Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1949-09-25 / 39. szám

1949. szeptember 25. Détpestmegyel Népújság 3 Szervezkedés Rákosi elvtárs meggyilkolására Elnök: És a magyarországi kormány- tényezőkkel szemben .kifejtendő tényke­désre néni kapóit ön valami különös feladatot? Nem voltak olyan konnany- zati tényezők, akiket 'különös ellenfe­leknek tartottak, akiknek félreállitása a legelső rendű feladatot képezte volna ? Erről nem volt szó ? Haji:: Igen, volt szó erről. A feladat az volt, hogy Magyarországon meg kell dönteni a népi demokratikus 'kormány­zati rendszert, természetesen a népi de- mukratiikus kormányzat tagjait le kell tartóztatni, ezen belül a legveszedel­mesebbeket, — ahogy Rankovics mon­dotta — végső esetben likvidálni is kell. Elnök: Kik voltak ezek személy sze­rint ? Rajk: Személy szerint mindenekelőtt flákosira, Gerőre, Farkasra gondolt... I \Elnök: Csak gondolt, vagy kifeje­zel ten mondotta? Rajk: ö kifejezetten felemlítette eze­ket. Elnök: A kelebiai találkozás után amerikai hivatalos tényezővel beszélt ön erről a dologról? Rajk: (vontatottan.) Beszéltem ame­rikai hivatalos tényezővel. Igen. Ez 1948 tavaszán történt. Chapinnal, az Egyesült Államok budapesti követével beszéltem erről. Paksi csőszkunyiióban — Döntően nagy csapást mért erre az egész tervre, a Tájékoztató Iroda határozata, amely leleplezte Tito po­litikáját és ezzel lényegében le is zárult Tito poétikájának első szakasza, amikor álcázva, megfévesztő baráti magatar­tást tanúsítva akarta felérni az egyes or­szágokban a népi demokratikus kor- inányzat megdöntését. A Tájékoztató Iroda határozata után, ha jól emlék­szem, augusztusban, felkeresett Bran- kov és közölte velem, hogy Rankovics feltétlenül találkozni akar velem tíz új helyzet megvitatására és a feladatok megbeszélésére. Én mondottam, hogy kész vagyok lat átkozni vele, de csak­úgy, ha Rankovics Magyarországra jön és htokban marad ez a beszélgetés. Ezt a (találkozást Rankoviccsal Mrazoúics hozta létre október első napjaiban. Mindszenty, Tito és Rajk szövetsége — Mrázovics a saját autóján vitt le Pakson túlra Klein Antal vadászterü­letére, Biritó-pusztára, ahol Rankovics már várt engem egy csőszkunyhóban két kísérőjével. Döntően aláhúzta Ran­kovics: figyeljek fel arra, hogy már abban az időben, tehát 1948 októberé ben, amikor én vele beszélgettem, Mind- szén ty minden eddiginél sokkal élesebb, leplezetlenebb politikai támadást vezet h magyar kormány ellen. Rankovics megmondotta, liogy ez nem Mindszenty- nek a saját feje és terve alapján törté­nik. A népi demokratikus országokban a további demokratikus szocialista fej­lődés megakadályozására a Vatikán műi­den erejét is harcba kell vinni. Külön felhívta a figyelmemet arra: Tito fel­tétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a puccs idejében, a puccsal egyidőbcn őrizetbe kell venni a magyar kormányt és annak három tagját, Rákosit, Gerbt, Farkast fizikailag mindjárt az első ak­nánál meg is kell semmisíteni, magya­rul szálba, le kell gyilkolni őket. Ezzel kapcsolatban Rankovics azt mondta, hogy: persze, a brutális külsőt kerülni kell. Lehet majd olyan magyarázatot adná, hogy az egyik baleset, a másik betegség, -a harmadik öngyilkossággá] pusztult el, vagy pedig szökés kísérlete miatt voltak kénytelenék velük végezni. Elnök: Valamit kihagyott, ' kérem. Mas fegyveres segítséget nem 'ajánlott ? i Rajk: Emellett a fegyveres erő mel­lett terve kidolgozásánál