Délpestmegyei Népújság, 1949. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1949-09-25 / 39. szám
2 Délpeslmegye! Népcjság 19#. szeptember 2». Hitler és Hain Péter bérence A dolgozó parasztok I ÍEtnök: Menjünk tovább. Rajk: 1911-ig voltam a francia táborban, Vemetben. 1941 tavaszán ugyanis megjelent egy német munkatoborzó bizottság, amely Németországba munkásokat toborzott különböző építkezések és Inás munkák elvégzésére. Ez már Pétain Franciaországában, Lszak-Fran- ciaország német megszállása idején volt. Ennek a német toborzőbizotlságnak ve- eetője egy Gestapo-őmagy volt, a nevét nem tudom. A bizottság néhány napos működése után ez az őrnagy magához hivatott és azt javasolta nekem, liogy jelentkezzem én is Németországba munkára. Németországból ő hazasegit engem Magyarországra. Meg is mondta, hogy ő azért teszi ezt a javaslatot, 'mert Hain Péter, a magyar rendőrség politikai osztályának vezetője fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy engem, ínint a magyar rendőrségnek régóta dolgozó, beszervezett tagját, ügynökét, sejtsen haza Magyarországra. Rózsa és Sehőnlierz gyilkosa 1Elnök: '(közbevág): A rendőrséggel lelvette a kapcsolatot? Rajk: Igén, előzetesen felvettem a rendőrséggel a kapcsolatot. Jelentkeztem Hain Péternél, aki nekem meg is mondotta: ő kérte a Gestapo tói, hogy Engem küldjenek haza. Hain Péternek Volt az az utasítása hogy én Gayer Imrét kapcsoljam a Kommunista Párt valamelyik szervéhez, hogy ott felderítő munkát végezzem. 1942-ben nagyméretű letartóztatások voltak Magyar- országon az úgynevezett függetlenségi mozgalomból. Később értesültem róla, hogy ez a nagyméretű letartóztatás döntően Gayer Imre tevékenységének az eredménye. Gayer Imre felderítő munkája alapján vették őrizetbe Rózsa Ferencet is, aki a kínzásokba pusztult bele a letartóztatás ideje alatt, valamint Schönherz Zoltánt, aki később háláló» Ítéletet kapott és akit felakasztottak. Miután Gayer Imrét én kapcsoltam a Kommunista Párthoz, természetesen a nyomozás engem sem hagyhatott ki, engem is őrizetbe kellett hogy vegyenek, de én mindössze csak hat hónap börtönbüntetést kaptam.' 'Zárt tárgyaláson felfedtem, hogy én 1931 óla egész tevékenységemet a rendőrség szolgálatában fej tetlem ki és kértem erre vonatkozóan me^dézni Som bo r-Schweiui tzerl és Hain Pétert. Továbbá igénybevettem bátyámat, Rajk Endrét. x Elnök: Ki volt ő akikor? Rajk: Akkor a készletgazdálkodás kormánybiztosa volt a Szálasi-kormá- nvou belül, ő a tárgyaláson inén tő tanúként meg is jelent és ennek a két ténynek köszönhetem azt, hogy a tárgyaláson az ellenem felhozott vádat elejtették. Engem éppúgy, mint Sopronkőhida többi foglyát, Németországba vittek. Németországból az összeomlás után jöttem haza. Elnök: Tehát a felszabadulás után hazatért Budapestre. Vázolja az itteni dolgokat. Rajk ezután elmondja, hogy — mivel Budapesten a Kommunista Pártban nem ismerték viselt dolgait — sikerült beférköznie és fontos szerepet kapnia a Kommunista Pártban. Rövidesen fölkereste Rajkot Kovács alezredes, az amerikai kémszolgálal embere, akivel azután Rajk együttműködött a magyar demokrácia ellen. Tito és Rankovics kémje Mint belügyminiszter segítette a Nagy Ferenc-féle összeesküvőket és fontos állásokba kémeiket csempészett be. Elnök: Beszéljen arról, hogyan kezdőditek a kapcsolatok a jugoszláv hivatalos tényezők és ön között. I Rajk ezután jgy folytatta: — A jugoszláv hirszerző szervekkel a kapcsolatom tulajdonképpen Abbáziában vált formálissá, itt történt meg jugoszláv vonalon is a beszervezésem