Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)
1949-08-14 / 33. szám
2 Dúlpcsímegyei Népnjság 1949. augusztus 14. Gondolkozzatok! Mikor láttad te falragaszon, hogy tanulj louáibb: nép fia! ifloyy lehetsz mérnök, vegyész, orvos, tudós, Vagy rangos katona! Hogy nem pénz és vagyon kell hozzá ieztán, csak ész és akarat, és nem kell letagadnod ősöd, hogy megharcolhasd harcodat! S hogy nem kell pirulnod a ipádban többé, mert kopáU a ruhád, lés nincs rend, arríely annak liédné, tki megszól érte, — igazit! filikor láttál te magyar földön in eked épülő államot? Bitang, ki szótlanul kiállja! t— Gondolkozzatok, magyarok! CSORDÁS NAGY DEZSŐ. Vasárnap délelőtt a /pártszervezetek, tömeg és szakszervezetek filmpropagandistái részvételével, jól .sikerült ankétot rendezett a Magyar Dolgozók Pártja, a film időszerű ^kérdéseiről. Bálint TAszló, a párt kultúrfelelőse ismertette a vetítésre ,kerülő Égő város című filmet, majd rövid beszédben hangsúlyozta, hogy m'ilyen fiagy befolyással van a filmművészei a tömegek szellemére, tehát ,a filmpropagandistáknak ismerni kell azokat a célokat, melyeknek szolgálatában a haladó- szellemű realista film ,készül. — Amíg a kapitalista rendszerben minden filmművész ki van szolgáltatva a' tőkés haszonlesésének, addig a szocialista szovjet filmművészek szabadon, szivük és lelkiismeretűk diklálása szeFelszámoljuk az elavult módszereket az építőiparban !A 3 éves terv feladata elsősorban az újjáépítés, a háború okozta károk helyreállítása és ebben a munkában építőiparunkra is nagy feladatok hárultak, Ha azonban az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit tekintjük, úgy azokban az építkezésnek eddig Magyarországon még soha nem tapasztalt méretű feladatai bontakoznak ld előttünk. De nézzük, tnit mutatnak a számok. Magasépitke- eésre — gyárak, mezőgazdasági építkezések, lakóliázak, szociális és kulturális építkezések — 1948-ban 350 millió forintot költöttünk, 1949-ben már 1300 milliót, 1950-ben pedig 1900 millió forintot tesz ki ez az összeg. Az 5 éves férv során pedig összesen Í4 milliárd forintot! A legnagyobb munkáslétszám 1948-ban 20.000 volt, 1949-ben ez a szám 65.000-re, 1950-ben 90.000-re fog femelkedni, tehát 2 év alatt 4 és félszeresére. Komoly, szervezett építőiparról az államosításig nem beszélhetünk. Az államosítás óta jelentős előrehaladás történt ez iparág szétforgácsoltságának megszüntetésére, !az építőipar új alapjainak lerakására. Modern, fejlett építőipar gépesítés nélkül nem képzelhető el, de ahhoz, hogy építőiparunk valóban eleget tegyen a támasztott követelményeknek, a tennivalók egész sora vár az építőipar dolgozóira. A feladatok középpontjában az önköltségcsökkentés áll. Ma még túlságosan drágán építünk és ez komoly veszélyt jelent terveink végrehajtásában. Gondoljuk el, hogy minden százalék önköltségcsökkentés az 5 éves terv során az építkezéseknél W) millió megtakarítást jelent. Rákosi elvlárs a MDP Központi Vezetőségének május 31-1 ülésén hívta fel az építőiparban észlelhető hibákra a figyelmet. A minisztertanács július 13-án pedig határozatot hozott az építőipar döntő kérdéseiről, elrendelte a tervezésnél és kivitelezésnél mutatkozó legszükségesebb tennivalókat és ezek alapján az önköltség 15 százalékos csökkentését. Abban, hogy valóban felszámoljuk az elavult munkamódszereket, a még mutatkozó szervezetlenséget, a gépek rossz kihasználását, hogy emeljük a termelékenységet és jelentős