számításba vette Tito a Nyugaton angol-amerikai zónában tartózkodó volt Horthy- és Szálasi-féle katonai, rendőrségi, csend- őrségi fasiszta egységeket. (Elnök: Mit gondol, kérem, ha ma­gyar területre kerültek volna ezek a fasiszta és jugoszláv egységek, akkor ezek itt mit csináltak volna ? Gondol­lak akkor erre ? ■ Rajk: Mindenesetre a legmesszebb­menő kegyetlenkedés, mészárlás lett volna azoidcal a demokratikus erőkkel szemben, melyek őket az országból ki­szorították, a kapitalizmust fokozato­san likvidálták, a földeket felosztották, az üzemeket, bankokat államositották és igy tovább. Az elnök még egy kérdést intéz Rajk- hoz: Hogy hívták apját és nagyapját ? Kiderül, hogy nagyapja neve Reich, szász származású és a vádlott törvény­ellenesen használja a Rajk nevet. nek eltávolítását, a kormány eltávolítá­sát, új párt vezetőség és új- kormány létesítését. A pártvezetést és az xij kor- htányt, általában az ország vezetését Rajknak kell átvennie. A fegyveres puccs döntő része — ahogy Ranko­vics kifejtette, Rajk szavait idézem — sikerének feltétele a párt vezetőinek, Rákosinak, Farkasnak, Gerőnek a le­tartóztatása, ellenállás esetén még fizi­kai megsemmisítése is... 4 — Tudtam, hogy ez az illető sze- hiélyek megölését jelenti. Ez az ulasilás érkezeit hozzám két vonalon is, Titotól és Rankovicstól. Elnök: Mit tett ön énnek az utasí­tásnak a végrehajtása érdekében ? Pálf/y: Abban a tervben, amelyet én a puccs végrehajtására előkészítet­tem, ez az utasításoknak megfelelően döntő pontként szerepelt. A következő Volt a tervnek ez a fésze. Kororifly ez­redesnek, alá már régebben be volt nvatvta a mi illegális tevékenységünkbe, i— ezt Rajktól tudom — lett volna a feladata a terv szerint, hogy három! fcsoportot hozzon létre, három kis, egy- ségenkint egy tucat ember körüli szám­itól álló csoportot, amelyek Rákosinak^ Farkasnak és Gerőnek egyidőben való letartóztatását a késő esti órákban fo­ganatosítják és szükség esetén, ellenállás esetén a meggyilkolásukat, í — Szóval is elmondtam Rajknak nagybani tervemet, aminek az volt a lényege, hogy tiz zászlóaljjal a hon­védség részéről és rendőregységekkel kell végrehajtani a puccsol. Budapesten bizonyos kulcspontokat, elsősorban a Párt központi székhazát, a honvédelmi minisztériumot és a belügyminisztériu­mot, az államvédelmi hatóságot, a rá­diót, a Szabad Népet, a közüzemekét, minisztériumokat, pályaudvarokat és még néhány munkáslakta kerületet, ahol ellenállásra számilhafunk, kell ezekkel az erőkkel megszállni. j Kémhanda a jugoszláv követségen Pálffy Mussolini tanítványa Páljjy György kihallgatása elölt vé­dője, dr. Kovács István kér szót: — Mielőtt a vádlottat kihallgatni mél- tóztatnék, kérném, hogy vallomása meg­tételénél jegyzetei használatára enge­délyt adni szíveskedjék. Elnök: Kérem, semmi akadálya nincs, használhatja tetszése szerint jegyzeteit ha kívánja, — Pálffy György megértette a vádat? Pálffy: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét ? Pálffy: Bűnösnek érzem magam. Bankigazgató fia — kulák unokája Elnök: Szülei mik voltak önnek ? Pálffy: Én polgári családból szár­mazom. Apáin bankigazgató volt, nagy­apám kulák. Nevelésem is ez'volt, a gimnáziumban is, otthon is és különö­sen a Ludoviika Akadémián, ahol az ellenforradalmi hadsereg tisztikarát ne­vellek és képezték, ahol engem is ne- vfeltek. Megerősödött ez a nevelésem akkor, amikor egy évig Olaszországban az olasz fasiszta hadseregben voltam ahová