Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-02 / 40. szám

1949. október 2. Dílpesfmegycl Wőpnjsás! 3 Hatalmas lelkesedéssel es áldozatkészséggel megindult a tervkölcsőn jegyzése A Népköztársaság kormányának fel­hívására megmozdult az ország dolgozó népe. Városokban, falvaikban és pusztán megkezdődött a lerykölcsön jegyzése. A dolgozók egymiást biztatták és a lel­kesedés óráról-órára nőtt. A jegyzéseké ről szóló rádió- és újsághíreket, mint győzelmi jelentéseket fogadták és új jneg új lendületet kapott a gyűjtés. A MDP Központi Vezetőségének mun­katársai több, mint 600 ezer forintot, a Nagybudapesti Pártbizottság munkai társai közel 200 ezer forintot, a 'Szak­­szervezetek Országos Tanácsának dol­gozói 80 ezer forintot jegyeztek'. ! A nehézipari üzemek közül a Diós­győri Vasgyár vezet, melynek dolgozói, a szocialista munkaverseny megindítói, most jegyzési versenyre hivták ki a töb­bi gyárak munkásait, f Az Államvédelmi Hatóság és a Hon­védség tagjai ban jövedelmükön jóval túljegyezték a [ervkölcsönt. Délpeslmegyében is nagy lelkesedés­sel, versenyketlwel és lázas igyekezettel indult meg a tervkölcsőn jegyzése. , A MDP kecskeméti bizottsága tagjai 8650 forintot jegyzett, havi fizetésük 136 százalékát. A Délpestmegyei Népújság 4 mun­katársa 2200 forintot irt alá, ami havi fizetésük 110 százaléka. Atlekinthelő képet még nem alkotha­tunk magunknak a hatalmas mozga­lomról, lűszen úgyszólván percenként cseng a Központi Székház és a szer­kesztőség telefonja, hogy új eredmé­nyeket mondjanak he. Büszkén jelentik eh’társaiink a győzelmi híreket: — Dol­gozóink [IVavi jövedelméhez képest 102 százalékkal teljesítettük túl a kölcsön­­jegyzést. A hangulat lelkes. A munka teljesítmény is nagyobb leszI A készpénzzel fizető egyéni gazdál­kodóik közül Jakabszállásról heten 8000 forintot jegyeztek csütörtökön délben. Kiskunfélegyházán pénteken délig 73.950 forintot jegyeztek készpénzfizetésre és 244.350 forintot részletfizetésre. A város alkalmazottai 78 ezer forintot jegyeztek, 32 százalék­kal többet, mint havi fizetésük, Kiskunjélegyházán a Népújság hat lapkihordója 1600 forintot jegyzett, Gondi Vilmos, a Teherfuvar NV 650 forintos fizetése mellett 1000 forintos jegyzésével olyan példát mulatott, amit a Többi munkatársai is követtek. A jegyzés folyik és egyre szélesebb rétegeket mozgat meg városban ‘és fa­nra egyaránt. hoz, hogy ezután ez a »betegség; tel­jesen ismeretlen legyen hazánkban. Örü­lök, hogy az állam hozzánk, magyar dolgozókhoz fordult és nem folyamo­dott amerikai »[kölcsönért \ Racskó Mihályné a konyhán dolgozik és már jegyzett 150 forintot. Izgatottan szálad Farkas Irénekéhez és kéri, hogy 200-ra emelhesse felajánlását. I — Szükségem van a pénzre, mégis még ötvenöt szeretnék ajánlani, hiszen értünk van az ötéves terv! A többiek mögött én sem akarok lemaradni! Megértették a konzervgyári dolgozók a tervkői csont, lelkesen ajánlják fel fo­rintjaikat. A|ki a reakció suttogó próbál­kozása miatt egy (kicsit kételkedik, men­jen ki a gyáraikba és amit ott lát, ta­pasztal és a dolgozóktól hall, minden esetleges kételyét