Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)

1949-08-14 / 33. szám

DÉLPEST/AE© VEI Fokozódik az ütem a termények begyűjtésében A tagdíjfizetés politikai kérdés • A»MA6YAR*DOLGOZÓKsPÁRTJ4WAK*POLIT!KA3#N etilapoa* 1949 augusztus 14, vasárnap Ili. évfolyam 33. szám Ára: 60 fillér Népkiztámsáounk alkotmánya A felszabadulási követő ötödik év­ijén elérkeztünk odáig, hogy népi de­mokráciánk egész terjedelmét felölelő alaptörvényben rög lit he tjük meg, a gaz­dálkodás, a "társadalmi élet, az állami tevékenység összhangba hozott szerke­zeiét és eddigi eredményeinket. Ország- gyűlésünk sorrakerült teendője az al­kotmány megteremtése már és ezen alkotmány alapján halad megkezdill útjának most már szabályozott med­rében az új állam: a magyar népköz- társaság­Uj alkotmányról beszélünk, pedig he­lyesen azt kellene mondanunk, hogy most született meg a iftagyar állam első alkotmánya. Mert »az ezeréves magyar államiság« még nem termelt ki eddig olyan alapiörvényt, melyet az »alkot­mány« megjelölés tényleg megillethetne. ■Volt »arany bulla«, mely a nemesek előjogait kívánta biztosítani a királyi hatalom korlátlanságával szemben. Tör­vény lett a pragmatica sanctio-ból, mely a llabsburg-ház ttónöröklési rendjét, te­hát az uralkodó személyét meghatá­rozta. 1848 különböző törvényei egyes szabadságjogokat igyekeztek védelmük­be venni. Az 1867-es törvények az oszt­rák-magyar monarchia két államközüle- lének egymáshoz való viszonyát ren­dezték. A Horthy idők ä király jnélküli királyság abszurd államának}, a fasiszta jogfoszloltság jogi formába öntésének törvényeit termelték id. Közjogi törvény volt tehát bőségesen, — de »alkotmány« fiem volt egyik sem. Csak kikapott kér­déseket szabályoztak. Az egymással ve iélkedő uralkodó osztályok és hatalmi Itényezők egyes területeken megkötőit békéjének voltak kifejezői. De hiány­zóit valamennyiből az államélet egész egyetemét megértő és átfogó elgondo­lás. Nem volt egyik sem az 4a ‘jogi fundamentum, melyre az állam szer? kezete és tevékenysége felépülhetett volna. A szovjet hadsereg győzelmes ereje megsemmisítette az urak államát. A ma? gyár dolgozók öntudata és szervezett­sége megtörte a dúló harcok hullámait és döntő győzelemhez vezette az ed­dig elnyomott osztályokat. Az urak állama nem tudott és nem tudhat töb­bé fclíápászkodni. A dolgozók lettek a halalom vitathatatlan birtokosai. A döntő győzelem bekövetkezett. Megszü­letik tehát a döntő győzelem bekötíet- kezését kifejező okirat: az alkotmány. Az alkotmány, mely a szuverén ma­gyar nép hatalmi szervezetének, az ál­lamnak mibenlétét megszállja, azt a győzelmet rögzíti le törvény alakjában, melyet a magyar nép immár megvaló­sított. Amúlt Sztálin elvtárs tanit ben­nünket: MZ alkotmány regisztrálása, tör­vény jormájálmn való lerögzitése an nak, aniit a mlósárjban már elértünk és kivívtunk.« »Mig a program arról beszél, ami még nincs meg, amit még 'el kell érni és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak ellenkezőleg arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már 'most, a jelenben elértünk és kiharcol- tunk.a Az alkotmánynak tehát, melyet a magyar népnék úgyszólván egyhangú elhatározásából létrejött országgyűlés megteremt, azt a fejlődési fokot kell kifejeznie, melyet a szocializmus felé haladó népi demokráciánk már elért. 'Elértük pedig azt, hogy minden ha­talom a dolgozó népé. Elértük, hogy államunk a munkások és dolgozó pa­rasztok állama. Más szóval: elértük, hogy államunk népköztársasággá lett. , Nem az alkotmány teszi azzá, hanem iaz alkotmány kifejezi, hogy ezt az utat már megteltük, hogy ezt az eredményt törvényben lerögzíthetjük. Először történik teháf a magyar tör­ténelemben, hogy átfogó törvényben fejezi ki a győzelmes osztály az állam- élet rendszerét. A munka és a termelés módját. A tulajdon rendjét. A társa­dalom felépítését... A szuverén nép ha­lalmának elhatározó és végrehajtó szer­vei!. Elértük és kivívtuk, 'hogy államunk független lelt. Az alkotmány lerögzíti