MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/276

- 34 ­E fejezetből kitűnik, hogy a párt támogatja a különböző érdek­csoportok szerveződését, ez realisztikus törekvés. Az önszer­veződésnek tágabb teret engedélyező politikai nyitás elején egyértelműsíteni kell azokat a feltételeket, amelyek mellett létrejöhetnek, működhetnek ezek a szervezetek. Itt gondolni kell az olyan esetekre is, hogy pl. egy egyesület "menetköz­ben" változtat irányt. A tézisek egységesen kezelik a társadalmi szervezeteket. Sokak véleménye szerint a politikai intézményrendszerben elfoglalt helyük, szerepük, funkcióik alapján e szervezetek nem tekint­hetők homogén egységes alkotóknak, így helyük is ennek alap­ján differenciált. Fontosnak tartják, hogy a létező társadalmi szervezeteknek valamint az újonnan alakuló egyesüléseknek szervezeti felé­pítésükben nem kell leképezni az állami struktúrát, hanem működésük során maguk alakíthatják ki a legmegfelelőbb for­mákat . A társadalmi szervezetekkel kapcsolatban a vitákban rendkí­vül sok ellentétes vélemény fogalmazódott meg. A párt veze­tő szerepének féltésén túl a pártirányítás teljes megszün­tetését igénylő vélemények is megfogalmazódtak. A történelmi elemzés hiánya a társadalmi szervezetek, tömeg­szervezetek és egyesületek működtetésénél is jelentős hiányt okoz. A megváltozott osztály- és rétegtagozódás az érdektörek­vések átalakulásának pontos értékelése ismeretében ki jelölhetőek lennének azok a határok, amik között e szervezetek mozoghatnak, megoldható lenne politikai befolyásolásuk eszközrendszerének kidolgozása. Elvárásként hangzott el, hogy legalább a ma működő tömegszer­vezetek és tömegmozgalmak mai követelményekhez igazított fe­ladatai tézisszerűen legyenek megfogalmazva a dokumentumban. Szinte minden véleménymondó kifogásolta, hogy a szakszervezet, a HNF és a KISZ miért nincs külön is kiemelve a dokumentumban? 2%

Next

/
Thumbnails
Contents