mint vezér k'a vi tisztjelölt kér­tem magam tanulmányi útra. Azért kér­tem, hogy ide küldjenek, mert Musso­lini és a fasiszta rendszer akkor a po­litikai ideálom volt. , — Raj kimi az én kapcsolatom 1945- ben kezdődött. Akkor még nem volt szoros, de fokozatosan épült ki. Én ak­kor a katonapolitikai osztálynak vol­tain a főnöke, ő nagybudapesti párt- titkár volt. Elég gyakran találkoztunk. Kölcsönösen rokonszenveztünk egymás­sal. Fokozatosan kiderült, hogy politikai beállítottságunk, nézeteink azonosak. Szünet után Rrankov Lazar harmad­rendű vádlottat vezetik elő. Elnök: Kik voltak azok a jugoszláv diplomaták, akik hivatali beosztásuk­nál fogva, ennek felhasználásával Ma­gyarországon kémtevékenységet, ' rom­boló munkát folytatlak? Rrankov: Ezek a következők vollak: 1945-től kezdve Cicmil ezredes, a ka­tonai misszió akkori vezetője, Jávorsz- ky őrnagy, Kovács őrnagy, később Mrá­zovics, Jugoszlávia budapesti követe, én, SztniJjanics őrnagy, aki később a konzulátusi osztály vezetője lett, De- vecsics, a konzulátusi osztályvezetője, Joanovics tanácsos, dr. Gavrilovics ke­reskedelmi attasé, Csacsinovics és Jo- vics, a kereskedelmi állasé helyettesei, Tolbica Lázár, Grek Nikola bövetségi tisztviselők. Mindezek foglalkoztak hír­szerzéssel Magyarország területén. 1945 óta Elnök: Vagyis magyarul: kémszol­gálattal Tito és Rankovics részére. Brankov: Igen, úgy van. Elnök: Mióta kezdődött Magyaror­szágon ez a kémszolgálat? Mióta mű­ködött egy egész hirszervezet Tildék részére ? Brankov: A kémszolgálat 1945-ben kezdődött, amikor az első jugoszláv ka­tonai misszió Magyarországra érkezett. A katonai missziót Magyarországra an­nakidején Tito küldötte és a misszió összetételét Rankovics belügyminiszter szervezte meg. Elnök: Most beszéljen arról, hogy a Tájékoztató Iroda cikkének a meg­jelenése után milyen ulasitást kapott olyan érielemben, hogy minden egyéb követség! feladatot tegyen félre és csak a puccsal törődjék? Brankov: Nagyon fontosnak tartói­tok ezt a kapcsolatot Rajjkíkal és a ma­gyar összeesküvőkkel. Azt mondották^ hogy nekünk, Mrázovicsnafk és nekem, többé nem kell foglalkozni semmi más­sal, csőik a Rajklkal való kapcsolattal és az összeesküvés munkájával. ' j Elnök: Mit tud ön arról, hogy az angol-amerikai kiküldöttek Tito főve* zérkaránál milyen befolyást gyakorol­tak Titora még a világháború alatt? Brankov: Még a háború alatt ezek az angol-amerikai katonai tisztek nagy befolyást gyakoroltak Titóra és főve­zérkarára. | Szonyi Tibor Amerikának kémkedett Brankov Lázár kihallgatásának be­fejezése után az elnök Szőmji Tibort szólító íla. A fogházőr dr. Szőnyi Tibor vádlot­tat előállítja. t Elnök: Dr. Szőnyi Tibor, álljon idei (Dr. Szőnyi Tibor a bírói emelvény elé áll.) Megértette a vádat ? Szőnyi: Megértettem. : Elnök: EEsmeri a bűnösségét? Szőnyi: Elismerem bűnösségemet. Elnök: Önt az amerikai kém szolgá­lat Svájcban beszervezte. Mondja ef, mikor és milyen körülmények között történt a beszervezés. — Formális beszervezésein az ame­rikai kémszervhez 1944 november vé­gén történt meg Bemben. Ezen a talál­kozáson Duiles hosszabban kifejteit« lueklem mz ő politikai elképzelését a háború után, elmondotta, hogy nyil­vánvaló, hogy a keleteurópai országok, egy egész sorában, amelyeket a szov­jet csapatok szabadítanak fel, a kom­munista pártok kormányzópár tokká- Lesznek és az amerikai orientáció, aZ Amerikával való együttműködés poli­tikájáért elsősorban a kommunista