Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-10 / 15. szám

DÉLPESTBE© VEI ezelőtt KECSKEMÉT . A*MAöYAR“DOLGOZÓK«PÁRTJ4^áK«POLíT!KA!»N E TIL APOA« 1949 április 10, vasárnap III. évfolyam 15. szám Ára: 60fillér Lázba hozta az országot az ötéves terv A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége április 2-i illésén megtárgyalta és elfogadta a népgazdaság ötéves tervéről szóló javaslatot. Most ezt az új tervet a Népfrontba tömörült pártok és tömegszervezetek vagyis az egész nemzet nyilvánossága (jé terjesztik megvitatásra. Az ötéves terv végre­hajtása a hároméves terv befejezése után, tehát 1950 január 1-én kezdődik meg. 35 miiiiárd forint beruházás juttatjuk el a műveltséget. Kifejlesztjük a magyar filmgyártást. Az ötéves terv lehetővé teszi, hogy a *legszélesebb tömegek sportoljanak, Sportcélokra évenként 240 millió forin­tot fordítunk a beruházásokon kívül. A cél: müveit, erős népet — szabad füg­getlen hazában! Az 5 éves terv megvalósításához el­engedhetetlenül szükséges, hogy szigo­rúan takarékoskodjunk, fegyelmezetten dolgozzunk, a nemzet minden hazafias és alkotó ereje a Függetlenségi Nép­frontban egyesüljön a Magyar Dolgozók Pártja vezetése mellett és hogy minden erőnkkel megvédjük a békét. Az ötéves terv célja, hogy Magyar- ország olyan országgá legyen, melyne; gazdaságában az ipar súlya a döntő és amelynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. Ennek elérésére beruházások szükségesek. Az 5 év alatt 35.000 millió forintot fektetünk he, mégpedig iparba 17.000 milliót, mezö: gazdaságba, közlekedésbe és népjóléti intézményekbe a többit. A beruházá­sokat biztosítja az évről-évre növekedő nemzeti jövedelem, mely 1954-ben 60 százalékkal 'esz magasabb, mint az idén. A beruházások alapja a munka terme­lékenységének emelkedése, amely az iparban 5 év alatt 40 százalékot ér el és az önköltség csökkenése, ami az ipar­ban 20 százalékos lesz. Az ötéves terv alatt új művek, űze­tnek, gyárak egész sora épül fel. A vas­és gépiparban összesen húsz új üzemet építünk 25 ezres munkáslétszámmal. Építünk új műtrágyagyárat, megépít­jük a hükkszéki szódagyárai, 5 új fonó­szövő-gyárat, 12 új konfekció üzemet. Ronamosan növekvő ipari termelésű»* munkaerő szükségletének ellátására 300 ezer új ipari munkásra lesz szükség. Iparosodó városokká lesznek az Alföl­dén Szeged, Debrecen, Kecskemét. Hód­mezővásárhely, Szolnok és Békéscsaba. Az ötéves terv megváltoztatja az egész ország társadalomgazdasági térképét. Az ötéves terv végén közlekedésünk másfélszer nagyobb áruszállítást fog lebonyolítani, mint 1949-ben. Uj vasút­vonalak, úlak, hidak épülnek, kifej­lesztjük gépkocsiforgalmunkat és hajó­zásunkat. 2500 km. köves bekötő utat, 5 Duna és 4 Tisza-hidat építünk. Negyvenezer holdat öntözőnk a Öuns-Tisza közén Mezőgazdaságunk elma;a:!oÓságának felszámolására je'entékenyen emeljük növénytermelésünk és állattenyészté­sünk hozamát. Az ötéves terv végén az egész növénytermelést nemesilett vető- tnaggal látjuk el. 200 millió forintot költünk gyümölcs-, szőlő- és kertgazda­ságunk megjavítására. Meghonosítjuk a gyapot termelést textiliparunk számára. A négyszereséi-e emeljük a szuper­foszfát, háromésfélszeresére a pétisó termelését. Uj öntözőművekkel 200 ezer hold új öntözött területet nyerünk, eb­ből 40 ezer holdat a Duna—Tisza kö­zén. Erdősítünk 240 ezer kát. holdat, részben szikes és homokos íalajon. 24.000 ezer új traktor Állatállományunk hús-, zsír-, tej- és tojáshozama 5 év alatt együttvéve 50 százalékkal emelkedik. A takarmánynö­vények vetésterületét egymillió holdró! 