Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)
1949-10-02 / 40. szám
A Peslmegyei Pártbizottság határozata az őszi szántás-vetésről Százezrek jegyeznek milliós összegeket lelkes áldozatkészséggel a»ma©yar*dol©ozók«pártjXnak®poütikanh e Árat 60 fillér ILAPJÁ ISI. évfolyam 40. szám 1949 október 2, vasárnap Ötéves Tervkölcsön A hároméves terv 2 év és 5 hónap alatti befejezéséhez közeledünk. A háború ütötte sebek begyógyul lak. Újra állnak a Juád!a|k, a házak, az iskolák, a gyárak többet termelnefk, mint valaha, n földeken most ér véget a dús termés betakarítása. A hős Szovjet Hadseregtől kapott szabadságot jól használtuk fel, az urak Magyarországának romjaiból rövid idő alatt boldog, szabad országot építettünk. Pártunk vezetésével népünk új, a hároméves tervnél is nagyobb feladatra készül. Az ország az ötéves terv megindítására gyíírközilk. Az ötéves terv iparunkat majdnem meghétszerezi, az iparilag elmaradt vidékeken üzemek tucatjai nőnek ki a földből. De nemcsak az ipar fejlődik, 1954-ben már 24.000 traktor szántja a földeket. Istállók, magtárak épülnek s elmaradt mezőgazdaságunk 'korszerű, fejlett ágává lett népgazdaságunknak. Uj kórházak óvják, új iskoláik százai nevelik a szocializmust építő embert. Életszínvonalunk 'már ma túlhaladta a háború előttit, az ötéves tervben a máihoz képest újabb 35 százalékot emelkedik. Messzire távozik a múlt réme, a munkanélküliség, messzire,, hogy sohse találkozzon vele többé hazánk földjén a dolgozó. Az ötéves terv tehát nem egyszerűen folytatása a hároméves tervnek. Az újjáépítés tervét, az újalépités terve követi. A helyreállítás munkájának lendülete átcsap népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztésévé, szerkezeténeik me-' tógazdasági iparból ipari-mezőgazdaságivá való átalakításába. Az öléves terv nemcsak mennyiségi, de minőségi változást is jelent népgazdaságunk fejlődésében. ■» Az ötéves terv többet ad, de többel is 'kíván. A 47 milliárdnyi beruházás teljesítéséhez új erőforrásokra van szükség. Ötéves tervünk ezekre az új erőforrásokra épít: a munka növekvő termelékenységére, a szo'dalisla üzem önköltségcsökkentéséből fakadó nagyobb nyereségjbefjzetésre, a dolgozók megnövekedett öntudatán alapuló áldozatkészségre. Ezt az áldozatkészséget vette figyelembe a Kormány, amikor ineghirdbtíe az ötéves Tervkölcsönt. A Tervkölcsön jegyzése a munkások, dolgozó parasztok", néphez hű értelmiségiek, kisemberek erejükhöz mért önkéntes anyagi áldozata, hazánk iparának, mezőgazdaságának fejlesztéséért, a nép jólétének emeléséért, függetlenséglink megszilárdításáért, a bélié megvédéséért. Egyúttal saját boldogabb jövőjét, életszínvonalának emelését kovácsolja a dolgozó, amikor fizetéséből, megtakarított pénzéből tervkölcsönt jegyez. Nem•sak pénz formájában kapja vissza ötév alatt a jegyzett összeget, de hazánk felvirágoztatásához is hozzájárul. Ez ennek a kölcsönnek igazi kamata, ezért hazajias cselekedet az anyagi áldozat, amit a kölcsön jegyzője vállal. E kölcsön a népi demokrácia erejének jele. Csak az a kormány fordulhat a nép széles tömegeihez, amely" tudja, hlogy a nép vele tart. A nép csak akkor áldoz, ha tudja, hogy amit ad, jó helyre kerül, jól használják fel. Tudja, hogy áldozata nem a kapitalista bankárokat hizlalja, pénzét nem külföldi lökések vágják zsebre, nem a népek szabadsága ellen gyártanak belőle fegyvert. A tó lesein azonban nemcsak jele erőnknek, de új forrása is annak. Az államhoz való új viszony felismerése és önkéntes áldozatvállalásban való megtestesülése még szorosabbra fűzi a kapcsolatok a dolgozó és állama, a dolgozó és az ötéves terv, a dolgozó és saját munkája között. > A mi kölcsönünOc nem hasonlít a kapitalizmusban a magyar'állam által felvett egyik kölcsönhöz sem. A kölcsön akkor rablánc volt, mely a külföldi tökéhez fűzte az országot. Az első világháború után, a huszasévek közepén a pénz slahi’izálása érdekében felvett Népszövetségi Kölcsön ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy Smith