pár­ton belül kell tevékenykedni. Kong a világban a lélekharang a kapitalizmus fölött — Az én romboló munkám a had­seregben többágú volt. Legfontosabb é legszélesebb ága a káderpolitika volt Ennek az volt a lényege, hogy szabo­táltam a munkáskádereknek a hadse­regbe való behozatalát és azt a ke- ' vés munkást, aki mégis benn volt, vagy bejutóit, azt nem hogy nem támogat­tam, hanem elnyomtam, háttérbe szo­rítottam. Én három évig voltam a ka­tonapolitikai osztály vezetőj'e és ezalatt egyetlen egy munkásember még alsóbb vezetői pozícióba sem jutott. Ezzel szem­ben éppen az előbb emlilett cél ér­cekében tömegesen hoztam vissza a régi Horlhy-hadseregnek részben nyu- gatos, fasiszta, soviniszta beállítottságú tisztjeit, őket előléptettem, támogattam, magas pozicióba juttattam.- Elnök: Tehát arról volt szó csak ké­sőbb, hogy esetleg a hadsereget is fel­használják a hatalom átvételének, erő­szakos úton való megvalósítása érde­kében ? Fegyveres államcsíny Pálffg: Igen. Ez egy folyamat volt, amely 1946 végén kezdődött el, — Ko­moly lökést kapott és a jellege kikris­tályosodott 1947 őszén, amikor a jugo- szlávok bekapcsolódták. Akkor vált tel­jesen \j,lágossá az irány: hatalomra törni, mégpedig fegyveres puccs álján, 1 hadsereg és rendőrség felhasználásá­val és a jugoszlávok megfelelő segít­ségével. — A puccs, a fegyveres fellépés idő­pontjául 1949 tavaszát jelölte meg Rankovics, mint legkésőbbi időpontot. Legkésőbb 1949 tavaszon végre ’kell haj tani a had sereg és rendőrség meg-1 biz ha tó egységeivel a párt vezetőségé- j A tárgyalóteremből, a rádióból, az újságból valami soha nem érzett iszo­nyat árad most. Minden, ami szent előt­tünk, amiért érdemes élni az életet: a szabadság, a szocializmus építése, a haza, nép, a Párt. a Szovjetunió, Rá­kosi elvtárs — minderről most úgy esik szó, mint valami árucikkről. Ilyesfor­mán­— Belügyminiszteri működésein alatt kémtevékenységei fejtettem 'ki, egyrészt az amerikai hírszerző szervek számára, később, amikor eztík átadlak, Jugoszlávia számára. — Ezek a polgári demokratikus kor­mányműk a Szovjetunió helyett az Egye­sült Államokra orientálódnának, Jugo­szlávia, illetőleg Tito vezetése alatt egy államközi szövetséget alkotnának, mely egy katonai blokkot is alkotna az Egye­sült Államok oldalán a Szovjetunió ellen. — A feladat az volt, hogy Magyar- országon meg kell dönteni a népi de­mokratikus kormányzati rendszert. — őrizetbe kell venni a magyai’ kor­mányt és annak három tagját, Rákosát, Gerőt, Farkast fizikailag mindjárt az első akciónál meg is kell semmisíteni, magyarul szólva le kell gyilkolni őíket. Ezt mondja: »A végcél egy polgári demokratikus rendszer létrehozása volt,, polgári demokratikus kormányzattal, természetesen kapitalista tartalommá®, a kapitalizmus visszaállításával.« Ehhez kellett volna legyilkolni a magyar nép legjobb fiait, ehhez a »demokráciához* kellett volna a csendőrpribékek rém­uralma, idegen banditák lerrorkülönit- , ménvei. »Polgári demokrácia:' mint Görögországban, Indonéziában, Spanyol- országban — fásitás helyeit akasztófa­erdővel, ötéves terv helyett háborúval, népi kultúra helyett tervszerű nepbuti- tással, kényszermunkával a tőkésnek, a grófnak, a basa-parasztnak. Lelepleződtek, nem folyt egyetlen ma­gyar dolgozó vére sem — csak ők pusz­tulnak el. Erősek vagyunk, napról-mapra erősebbek. Kong a világban a lélekha­rang a kapitalizmus fölött. A Rajkper is egy kondnlása. ' ;

Next

/
Thumbnails
Contents