1 millió 400 ezer holdra növeljük. Több mint 30 millió forintot fordítunk te­nyészállatok behozatalá:a. A mezőgazdaság gépesítésére 5 év alatt 3 ezer milliót költünk el. A terv végén áz államnak 24 ezer új traktora, 4000 új cséplőgépe és 1400 új araló­cséplőgépe lesz. 1954-ben az ország szán tó területének 60 százalékát traktor­ral műveljük meg. 500 gépállomás A gépesítés megvalósilői, a szocializ­mus úttörői a mezőgazdaságban első­sorban a gépállomások. Felszabadulást jelentenek a dolgozó paraszt számára a kulák igauzsqrája alól. A gépállomások száma jelenleg 130, öt év múlva 500 iesz több mint húszezer traktorral. A gépál'omáso-kon 1954-ben 60 ezer mun­kás dolgozik maid, ebből 40 ezret a dolgozó parasztokból képezünk ki. Az állami gazdaságok is jelentősen fejlődnek az ötéves terv folyamán. A szövetkezeti termelés megerősítésére 1200 millió forint beruházás szolgál. Ebből kisgépek, építkezések, vetőmag vak és tenyészállatok lesznek. Az ötéves terv a falu kulturális fel­emelkedésének terve is. A parasztság kiil'ui á í v szükségleteinek kielégítésére 1200 millió forint áll rendelkezésünkre. Ezerölszáz községet villamosítunk, kul- túrházakal építünk, népkönyvtárakat állítunk föl. Többszáz tanyaközpont, kút, egészségház, községi fürdő és sport­pálya létesül. Nem lesz munkanélküli Az ötéves terv megvalósításának ered­ményeképpen a dolgozók életszínvonala ez 1938-usnak másfélszeresére emelkedik a mostanihoz képest 35 százalékkal ma­gasabb lesz. A dolgozók közül a mos­tani 300 ezer helyett 500 ezren mehet­nek üdülésre minden évben. A munka­nélküliség teljesen megszűnik és soha­sem fenyeget többé senkit a munkát- lanság réme. A dolgozók munkaképességének fo­kozására és egészségének védelmére egymilliárd forintot szán az ötéves terv. Kórházak, szanatóriumok és más egész­ségügyi intézmények létesülnek,. a meg­lévőket kibővitjük. Az ötéves terv valóra váltja azt az elvet, hogy a nép államú iiak legfőbb értéke: az ember. Az ötéves terv folyamán kultúrába 2500 millió forintot fektetünk. Kétezer új általános iskolai tantermet építünk, négyezer iskola kap vegyészeti és fi­zikai laboratóriumot, háromezer rádiót, ezer műhelyberendezést, ezerben pedig tanulókonyhát létesítünk. A nagyüzemi ipari tanulók számát 14 ezerről 44 ezerre emeljük fel. A népi kollégiumok­ban .38 ezer — főleg munkás- és pa- raszlszármazású — diák számára bizto­sítunk otthont. Uj tudományos intézeteket állítunk fel, műegyetemeink évente 1600 mér­nököt adnák a magyar gazdaságnak. Gondoskodunk a magyar művészet felvirágoztatásáról. Olcsóbbá tesszük a könyveket és ezzel újabb tömegekhez Bizalom és reménység Az ötéves terv nyilvános vitára boc álása valósággal lázbaliozta az or­szág dolgozóit. Városon és falun, gyárban, mezőn, irodában, iskolában egyéb­ből sem beszélnek, mint az ötéves terv nagyszerű kilátásairól és lehetőségei­ről. Bizalom és reménység költözött fiatalok és öregek szivébe. Valameny- iujien érzik, hogy az ötéves terv éppen úgy valóra válik, mint ahogy a három­éves terv befejezéséhez közeledik. Hiszen minden beteljesült eddig, amit a kommunisták elhatározlak. Készül a kecskeméti részletterv A kecskeméti városházán is készül­nek a tervek. Minden ügyosztály el­készíti a maga részletlenét. Az orszá­gos tervben is szerepel Kecskemét neve. ínint olyan városé, ahol új ipartelepe­ket fognak létesíteni. Erről sok tárgya­lás folyt az utóbbi hetekben, azonban ezenkívül helyi beruházások is lesznek. amelyek megjavítják a tatosság élet­lehetőségeit. "“Megoldásra kerülnek a súlyos köz­tisztasági és közegészségi pi obié mák. A város 440 ezer forintot szán locsoló- és szemétfuvarozó gépkocsik beszer­zésére és a 'gyepmesteri leden helyre­hozatalára. Időszerű a vásárcsarnok fel­építése, miután a piacot elhelyezik a Szabadság-térről. Ilit egészségházat vet­tek tervbe a