ezt a függetlenséget és megjelöli az esz­közöket, az erőt, melyek ezt á függet­lenséget hizlositják. Elértük és kivívtuk, hogy államunk polgárai szabadok és egyenlőek leltek. Az alkotmány lerögzíti tehát a polgá­rok jogait és egyenlőségét, de meg js jelöli az intézkedéseket és berendezke­déseket. melyek az egyenlőséget bizto­sítják és melyek megadják a módjátv hogy jogaikat valóban érvényesíthessék. A Magyar Népköztársaság alkotmá­nya kilóméierkő az álon, melyén a Vö­rös Hadsereg diadalmas ereje állal el­nyomóitól megszabadított népünk a szocializmus jelé halad. Nem vagyunk még a végcélnál, még távol vagyunk állói. Felszabadulásunk második évé­ben még olt tartottunk csak, hogy he­ves harcok közben és árán annyit szö­gezhettünk le. hogy államunk köztár­saság. Az ötödik évben a Magyar Dol­gozók Pár!fának mindenki által elis­mert vezetése mellett leszúrhatjuk az út peremére a Népköztársaság jelző­kövét. Es .tudják, el kellett jutnunk idáig, hogy aztán — tovább haladhasd sunk, a szocializmushoz. Igg a leiszónk: a Dóké! Végelérnek a nagy előkészületek, me­lyei a magyar ifjúság Petőfi Sándor szellemében végzett A Szovjetunió győ­zött a fasizmus felett, hazánkat '.fel­szabadj lolta és a Párt hatalmas építő és nevelő munkája lehelővé tette, hogy Pelőíi halála ulán száz évvel á magyar ifjúság szabad és boldog országban lát­hassa vendégül a világ szabadságszerető békevágyó fiataljainak küldötteit. Hős küllőnk emlékét ennél méltóbban nem is ünnepelhettük volna. Mlndanmjlunh ugge : A Világifjúsági Találkozó nemcsak az ifjúság ügye! Mindannyiunk ügye és annak is kell tekintenünk. A Budapest­re érkező külföldi fiatalok nem kizá­rólagosan ifjúságunk, hanem az egész magyar nép vendégei. Az a béke, ame­lyért a YIT most ki fog állni, nem c.z ifjúság külön békéjét, lxanem az egész világ békéjét, a sokmillió magyar dol­gozó békéjét is jelenti. Ezért kell mind- annyiunknak támogatnunk a Találkozói és szeretettel fogadnunk ifjú vendége­inket abban az országban, mely már hem az arisztokratáké és főpapoké, nem az urak országa többé, hanem • dolgozók hazája és a békelábor erő* bástyája. Azon kell lennünk, hogy na csalatkozzunk a Párl, a magyar nép u u magyar ifjúság vendégszerefelébaai Augusztus 14: Ezen a vasárnapon nyílják meg Buda­pesten a 'Világifjúsági Találkozót. Fő­városunk legnagyobb sporttelepén, a* Újpesti Stadionban Gug de Boisson fogja megnyitni. Ekkor fut be a békó- staféta, messzi földrészek üzenetével; Nem vállaljuk az ágyúlöltelék szerepét a dollármilliomosokért! Békét akarunkl Repülőgépekről szórt virágesö és száz feleresztett fehér galamb fogja kife­jezni a világ ifjúinak békevágyát. Lobogózzuk les hdzainkol Nagyszabású VIT megnyitó Kiskunfélegyházán Vasárnap délelőtt az ifjúsági és a különböző városi szervezetek énekkarai mozgalmi dalok éneklésével szórakoz­tatják a dolgozókat. Egésznapos sport­műsort rendeznek. Délután 4 órakor a szovjet hősi em­lékmű megkoszorúzása, este 8 órai kez­dettel a Szt. János-téren felállított sza­badtéri színpadon színvonalas kultúr­műsor, előtte pedig tábortűz lesz. Szerkesztőségünk levelet kapott a félegyházi iparostanulóktól: »Július utolsó két hetében felejthetetlen napo­kat töltöttünk a Balatonon. Miénk a Balaion 1 — bizonyította a sokszáz ifjú vi­dám kacaja. Végre mi is nyaralhattunk ott, ahová a múltban dolgozó ember be se lehelte a lábát« 1 levélíróink beszámoltak arról is, hogy nem adták át magukat a teljes semmitevésnek, hanem tanultak is, ké­szüllek a Találkozóra a rendelkezésük­re álló VIT-vezérfonal segítségével. Ha­zaérve nagy hasznát is vették tudásuk­nak a városi előkészületeknél. ? Büszkék az Otthon" fiataljai, hogy eddigi' munkájuk eredményeképpen a Félegyházáról engedélyezett 40 VIT-küI- dött közül 15 az iparostanulókból ke­rül ki. ^ Az ilíhomnaradók a helyi munkákra és a külföldi látogatók fogadására ké­szülnek és ez se kis feladat... bobjainkat, díszítsük ki ablakainkat augusztus 14-én. Tegyünk ablakainkba feliratokat, virágokat