és itt vált világossá előttem elsőizben, hogy nemcsak Rankovics, Vukmano- vjcs, Milics és mások, akik Spanyol- országban voltak, folytatnak trodkista politikát és állanak az amerikai hirszerző szervekkel kapcsolatban, hanem maga Tito is. Abbáziái tárgyalás / — Rankovics, á vendéglátó gazda, néhány udvarias szava után rátért utazásának tulajdonképpeni céljára. Megmondotta nekem, hogy ő tud róla: én a magyar rendőrséggel kapcsolatban állottam és ő egyenesen Tito ulasitására azért jött le Abbáziába, hogy közölje vielem: amennyiben én a jövőben nem fejtenék ki olyan politikai magatartást, amellyel mindenben alátámasztom Magyarországon Tito politikáját, úgy le fognak engem 'leplezni. / — Ez alkalommal ténybelileg meggyőződtem arról, hogy Tito, Ranko- vjics és más jugoszláv vezető államférfiak közölt és az amerikai hirszerző szervek között szoros kapcsolat Van és az volt a feltevésem, 'ami bennem később még jobban megerősödött, hogy ennek a kapcsolatnak Tito miniszter- elnök, Rankovics belügyminiszter és inasok, valamint az amerikaiak között régebbi kelelűnek kell lennie, mert újkeletű kapcsolatnál lehetetlen ilyen teljes együttműködés. Rankovics üzenetéhez tartozott az is, hogy az 1947-es választásokon igyekezzék elősegíteni a Barankovics-párt és a Pfeiffer-párt választási propagandáját. Végül még egy utasítás jött Tito és Rankovics részéről 1947 második felében; a belügyminisztériumi pártszervezetek feloszlatására. Ezt kellett volna a rendőrség mintájára kjésobb a honvédségnél is Végrehajtani, i — Még egy dolgot fel kell említenem, 1947 végén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország között a barátsági szerződés megkötése. Ezzel kapcsolatban Brankov azt üzente, hogy használjam ki az alkalmat Tito népszerűsítésére, mert Tito népszerűsítése Tito politikájának a népszerűsítését, vonzóerejének megnövekedését jelenti. Azt is üzente, hogy Tito fogadtatása Magv'ar- óTszágon hivatalból is, mint belügyminiszterre, rámtartozik és olyan fogadtatásról gondoskodjam, amely csak a legnagyobb vezérnek jár ki. Peyer és társai szökése — Mint belügyminiszter kémtevékenységet fejtettem ki, egyrészt az amerikai hirszerző szervek számára, később, amikor ezek átadták Jugoszláviának, csak Jugoszlávia számára. Eleget tettem annak is, hogy Magyarországról különböző jobboldali vezető politikusok kiszökhessenek, miután leleplezlek őket. így Varga Béla, Peyer Károly. Széliig, Sulyok, Pfeiffer mind az én belügyminisztérségem alalt hagyták el az országot. ■Rlnök: Ezek ulán térjünk át a kelé- biai találkozóra. Rajk: Igen: A magyar kormány a Tito vezetése alatt álló jugoszláv kormányküldöttség tiszteletére vadászatot rendezett. Rankovics közölte velem Brankov révén, hogy a vadászat befejezése után az egyik különtermes kocsiban beszélni akar velem. Ez a beszélgetés meg is történt. Brankov volt a tolmács köztem és Rankovics közt, senki más a termeskocsiban nem volt. A Tito-terv összefoglalva a politikai részét annak, amit Rankovics itt nekem mondott, a következőiket adhatom ‘elő: Oda kell hatni, hogy Magyarországnak a jelszabadulás ulán keletkezett népi demokratikus kormányzati rendszerét megbuktassuk, "szocialista fejlődését megakadályozzuk, a demokratikus forradalmi erőket részint elhódítsuk, elszakítsuk a Szovjetunió oldala mellől, részint pedig, ahol ez másképpen nem mégy, megsemmisítsük. Jugoszlávia kell legyen a szervező és irányító a népi demokratikus országokban a népi demojkratikus kormányzati rendszerek megdöntésére és az Egyesült Államokra támaszkodó