külterületen, szülőotthont Bugacmonostoron, hat tanyaközponton orvosi lakást rendelővel, Lakiteleken és Szentlő incen ery-egy napközi otthont épiíenek a dolgozók gyermekeinek. A Jzéktófürdő felépítésének kérdése is megoldódik az ötéves terv kentében. Az általános iskolákat úgy akarják kibővíteni, hogy 71 meglevő épületben 110 új tantermet építenek, ezenkívül 5 új iskolát emelnek 7 tanteremmel éá tanítói lakásokkal. _ V árosi tehenészet Kecskemét 69 hold erdőt akar tele­píteni, 30 holdas gyümölcsfa-iskolát lé­tesít, hogy a gazdákat ellássa jó cseme­tékkel. A lakosság élelmezésének meg­javítására a bánomi birtokon bolgár kertészetet és tehenészetet állítanak feL Tovább folyik majd az ulcák fásítása, parkok ültetése. A Máriavárosban és a Czollner-léren gyermekjátszótér iesz. A külterületek járdáinak építésére kb. 600 ezer forintot kívánnak fordítani, a sporttelep füvesítésére 136 ezer forintot. Távvezeték Félegyházára A közvilágítás további fejlesztése is az ötéves terv helyi feladatai közié tar­tozik. A város közvilágítása a béke beiinek kétszeres^ iesz rövidesen. A Villamosmű egyébként az ötéves terv keretében épiíi meg a távvezetéket Kis­kunfélegyházára és bekapcsolja Fehér, tót. Mátkát, Jakabszállást, Orgoványt, Izsákot, Fülöpszállást, Sollszenlimrét, Csengődöt és Akasztót is a villamos vi­lágításba. A nagykőrösi távvezeték még a hároméves terv keretében készül él. Országos folfifeldofgoző központ A Gazdasági Vasat vonalait 260 kilo­méterrel hosszabbítja meg az ötéves terv. Keleti irányban Borbáson és Szent királyon át Kécslóéve 1 a Tiszát éri el az új szárnyvonal. Ennek Borításnál el­ágazása lesz és Kocséron át Tetétienre lehet útazni rajta, ahol a Ccgiédkör- nyéki Gazdasági Vasút vonalához csat­lakozik. Déli irányban Jakabszállásról kiindulva új vonalat építenek Bőcsán és Prónajalván át Kiskuáha’asig, ahol az államvasutra lehet átszállni. Egy másik vonal Iíiskunmajsát Pusztamér­gessel köti majd össze, ahol a Szegedi Gazdasági "Vasúttal érintkezik. Az Ál­lóidon szertehálózó és most már ősz szeköttetésbe kerülő kisvasutak forgal­ma áz egész terület gazdasági életét léllendili. Kiskunfélegyháza Népfront Bizottsá­ga és az illetékes városi hatóságok is serényen dolgoznak a város őLéves be­ruházási tervén. A fülöpjakabi, pákái és pálosszent- kúli tanyaközpontok közigazgatási ki­rendeli séget, orvosi rendelőt, szülőszo hát fognak kapni. A két új mélyfúrású, ártézi kút a városbajn, a köztemetők ki­bővítése és ravatalozó helység építése is a tervbe van -véve. A szegedi-út csongrádi vasúti keresztezésénél alul­járó létesítését tervezik. A villanyvilágí­tást kivezetik a Bankfái ub|a és a Molnár telepre. Uj motoros önlözőkocsit sze­reznek be. A köztereket, utcákat fásit- ják. A vízlevezető csatornákat betonoz­zák és rendbehozzák. Ezek a tervek már az első években megvalósításra ke­rülnek. Egyik legsürgősebb feladatnak tekintjük a városi orvosi rendelőinté­zet teljes modernizálását. A távolabbi tervek - a kultúrház és a vásárcsarnok megépítése, melyeknek megvalósítása attól függ, hogyan illeszthetők be az országos tervbe. Ugyancsak ettől függ, hogy a tervbe vett gyapjúfonóda és szö­vődé, tésztagyár ts finomtechnikai üzem mikor lesz megvalósítható. Nagy je­lentőségű az a terv, melyei a Magyar Dolgozók Pártja kiskunfélegyházi szer­vezete dolgoz ki. A terv szerint adott­ságánál fogva Kiskunfélegyháza lesz az ország iolljeldolgozó központja. Ez az üzem 300—400 munkásnőt foglalkoztat, megszünteti a női munkanélküliséget. Miután a terv most van kidolgozás alatt, arról még bővebben fogunk Írni Az ötéves terv: a népi demokrácia útja a jómódú, erős, müveit, szocia­lista Magyar országhoz!

Next

/
Thumbnails
Contents