mértékben csökkenthessük az építkezési költségeket, az építőipar Valamennyi dolgozójának részt kell vennie. A felépülő gyárak. erőművek, gépállomások, iskolák, kultárházak, lakóházak, mind-mind élet- szinvonalunk emeléséi, 5 éves tervünk sikerét, a szocializmusért folytatott győzelmes harcol szolgálják! rint alkothatják műveiket. Nekünk a filmben is a Szovjetunió követendő példaképünk, a szovjet filmekből meg kell ismernünk küzdelmeiket, győzelmeiket és a szovjet nép felszabadult optimista érzésvilágát. ' Megemlékezett arról a (hatalmas sikerrel, melyet a Talpalatnyi Föld aratott a marienskalaznéi filmfesztiválon, ahol a két Jiatalmas szovjet filmalkotás, a »Sztálingrádi csata és »Találkozás az Elbán« pögött harmadik nagydijat fiatal fejlődő filmgyártásunk nyerte el. , Kultúrpolitikánknak minden területen be kell kapcsolódni a társadalmi haladásért folytatott harcba. Sztálin elvtárs szavait idézte: »'A tömegekre gyakorolt rendkívüli hatásával a film segii a munkásosztálynak és,pártjának a dolgozók szocialista szellemi nevelésében a szocializmusért folytatott pare szervezésében a nép kultúrájának és politikai harckészségének emelésében.« A lenyűgöző hatású Égő város bemutatója után került sor a vitára. Szinte minden felszólaló egybehangzóan pl lapította meg, hogy ,mennyire tanulságos volt a film. Kdhafda Lászlóné, élelmezésiipari munkásnő szerint ez a film is közös célunkat ^szolgálja, harcolni a békéért minden erőnkkel a kultúra területén is. Szabó Miliályné kiemeli, mennyire nem egy főszereplőre ya:i a film felépítve és kicsendül p filmből, hogy az ellentéteket az egyes emberek között a reakció mesterségesen <szitja. Gellmann JóZsefné a lengyel szabadságharcosok hősi küzdelmére mutatott rá: — így Jíell harcolni egy népnek szabadságáért minden imperialista íá- madás ellen. Bondor Gyula fanmnkás .szembeállítja az amerikai szirupos, giccscs romboló hatású filmeket a szovjet filmek s általában a népi .demokráciák filmjeinek nevelő, tanító, a haladás szolgálatában Siló szellemével, tartalmával. A több mmt }iá;romórás filmankét végén Csikós Mátyás gépgyári munkás versenyre hívta ki p filmpropagandistákat a szovjet filmek népszerűsítése, a mozi látogatottságának emelése terén, amit egyhangú lelkesedéssel fogadlak el. Győztes: az ókécskei tűzoltóság 1 Vasárnap egész napon át tartó tűzoltóverseny volt Ujkécskén, amelyen a járás valamennyi tűzoltósága résztvett. A verseny zsűrije: Sigmond János kecskeméti tűzoltó őrnagy, Végli Géza kiskunfélegyházi tűzoltó százados és Fekete László és Varga László voltak. Tribünről nézték végig a tűzoltócsapatok fejlett és- minden várakozást felülmúló szép mutatványait. A csapatverseny győztese az ókécskei tűzoltóság volt;,, akiknek az emléklapot Sigmond János buzditó beszéd kíséretében adta át. A verseny után szép sport-bemiftatot tartottak a tűzoltók, amelyen bebizonyították, hogy az állami tűzoltóság fontosnak tartja a tűzoltók rugalmasságát, ellenálló képességét fejlesztő sportok gyakorlását. Tanítók hulfúresféltie A szaktanítói tanfolyam hallgatói pénteken nagysikerű kultúrestét rendeztek. A hallgatók mindannyian nevelők, akik nemcsak a katedrán, hanem a kultúr- dobogón is megállták helyüket és szocialista öntudattal küzdenek a népek szabadságáért és békéjéért. Zsigó Katalin és népi tánccsoportja gyönyörű körforgó táncciklu.st mutatott be nagy sikerrel. Biró Károly egy Majakovszkij1 verset szavalt átérzeít előadásban. Komócsik Klára és Németh János orosz népdalokat énekeltek sikerrel. Dánfi Benő szavalata is nagy tetszést aratott. Dicséretet érdemel Pilbauer TmszIó énekkar-vezető és kórusa, valamint Gombos János, aki tökéletesen összekötötte az est műsorszámait. Az idő már éjfél felé járt, mikor a kullúrest végétért és a nyitott ablakokon büszkén tört ki a dal: Egy a fel- szónk a béke, harcba boldog füvéért megyünk... Derényi István.