államszövetség, katonai blokk létrehozására, szemben a Szovjetunióval. nem egykönnyen nyúlnak a lőtt, a ceruza után, de az elmúlt napokban a kilós középparasztok ezrei, egész falvak lakossága egyöntetűen juttalák kifejezésre felháborodásukat és követelték áz áruló banda legszigorúbb megbüntetéséi. A levélírók száma, megvetésük, gyűlöletük egyre fokozódik. A tárgyalás megkezdésének napján a késő esti órákban még a legeldugottabb falvakban is összejöttek az emberek, hogy a falusi szövetkezetekben, a Párt és tömegszervezetek helyiségeiben a rádió készülékek mellett hallgassák a vádiratot a kémek és a gyilkosok nyegle, semmi bűnbánást nefrt mutató vallomásait álkot szórjanak a fasiszta összeesküvők fejére. Bátran moridlmtjuk: soha még egységesebben nem nyilvánult meg dolgozó parasztságunk szerelele, liépi demokráciánk, annak kormánya, Pártunk és vezetője, Rákosi elvlárs iránt, mint inast, mikor a halától veszedelmet jelentő tervek napvilágra kerültek. Soha még tisztábban nem állt dolgozó parasztságunk előtt a munkásosztállyal való szövetség még szorosabbra való kapcsolásának szükségessége, a munkásosztály vezető Szerepével, mint moffl a vádirat nyilvánosságra kerülése óta. A kis- és középparasztok soraiban napfénynél világosabbra vált, hogy csak a munkásosztály vezető szerepe, a nmnkás- paraszt szövetség az az erő, amely biztosíték arra nézve, hogy az imperializ- pxusnak terúei a jövőben is mindenesetre kudarcban végződjenek. A Vádirat a gyilkosok szörnyű bűnöket feltáró vallomása eddig soha. nem látott mértékben rázta fel a falu népét, az ország legtávolabb részén levő tanyáit is. Az évszázadok után szörnyű, elnyomástól, nyomortól, szolgnsorstól megszabaduló parasztság szinte pitlananatok alatt fel tudta mérni, milyen hatalmas veszedelem hárult él fejünk felől. Újra felrémtett előtte, szinte még csak néhány év távlatából a hárommillió koldus sorsa, az éhbér, a puSkatus, a csend őrszurony, a botos ispán, a kis- és középparasztok nyomora, a fatusi dolgozók kitaszítottsága: a földesúri Magyarország, a bárók, m hercegek, a földbirtokosok, a kulákok minden kegy ellensége. Szinte pillanatok alatt megvilágosodott mi volt a tél, ami kockán forgott, hogy a földről, a szabadságról. egyszerűen az életről bolt szó. A veszedelem elháritói iránti szeretet és hála, a gyilkosok elleni gyűlölet adta a tollal a dolgozó parasztok kezébe. Száz halállal sújtsák őket Kiskunfélegyháza város és járás hatszáz dolgozó parasztja gyűlt össze vasárnap megvitatni az időszerű mező- gazdasági kérdéseket. A termelőcsoportok és gépállomások dolgozói is képviseltették magukat a nagygyűlésen, hogy összehangolják és tervszerűvé tegyék a munkák lebonyolítását. Parádi Imre, a DÉFOSz járási titkára felhívta dolgozó parasztjaink figyelmét arra, hogy a félegyházi járás betakarítási és begyűjtési jó eredményeit csak úgy tarthatják meg, ha az őszi munkálatokat mindenhol szakszerűen, az előírásnak megfelelően végzik cl. Rigó József Kiskunmajsáról hozta és tolmácsolta dolgozó paraszt társai gyűlöletét a Rajk-banda iránt és követelte, hogy a földet visszavenni akaró, a föl- itesurak uralmát visszakivánó összeesküvő bandát száz halállal sújtsák. Sóbujtó József újkécskei paraszt elmesélte, hogy a faluban lévő kulákok naponta kérik, hogy földjeikkel együtt vegyék fel őket a szövetkezet tagjai közé. Ajánlkozásu'kat azonban mindenesetre elutasítja a temielőcsoport vezetősége, mert csak dolgozó szegényparasztokat vesznek fel magük közé. Megemlíti, hogy a legújabb kuláktaiktika az, hogy még a dolgozó