véglegesen eloszlatja. szeretettel’ és megértéssel fogadták őket. A polgári lakosság is bizjjk a népi demo­kráciában és érzi, hogy az ötéves terv megalapozása mindenkinek egyformán kötelessége... A négyhetes népnevelői munka gyü­mölcsei megértek, népnevelőink most begyűjtik a termést. Mint az országban mindenütt, Kis­kunfélegyházán is hatalmas megmoz­dulást Váltott ki a dolgozók körében kormányunk ’felhívása az 5 éves lerv­­kölcsön jegyzésére. Csütörtökön délelőtt ha két ember összetalálkozott az volt az első kérdés: — Jegyezfél-e mar köl­csönt ? Erről tanúskodnak a hozzánk be­érkezett jelentések is. Alig néhány órával a kölcsönjegy­­zés megindítása után csütörtökön dél­ben a város területén az eredmény a kővetkező: A Városi Alkalmazottak, a Dohánybeváltó NV, a Gépgyár NV és a Földműves Szövetkezet jegyzése 119 A gépgyár virágos udvarán gyűltek ösjszfe a gyár dolgozói. Az egyik 'kis cso­port éppen a megnagyobbított öntődé­ről tárgyal. Az emelvényen ott ülnek a munkásokból lett vezetők. A gyár ve­zérigazgatója — az egykori vaseszter­gályos — áll fel, bog}' beszámoljon a gyár gazdáinak, a munkásoknak, kz eddig elért eredményekről. — Rövid idő alatt hatalmasat fejlő­dött) üzemünk — mondja Szabó elv­­társ. — A selejlünk állandóan csökken, 40 százalékról 9 százalékra ment le. : — Nagy gondot fordít az üzem a munkások képzésére. Most hetvenkét tanulónk van, ami nemzetgazdasági szempontból igen fonlos munkaerő után­pótlást jelent. — Tervteljesilésünk augusztusban 98.2 százalék volt és minden remélünk meg van arra, hogy szeptemberben 100 százalékon fölül teljesítjük. — öntudatos munkásaink ésszerűsíté­sekkel igyekeznek jobbá és könyebbé tenni a munkát. Számos kísérlet kerül az üzem újitó bizottsága elé. A használ­ható újításokat az üzem jutalmazza. ' Kulmány József újításaival 11.730 percet takarít meg. — Bódogh József anyagmegtakaritása 963 forint értékű a hátralévő negyed­évre. Jutalomban részesítette az tizem a Halász—Vérfessi—Virág-féle újítást is. Nemcsak újításokkal segítik a népi Közel százezer forintot jegyeztek Kecskemét pénzügyi dolgozói is meg­értették, mennyire fontos a tervkölcsőn jegyzése. Elsőnek Hoch Artúrné pénzügyigaz­gató és helyettese, Csornai Lajos jegyez­tek 3000, ill. 2500 forintot. A többi dol­gozó sem maradt el vezetői mögött, & pénzügvigazgalóság, az áll. adóhivatal és a pénzügyőrség 295 dolgozója 98.950 forintot jegyzett. Négy» helyen intézték a jegyzést és csütörtök délelőtt 10 óráig be is fejezték. -ezer forint. Ezek önálló jegyzési helyek voltak. A kültelki közvetítő helyek jegy­zése 40 000 forint. Ezek a már ismertté vált eredmények az első órákban. A félegyházi járásban 500, a város területén 300 lelkes népnevelő gyűjti n jegyzéseket, s pines semmi 'kétség az iránt, hogy Kiskunfélegyháza dolgozó népe ezen á téren is móltó választ ad a Rajk-bandánalk és hitet tesz a béke, a függetlenség mellett. Bebizonyítja, hogy’ tudatában van annak, hogy a terv­­köles ön jegyzésével önmagát és csa­ládját segíti ahhoz a magasabb élet­színvonalhoz, amit az 5 éves terv tel­jesítése folytán érünk el. demokráciánkat