- A MAGÁNALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETE 15-én, hétfőn d. u. 6 órakor a városháza közgyűlési termében taggyűlést tart. Előadó Tausz Já- nosné, a vidéki szervezési osztály vezetője. Tekintettel a tárgy fontosságára, megjelenés kötelező. A Jánka Kupái a kolhozban I Hol is volt a határ Nyugat- és Ke- let-Bjelorusszia közölt? Nem is olyan régen, csupán néhány [évvel ezelőtt a határ mindenki számára jálható s szinte kézzelfogható volt, s azok, akik Nyugal-Bjelorusszia területein járlak, keserűséggel és fájdalommal fátták a parasztok között a .szegénységet, elesett- séget elmaradottságot. Ma cmár nincs halár Nyugat- és Jíelet-Bjelorusszia között. A bolsevikoknak nem .kellett sok idő ahhoz, hogy a Nyugat-Bjelorussziát és embereit teljesen átalakítsák! A bjelo- rusz vidék elbűvölő és utolérhetetlen. Völgyek és halmok, prdők és mezők, sűrű bokrok között kanyargó folyók, festői tavak váltakoznak színes gazdagságban. Csak úgy váltogatják egymást a képek. Iíét-három kilométert lesz meg az ember s plyan magaslatra ér, melyről minden irányban messze lát el, vagy olyan völgyre bukkan, amelyben csak földet meg .eget lát, orrát megcsapja az érett búza illata, a mocsári fű nedves hűvössége [Simogatja bőrét, s teli tüdővel szívja (be a kis tó üde levegőjét. Minden fényes, .napos, vidám és íminden hajladozik, dalol, pusog, zeng. Az erdős-dombos vidék helyenként Moszkva környékére emlékeztetne, ha nem lennének itt a csodálatos bjelorusz tölgj^ek. Csoportokban állnak, mint kis családok a dombokon s körülöttük, egészen a'domb lábáig lassan hömpölyögnek a gabonahuliámok. A tölgyek lábánál csillogva hallgat a gabona. — Nézzék csak, milyen a len, meg a burgonya ott a tavon túl! — mondja Grigorij Mitrofánics Kraucov, a Jánka Kupála kolhoz elnöke. S az (ember maga sem tudja, a lent nézze-e, vagy a büszke & gandos gazdát. — Túlteljesítettük a tervet — fűzi hozzá a kol- bozelnök mosolyogva. — Szépek a távoli ligetek, de nézzék csak azt a malmot, a motort, amelyet nemrég kaptunk, nézzék ezt a kolhozfűrésztelepet. Elbűvölő a festői híd a folyón, — de látták már a gazdasági udvart? Az állattenyésztési terv előírását ebben az évben már túlteljesítettük. Közvetlenül mellettünk ez a kis /teherautó az első gépkocsi a kolhozban, örömünk és büszkeségünk. Es a klub, melyben önfeledten szórakoznak és szórakoztatják a lakosságot a kolhoz fiataljai. Es a mozi! És az iskola! Nem nehéz megérteni mit jelent mindez azoknak az embereknek, akik hosszú évszázadokon át a földbirtokosok rabszolgái voltak s még csak gondolni sem mertek ilyen életre, mint a mái. Szép a lombok közt megbúvó falu, — de nézzük inkább az embereket, a kolhozislákat. Nyílt tekintetíel, magasra emelt fejjel járnak, vidámak, barátságosak és nagyon boldogok, hiszen gazdái a földnek, országuknak és sorsuknak. : — Kolhozunk a legelső a területen. Nagy Ilire van Jánka Kupálának! — mondja Grigorij1 Milrofánovics. — Négy kommunista és kilenc komszo- molista van a