Jeremiás, majd később Tyler, á kölcsönt nyújtó angolamerikai tőkések két megbízottja a Magyar Nemzeti Bankban, mint »tanácsadók« az állam összes pénzügyeibe beleszólhassanak, semmi sem történhessék hozzájárulásuk nélkül. Az ilyen kölcsönöket a fogyasztási és forgalmi adók növelése követte, ennek következtében fi létfontosságú cikkek árának emelkedése és igv végső fokon árát a dolgozó milliók fizették meg. Felhasználásukra jellemző példa Be (Illenék »beruházása a kevésszámú dőzsölő céljára épített lillafüredi Palotaszálló; a hozzá tapadó panamákat még annakidején sem lelletett eltitkolni. A, Erdélyi Nyereménytólcsünt Ilorthyék állítólagos erdélyi beruházásokra bocsátották ki. Ebből a kölcsönből sem az ország javát szolgáló beruházások készültek, fegyvert gyártottak belőle a fasiszta háború céljaira. Napjaink hírhedt kölcsöne a Marshall-kölcsön az Egyesült Államok monopolistáinak eszköze imperialista ve léiylársaik leigázására. Az angol font e napokban történt leértékelése, mely nem véletlen, hogy a kenyér árának emelésével eseti egybe, jól mulatja az ilye;; kölcsönök »áldásait«. A Szovjetunió, a népi demokráciák tólcsönei és köztük a mi »Ötéves Tervkölcsőnünk« is alapvetően különböznek u kapitalista kölcsönöktől. A mi Tervtó les önünket is a dolgozó nép nyújtja á {dolgozók államának, és ezt arra használja fel, hogy erősebbé, gazdagabbá tegye az országot, inég szilárdabbá a dolgozók hatalmát. A munkásosztály a teljesítmény növelésével, egyéni versennyel, a dolgozó parasztság az önkéntes beszolgáltatással felelt Rajknalk és megbizóinák. Az ötéves Tervkölcsön újabL csattanós válasz az imperialistáknak. »Kapitalizmust (Ikartatok, 'földesurak uralmát — még gyorsabban építjük a ' szocializmust. Nyomorba akartatok taszítani bennünket — áldozunk az öíéves tervben megvalósuló magasabb életszínvonalért. A ‘ Szovjetunió ellen akartátok fordítani országunkat — erős bástyát építünk határúéból, hogy helyiállhassunk a Szovjetunió vezette l éke táborban.« Válasz ez az amerikaiaknál kölcsönért könyörgő Titonak, akinek összeomlott nagy garral hirdetett »ötéves terve «, amely csak egy szempontból tölti be »feladatát«; a kapitalizmust és a nyomort restaurálja Jugoszláviában. Válasz eicöfcsönaz amerikai imperialistáknak: nem szorolunk rájuk, újra bebizonyítjuk, hogy nagyobb erő van abban az országban, melyét a nép épfi4 a maga száinára, mint Wall-Street minden pénzeszsákjában. Az Ötéves Tervkölcsön rémület és ’düh a hazai reakciónak, fogcsikorgatás az imperialistáknak- Győzelem hát nekünk, új győzelem, melyet Pártunk szervezett, a Magyar Dolgozók Pártja, élén népünk legjobb fiával, Rákosi Mátyással Mándi Péter. A Magyar Népköztársaság Kormányának folhiráss az Ötéves Tenkőlosön jegyzésére Magyarország Dolgozó Képéhez! Hároméves tervünket, az ország helyreállításának tervéi a magyar munkásosztá'y, a dolgozó parasztság, a néphez Ilii értelmiség és a kisemberek önfeláldozó munkája folytán ez évben, a kitűzött határidő előli hét ' hónappal, két eh) 'és öt hónap aluli befejezzük. Ez a terv tette lehetővé, hogy hazánkban megkezdhessük a szocializmus építését: lerakjuk alapjait Városban és falun. A hároméves terv eredményei: a háborús károk és pusztítások helyreállítása, mezőgazdasági és ipari termelésünk gyors Ütemű növekedése, dolgozó népünk életszínvonalának folyamatos emelkedése, bizonyítják, hogy jól gazdálkodtunk azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetunió hősiesen harcoló hadserege vívott ki számunkra. Népgazdaságunk terűidéről a tőkés kizsákmányoló elemek mindinkább kiszorullak és megvalósult dolgozó népünk vágya: az ‘új Népköztársaság Alkotmánya. Államunk a dolgozó nép állama lett. Az újjáépítés hároméves tervének megvalósítása után még hatalmasabb jeladatokat tűzhetünk magunk elé: ötéves tervünk a ' népgazdaság újjáalakításának, a szocializmus építésének terve, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára a Függetlenségi Népfrontba tömörült szervezetek is magukévá tellek. Az ötéves terv iparunk eddig példa nélkül álló fejlődését, mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, dolgozó í.