és szalagokat, ez­zel is fejezzük ki:örömünket és együtt­érzésünket! Nagyobb házak, esetleg Icák is versenyezhetnek egymással, hogy melyik ház, vagy utca díszesebb A Kemszonsol 400 küldöttjét a magyar 'és külföldi ifjúság, de általában az egész magyar nép nagy érdeklődéssel és megkülön­böztetett szeretettel fogadta. Sose képvi­seltette még a szovjet ifjúság külföldön ilyen nagyszámú küldöttel: ez is mu­tatja a VIT nagy fontosságát. ! Budapestté jön és előreláthatólag Kecskemétté is ellátogat 24-én a kül­döttséggel Radik Jur kin is, a legendás Ifjú Gárda életbenmaradt hőse, Me- reszjev, az »igaz ember«, az üzemek és kolhozok legjobb fiatal dolgozói, ének- és táncegyütteseikkel a 16 szovjet köztársaság legkülönbözőbb vidékeiről. A szovjet ember, a szovjet ifjú fog bemutatkozni az egész világnak a Ta­lálkozón. Bárki, aki figyelemmel kiséri őket, meggyőződhet arról, hogy a szo­cialista társadalomnak valóban sikerült az ember szellemi, erkölcsi és fizikai képességeinek halárát kiszélesíteni. A Béhérf, s/öB«ösög€rt nemzeti függetlenségért, Ez a DIVSz jelszava és ennek a je­gyében fog lezajlani a VIT is. Népünk széles tömegeinek látnia kell, hogy az ifjúság szoros nemzetközi ösz- szefogása a legerősebb fegyver az ellen az új háború ellen, melyet éppen erre a békevágyó ifjúságra akarnak építeni az imperialisták. A Találkozó feladata még jobban megnövelni a dolgozók szereidét a béke őrié, a Szovjetunió és fiatalsága iránt. Segiti az elnyomott né­pek szabadságharcos fiait I Mecshcméten reggel nyolckor zenés ébresztővel kez­dődik a nap. Ezután az ifjúság és a szervezetek zászlókkal és jelszavas táb­lákkal fognak felvonulni a város ut­cáin. Délután 4 órakor az ifjúság meg­koszorúzza a szovjet hősök emlékmű­vét. A Magyar Dolgozók Pártja és a MINSz küldöttei szólnak a fiatalokhoz, akik a békezászló felvonása után fo­gadalmat tesznek a 'béke és a szabadság megvédésére. Az esti tábortüzet a. Sza­badság-téren ének- és népi táncszámok­szovjet ifjúság önfeláldozása a harc­ban, áldozatvállalása a munkában, ta­nulási eredményei, művészi és sport­tel jesilményei valóban példaként állnak az egész világ ifjúsága előtt. A szovjet ifjúság példájából — mi­ként eddig is — érőt ’menthetnek majd az imperialista elnyomók és tőkés ki­zsákmányolok ellen fegyverrel harcoló Hálálok: kínaiak, görögök, spanyolok és a gyarmati szabadságharcosok. Bét világ A VIT résztvevői, igy 213 kecskeméti küldött is, két világot ismerhetnek májcj meg. Jogtalanságról, zsarnoki elnyo­másról, nélkülözésekkel és szenvedések­kel -teli élettől mesélhetnek majd a »nyugati demokráciák« marshallizált országaiból jövő fiatalok. A Szovjetunió és a népi demokráciák ifjúsága és a mi ifjúságunk példáiból is a VIT részt­vevői a szabad, biztos jövőbe néző, vi­dám és boldog ifjak éleiének örömeit ismerhetik meg. Kétségtelen, hogy a sokezernyi ’Budapestre jövő fiatal az utóbbi úlat választja. A küldöttek különböző országokból jönnek, mégis eggyé forrasztja őket a közös cél, a közös munka és harc: jobb jövőért hói, valamint szavalatokból és jelene­tekből álló kultúrműsor előzi meg. Az egész lakosság lázasan készül a nagy napra. Diszilik az iskolákat és köz­épületeket. Készülnek az ünnepi fei- iralok. A Szabadság-téren a a villany- gyár SzIT-es ifjúmunkásai már szerelik föl a vezetékeket és állítják az oszlopo­kat. Nyugodtan megállapíthatjuk: kis úttörő pajtások, szüleik és nagyszüleit egyaránt lelkes izgalommal igyekeznek még szebbé lenni a VIT megnyitásá­nak napját. Hiszen a békéről van szó, mindaunyiunk békéjéről. Az a sok em­ber, aki most házait készül fellő búgó zni, ablakait virágokkal és szalagokkal di- szili: nyílt szavazással leszavaz a bé­kére. Ezeket kellene látni azoknak, akik) háborúra spekulálnak és uszítanak fe­lelőtlenül. A Találkozó harcos kiállá­sának hire és bátor, határozott szavai 'el fognak jutni túl a tengeren, az egész világ hallani fogja, 1 Ehhez járultunk és járulunk most mindannyian hozzá...

Next

/
Thumbnails
Contents