falunkban. Látják azokat a lányokat, akik ott mennek? A mi két Veránk. Az egyik —. Vera Ivanovna, — a Komszomotszervezet titkára és az ifjúsági Komszomol többíermelési munkacsoportjának parancsnoka. A másik Vera volt az első, aki megalakította nálunk a többtermelési munkacsoportot. A bjelorusz köztársaság 30 éves jubileumával kapcsolatban kilenc kolhozistával együtt megkapta a Munka Vörös Zászlaja érdemrendet. Az idén az első Vera kötelezte magát, hogy 500 mázsa burgonyái termel egy-egy hektáron. Es termel is. Látják ptt azt a három hektárnyi táblát? Az az övé. VJhi-ben alakult ni eg a Jánka Kupála kolhoz. Még egy évig sem dolgozhattak az emberek, amikor a német betolakodók rájuktörtek. Feldúlták az egész kolhozt. Közben visszatértek a régi fiöldesurak, de parancsoló szavuknak nem volt foganatja. 1944-ben kezdődött a kolhoz másik étele. Mindent újjá kellett építeni, mindent élőiről kellett kezdeni. Nem kellett lelkesítés az embereknek, felszabadultan, örömmel dolgoztak. ' — Az idén, — beszéli Grigorij Mitro- fánovics — egyes családok egy-egy tonnát, sőt még többet is eladtak saját gabonájukból a kerületi péküzemnek. A magángazdálkodók tanultak a példából. Kolhozunk, mint világítótorony mulatta az utat valamennyi egyéni gazdálkodó számára. Falusi szovjetünkben ma már a parasztgazdaságok 73 százaléka kollektiv munkában dolgozik. — Nos. itt va!n, a burgonyám, — mutatja büszkén Vera Ivanovna komszo- molka, a munkacsoport burgonyaföldjét. Rövidesen harmadszor kapáljuk a burgonyánkat. így mondja: az én burgonyám, mert az »én« és »mi«, az »enyém« és »mienk« fogalma egybefolyt már, nincs »enyém« »miénk« nélkül. Az ember önkéntelenül elgondolkozik azon, mi lelt volna ebből a sudámö- vésű, csillogószemű, fiatal lányból, ha nem kerül a szovjet élet körülményei közé?! Keserves napszámosmunkát végezne valamelyik földbirtokon, mint ahogy az apja lette azelőtt és semmi fény nem lenne, sem a lelkében, sem az életében. Most biztosan tekint a jövőbe, tudja mit akar és hová megy. Egészen fiatal még, de már résztvett a komszómolisták köztársasági kongresz- szusán és a Moszkvában megtartott össz-szöveíségi komszomol kongresz- szusra “is kijelölték, csakhogy megbetegedett — (»hogy sírtam akkor elkeseredésemben!«) — és nem útazhalott el a fővárosba. De az (ifjú komszomol- kál semmisem veszi le a lábáról. A talaj jobb megmunkálása, a bőséges trágyázás, a gazdag termés, — ezek a dolgok megvigasztalják. Ilyen embereket nevel Pártunk. Szárnyakat ad nekik: repüljetek sólymok 1 És a sólymok repülnek is népünk dicsőségére. Nem messze a falutól, az út szélén öreg tölgy magaslik. Egész Bjelorusszia ismeri ezt a fát, magasabb és tere- bélyesebb valamennyi társánál. Igv nevezik: »A Jánka Kupála tölgyen. Ez alatt a tölgy alatt találkoztak a bjelo- russz irókongresszus küldöttei és vendégei, a Szovjetunió különböző nemzetiségeinek képviselői a Jánka Kupála kolhoz parasztjaival. A zöld fűvön körbeülték a tölgyet, s próbáltad volna csak megmondani, ki itt az iró, ki az értelmiségi dolgozó és ki a 'paraszti Sem arcról, sem beszédről, sem ruháról, sem a melleken virilő rendjelekről nem tudod megkülönböztetni őket. És ebben is megmutatkozik az a csodálatos fejlődés, melyen Nyugat-Bjelo- russzia keresztülment, mely elmosta a határt a két Bjelorusszia között, s szemed előtt kibontakoznak a jövő körvonalai : a kommunista társadalom jelei, Alexander Jdsin. . Film-ankét Kiskunfélegyházán