épmnk életszínvonalának további emelkedését, népünk kulturális felemelkedését, a város és falu közötti különbség felszámolásának megindítását jelenti. ’ ötéves tervünk végrehajtása során országunkat fejlett i/mrral rendelkező mezőgazdasági országból fejlett mezőf/azdasággal rendelkező ipari országgá kívánjuk fejleszteni. Mindez természetesen pénzügyi erőfeszítéseket is kíván tőlünk: a fenti célok elérésére több mint 47 milliárd forintot kell befektetnünk. y4. magyar dolgozó nép felismerte, bút jelent számára az ötéves terv. Erre szavazott a május 15-i válasz [ásó Icon Azóía is tömegesen érkeztek illetékes szervekhez, a kormány tagjaihoz tílyan javaslatok, amelyekben a dolgozók bejelentenék, hogy az öléves terv megvalósításának további biztosítására, a termelékenység emelésére irányuló erőfeszítések melleit, erejükhöz pépest, kölcsönnel is hozza kívánnak járulni a terv sikeréhez. A dolgozók tömeges állásfoglalása bizonyítja: a mi népünk tisztában dán azzal, hogy a szocializmus építése az egész íiép számúra a békés, boldog jövendőt jelenti és ezért ennek érdekében további áldozatot is hajlandó hozni. A Magyar Népköztársaság Kormánya ezt is számításba vette, amikor Ötéves Tervkölcsön kibocsátását határozta el. Az Ötéves Tervkölcsön 500 millió forint összegben kerül 1949 szeptember, 29-én kibocsátásra. A kölcsönt jegyzők szabadon választhatnak nyereménykötvény, vagy 5 százalékkal kamatozó kötvény között. Mind a nyeremény-, mind a kamatozó kötvényekre befizetett pénzét mindenki öt év alatt teljes összegben visszakapja. Emellett a nyereménykötvényekre nyereményeket is kisorsoltak. Minden negyedik kötvény nyer. A főnyeremény félévenként 100 ez r forint. .4z imperialisták, cinkosaik és kémen ik: a leleplezett hazaérniük meg akarták semmisíteni népi demokráciánk eredményeit. Újból a gyárosok, a bankárok, a földesurak rabságába akarták dönteni a magyar dolgozókat. ' A hazaárulók aljas mesterkedéseire legyen a válaszunk: fokozottabb áldozatkészség, még nagyobb szeretet és ragaszkodás a néjn demokráciánkhoz és vezetőihez! Legyen a kölcsönjegyzés népszavazás' az ötéves terv, az ország, szabadságának és jügyetlenségének, a békének megvédése mellett, népszavazás a szocialista építés munkája mellett. 'Vegyünk példát e téren is attól a hőst szovjet néptöt, amelyik hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, nagyobb áldozatokat hozva építette fel a szocializmus országút! Mulassuk meg, hogy méltóak vagyunk a nagy Szovjetunió barátságára! Jegyezzen mindenki tervkölcsöntl Építsük ezzel is a boldog, erős, független Magyarországot! Budapest, 1949. szeptember 29. RÁKOSI MÁTYÁS DOBI ISTVÁN, s. k. s. k. Nagygyűlés Kecskeméten a Nemzetközi Békenapon A békéért vívott harc újabb, az eddigieknél is jelentősebb győzelmét aratja a Szovjetunió-vezetbe béketábor. A felszabadult Kína, 475 milliós lakosságával a népi demokrácia útjára lépett és ezzel hatalmas mértékben növelte a béke védelmezőinek legyőzhetetlen erőit. Az újabb embermilliók tö^ mege mellett döntő fegyvert jelent az imperialista kardcsőrletők ellen az a kétségtelen és a nyugati politikusok által is elismert tény, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája! A Szovjetunió azonban ezt a fegyvert is a béke védelmére használja fel. Az a Szovjetunió, mely ellen az imperíaTislák atomháborúi tervezték, most az atombomba birtokában is az atomfegyverek eltiltását követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. A világ dolgozói békét akarnak! Kecskemét dolgozó népe is igy érez. Tudja, hogy minden becsületes embernek erkölcsi kötelessége felemelni szavát a béke érdekében és egységes, harcos kiállással megvédeni azt. Vasárnap, október 2-án délelőtt 10 órakor a Szabadság-téren békenagygyűiést tartanak Kecskemét dolgozói. Ez a békenagygyűlés a .Nemzetközi Békenap megnyilvánulása lesz és hozzá fog járulni a béketábor győzelnféhez.