a gépgyár dolgozói; megmutatták a kölcsőnjegyzéseknél iá, hogy' minden áldozatra készek. Pál Pál két gyermekes családapa százhúsz forintos heti fizetéséből ötszáz forintot jegyzett. | — Kötelességemnek éreztem, hogy legalább egy' havi jövedelmem adjam kölcsön államunknak. Jó helyre adtam, nem vész kárba. Kardos Gyula is négyszáz forintot jegyzett. ' 1— Ebből meg a többi dolgozótár­saim filléreiből indul meg az ötéves terv. Visszakapom én azt tudom, kama­tostul. A családomnak tartozom wie, hogy legalább ennyit jegyezzek. A tanulók is Ikilettek magukért. — Nekem — mondja Vörös János — példát kell mulatnom, én szögeztem kJ a felhívást, meg aztán — mulat büsz­kén a sapkájára — én Szites ifjú va­gyok. • -Mansz János 400 forintot ajánlottfel. v— Boldogan adom és ezzel erkölcsi kötelességemnek teszek eleget. Amikor vállaltuk, hogy' imperialista segítség nélkül hozzuk rendbe az általuk tönkró tett országot, számoltunk azzal, hogy ez áldozatot jelent, de szívásén vállal­juk, mert tudjuk, hogy' éppen úgy, mint eddig, most sem lesz eredménytelen az áldozatunk. Kecskeméten másfélmilliót jegyeztek az első napon Kecskeméten a jegyzés első napjárt másfélmillió forintot írtak alá a dol­gozók. A Bor- és Gyümőlcsszeszfőzde NV 144 dolgozója 43.250 forintos jegy­zése vezetett az ipari üzemek (között. A Jllagasépitési NV 449 dolgozója az első napon 127.250 forintot jegyzett. Jő volt a Városháza és a Pénzüggigazgatósúg jegyzési eredménye is. Valamennyi dol­gozójuk jegyzett tervkölcsőnt. A környéken a 'Gyümölcstermelő nemzeti vállalatok dolgozói mutatták meg leggyorsabban, mennyire fejlődött Á kisparasztok [politikai öntudata. Ágas­egyháza 194 dolgozója 48.150 forintot, Ktíháryszentlőrinc 34 munkása 16.150 forintot, Kisfái 82 dolgozója 9050 fo­rintot jegyzett mindjárt az első órák­ban, Örülünk, hogy az államunk hozzánk fordult kölc§önért! A szokott ’ütemben folyik a munka az Első Kecskeméti Konzervgyárban Mégis történt valami csütörtök réggel. — Hosszú elvtárs párttitkár tájékoz­tatója után a népnevelők elindulták szerte az üzemben, hogy a dolgozókkal ismertessék a tervkölcsőn lényegét. Ez­után 'indultunk el mi, körülbelül tizen, hiojgy a felajánlókkal aláírassuk a hiva­talos iratokat — mondja Farkas Irénke és siet tovább, hiszen várják még sokan, akikhez még nem jutott el. — Nem nyerészkedési vágy hajt, — mondja Lajos Ilona, a gyümölcs tisztító üzem idénymunkása — bár a nyere­mény azért sosem jön rosszkor... Azért jegyeztem 250 forintot, mert tudom, lrogy ezzel mindannyiunkon, tehát ma­gámon is segítek. Az ötéves terv telje­sen meg fogja szüntetni a munkanél­küliséget, (kötelességem hozzájárulni ah-Megmozdult a falu Is Nagy lendülettel Indult a tervkölcsőn jegyzése Félegyházán Anyagi és szellemi erővel küzdenek jövőjükért a kecskeméti gépgyár dolgozói Példát mutatnak a munkások — Miénk az ország, magunknak épít­jük, — ezt tartják a kecskeméti dolgo­zók és tudják, hogyr a ókölcsönjegyzés js (orrszágépilés. Egymásután járulnak munkahelyükön a jegyzésgyfíjtőkhöz. Balogi Lajosné plattergyári munkás­asszony 400 forintot jegyzett. i !