szegénvparasz- tokal suttogásukkal és félrevezető híreikkel igyekeznek rávenni arra, hogy ne menjenek be a termelőcsoportba, addig ők maguk erősen szorgalmazzák a felvételüket. Éberségre hívja fel a termelő- csoportok figyelmét. Telek Jánosáé újkécskei parasztasz- szony a nők értékes munkájáról beszél a termelőcsoportokon belül és felhívja az asszonyok figyelmét arra, hogy új alkotmányunk biztosította a nőiknek a teljes egyenjogúságot. — Nehezen megszerzett jogainkat akarta elvenni az'ösz- saeesküvok bandája és mi asszonyoík az árulóknak Önjáró megvetéssel és utálattal nézzük ennek a világraszóló gazságnak mindennap jobban kibontakozó eseményeit. Ha a dolgozó parasztasz- szonyok iléikezhetnénefk a kémek fölött, úgy közülük és cinkosaik közül egyetlen egy sem maradna életben. Kegyetlen mészárlást készítettek elő A Világosság írja: A népi demokráciákban épült az új világ. Reggel zsúfolt villamosok vitték a munkásokat Budapesten, Varsóban, Bukarestben, Prágában és persze Bel- grádbaa is a gyárakba. Megfeszültek az izmok a gépek mellett, a mérnökök a tervek fölé hajoltak ,saját földjére hullott a paraszt verej téke, a nép itt is ura lett saját hazájának. A föld alatt pedig ismét gyülekezni kezdtek a sötét erők. Himmler tárgyalt Rajkkal, Chapin követ megbeszélést folytatott Rajkkal, azután Cicmil jugoszláv ezredes, Mrazovics követ és Brankov ügyvivő jelent meg az áruló magyar miniszter szobájában és megbeszélték, mit kell tenni, hogy a feszülő munkás- izom az amerikai pénzeszsákot tömje, az emberek millió kezére ismét felkerüljön a bilincs, az időközben gyermekotthonná vált kastélyokat ismét az urak bokacsattogása, poharak csengése, haszontalan nők részeg kacagása verje fel. És végül is az egész jól kiagyalt gépezetet azután szembe fordítsák azzial a hatalommal, amely nem is olyan légen vette le a bilincset legyőzhetetlen erejével a kapitalizmus közép- és keleteurópai rabszolgáinak a kezéről. Az imperialista ügynök ott áll a nép- biróság előtt. A teremben égnek a lámpák és a szép mozaikabla'kokon néha áttör a szeptemberi napsugár. Rajk László hátrakulcsolja kezét, azután (kicsit előrodül, kinyújtott két kezével az előtte álló Ids asztalkára támaszkodik, iszik egy korty vizet és szenvtelenül előadja, hogyan akarta visszafelé forgatni az idő kerekét. Rajk minden kertelés nélkül, mint a világ legtermészetesebb dolgát, leplezi le megbízóit. A tolmácsok fordítanak, a világsajtó jegyez, Rajk pedig simán, gördülékenyen elmondja, hogy véleménye szerbit a Tito-tervben szereplő fasiszta és jugoszláv egységek mit csinállak volna Magyarországon. — Mindenesetre a 'legmesszebbmenő kegyetlenség, mészárlás azokkal a demokratikus erőikkel szemben, amelyek őket az országból kiszorították, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztótták, az üzemeiket, bankokat államosították és jgy tovább. Éne nyilvánvalóan gondoltam, hiszen politikus ember vagyok, az ábécéjét ismerem a politikának. A tolmácsok lefordították, a világsajtó feljegyezte a mondatot és Rajk Lászlót illeti az a kétes dicsőség, hogy ilyen szabatosan, ilyen félreérthetetlenül sikerült megfogalmaznia az impelializ- mus ábécéjét. A legmesszebbmenő kegyetlenség, mészárlás... Az ügynök szavai simán, gördülékenyen, minden különösebb hangsúly, vagy indulat nélkül peregnek. Majdnem négy órát beszélt Rajk László a népbiróság zöldposztós emelvénye előtt. De ebből a négy órából ez a félperces mondat volt talán a legjellemzőbb. i Nem érezhetik valami jól magukat a belgrádi ügynökök és amerikai gazdáik. ,
