea 'lakossága életszínvonalának emeléséhez. A »Kok-Szan«-vegyigyár a kultúra fészke is. A gyári klub minden napjára esik előadás, vagy hangverseny, kiállí­tás és más esemény. A kulturális mun­kát á szakszervezet irányítja. A gyár munkásai jól épített házakban laknak, keresetűik elég megélhetésükhöz és kulturális igényeik kielégítéséhez. Az átlagos munkabér 1911-hez viszonyítva hat-hétszeresen megnövekedett. Jellem­ző, hogy míg 1944-ben egy munkásgye­rek sem tudta befejezni a középiskolát, addig ma a munkások gyermekei szá­mlára már a főiskolák kapuit is szélesre tárták. A »Kok-Szan«-gyárban dolgozó munkások gyermekei közül ötvenhár­mán járnak a phen-jani főiskolára. A munkáscsaiádok élete A múltban, ha a gyári munkás és felesége reggel hat órakor munkába ment, bezárták nyomorúságos lakásu­kat és otthagyták az ócska gyékényen tét, ahol javában folyt a szüret. Megis­merkedtek a mustméréssel, a felszere­lési tárgyak szakszerű használatával. Másnap meglátogatták az Alföldi Bor­­forgalmi NV máriavárgsi pincészetéi, megtanulták a pincekezelést és a bor fokolását. Nagy érdeklődést tanúsítottak az elő­adáson hallottak iránt. Sokat kérdezlek és sokat jegyezlek is. Magukévá telték mindazt, amire munkájuk elvégzéséhez szükségük van, hogy meg tudjanak fe­lelni dolgozó parasztságunk minden, a szürettel kapcsolatos problémájára. A tanfolyam befejezésekor elmond­ták: érzik nagy felelősségűikéi, mely munkájukkal kapcsolatban rájuk hárul, tfúdják, milyen komoly politikai fel­­tidatok állnak előttük- az oszlályellen­­séggel folytatott harc közben és meg­ígérték, úgy fognak dolgozni, hogy ezen a frontszakaszon is nagyot lendüljön előre a szocializmus falun való építé­sének ügye. Vörös József szövetkézen, előadó. gyermekeiket. A gyékény mellé az anya egy csésze hideg rizst készíteti, az egész napi táplálékot. . A szülők a munkából este 7—8 óra előtt nem igen térhettek haza. Gyer­mekeiket éhesen, elgyötörtön találták az odúban. Ma abban a házban, amelyben azelőtt egy amerikai koncessziós gazdag családja lakott, gyermekotthon van. A ház falát befutja a szőlő, odabent csupa világosság a fogadószoba. Reggel a gon­dozónők átveszik a gyermekeket a mun­kába menő szülőktől, fehér ruhába öl­töztetik, miután az ügyeletes orvos meg­vizsgálta, az ápolónő pedig meghőmé­­rőzte őket. A kicsinyek ízletes reggelit kapnak, utána játszanak, az idősebbek rajzolnak, énekelnek és táncolnak. Ebéd után két órás alvás következik a tiszta hálószo­­bában* ahol hófehér ágyacskák állnak egymás mellett. A virágvázákban és cse­repekben illatos déli virágok. Uzsonnát, majd vacsorát is kapnak á gyermekeik, akik jóltápláltan, vidáman kerülnek vissza esténként szüleikhez. Számos ilyen gyermekotthon és gyer­mekkel! működik ma már Észak-Ko­­reáhan. Valamennyi fenntartásáról az állam gorídoskodik. A szülők semmit sem fizetnek gyermekeikért. A munkás ma nyugodtan dolgozik a felszabadult Észak-Korea gyáraiban. Napsugarassá vált a dolgozók élete, vidámak a mimkásanyák és a gyerme­kek a szabiid országban. Kukoricából — zsír, méz és gyógyszer

Next

/
Thumbnails
Contents