— En js ki akarom venni a része­met az áldozatvállalásból — mondta — az ötéves terv megvalósításáért, mun­kás társaimérl és új üzemek felépítéséért, i — Azért jegyzek — mondja Buti Ro­zália — hogy állandó munkaalkalmat teremthessek és tudom, hogy ezzel ezt elősegítem. Farkas László öntudatos ifjúmunkás a Bameválban dolgozik, fizelése 750 forint és 1400 forintot jegyzett. Kiss Imréné gyufagyári munkás azért jegyzett 200 forintot, mert biztosítani akarja (kisunokájának jövőjét, mert tud­ja, hogy az ötéves terv segít az egész népen. ' Dakó Mária és Újvári Mária brigád­vezető is erején felül jegyzett, meri mint 0fc mondták: az ötéves terv boldoggá teszi a pépet és ezt nem Marshall-köl­­csönnel, hanem a saját erőnkkel való­sítjuk meg. -Jegyzésgyüjtő népnevelők Az MDP IV. kerületi alapszerveze­téből csütörtök délelőtt 87 népnevelő indult útnak, hogy meglátogassák a ke­rület lakosságát és felhívják őket alerv­­kölesön jegyzésére. Természetesen 'ki­hagyták a munkásokat, tisztviselőket és különböző alkalmazottakat, akik mun­kahelyükön jegyeznek. Csütörtök este beszámoltk a jegyzésről. Legtöbb ered­mény t értek el: Csorna Pálné 2700, Non Ferenc 1800 és Vékony Lajos 1600 fo­rinttal. Elmondják, hogy' mindenhol Alig pár perccel azután, hogy a rá­dióban elhangzott a kormány felhívása a tervkölcsőn jegyzésére, a falusi dol­gozók százezrei határozták el: hogy elsők lesznek a lervkölcsön-jegyzésben. I Nagy lelkesedést árulnak el a felvi­rágozott, fellobogózott falvak hosszú sorai. Szatmár vármegye községei ze­nés ébresztővel ünnepelték a nagy' na­pot, amikor ők is hozzájárulhatnak kis pénzükkel a népi demokrácia épitésé­­hez. Egymásután hangzanak el a ver­senykihívások. Versenyeznek a kis- és középparasztok, lerm előszövetkezetek, föl dművessz övetkezetek. Mrí a magyarázata ennek a hatalmas, az ország minden zugába eljutó nép­megmozdulásnak? Miféle erő szította fel ilyen rövid idő alatt a dolgozó pa­rasztság tömegeiben is ezt a magával ragadó, cselekvéssel párosult lelkese­dést? Először is köszön t és hála érzése Pártunk iránt. Nincs olyan becsületes dolgozója a falunak, aki ne ismerné el, hogy milyen felbecsülhetetlenek azok az eredmények, amiket Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével dolgozó né­pünk az elmúlt öt év alatt (kiharcolt. Nincs olyan becsületes fia a falusi nép­nek, áld ne tudná, ne érezné, hogy anyagi felemelkedése, szabadsága, írnia­­bájának megbecsülése mennyire elvá­laszthatatlan ezektől az eredményektől, De ha ezek az eredmények lelkesítők, mennyivel inkább lelkesítenek azok a célok, amelyekért harcba, munkába indulunk. A tervkölcsőn megszavazása falvainkban: dolgozó parasztságunk szi­lárd hite az óléves tervben, a boldog, erős független Magyarországban s az elmaradottság béklyóitól megszabadított virágzó falu megszületése. Hogyne Szá­razná meg a tervkölcsőnt dolgozó pa­rasztságunk, miikor tudja, hogy ezzel is a traktorok, ara tó-cséplőgépek ez­reinek megépítését, az aszálytól védő öntözés kiterjesztéséi, jobb közlekedést, gyermekei tanitlalásán«k még nagyobb lehetőségét segíti; alő.

Next

/
Thumbnails
Contents