MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/53
2.5-2.6 — az elmúlt két évtized tudatos városfejlesztési-decentralizálási, tömeges lakásépítési tevékenysége (33-as városrendezési övezet) révén alakult ki. A központrendszer jelentőségét az ott koncentrálódó intézmények és tercier, valamint kvaterner munkahelyek adják. Ezen túlmenően a központrendszerhez jelentős forgalmi csomópontok is kapcsolódnak. A központképző intézmények (közép-, felsőfokú, országos és nemzetközi jelentőségű) koncentrálódása révén különböző, vagyis — középfokú, — felsőfokú, — országos és nemzetközi szintű központok jönnek létre. (Az alapellátás intézményei nem központképző jellegűek bár koncentrálódhatnak egy-egy területen, de funkcionálisan nem igényelnek központi elhelyezést, tervezésük a kerületi ÁRT-k keretében oldandó meg.) A központrendszer vizsgálata során összesen 1688 intézményt rendszereztünk. Ezek ellátási területük nagysága, illetve vonzáskörzetük és funkciójuk alapján az alábbi megoszlást tükrözték: KÖZÉPFOKÚ: FELSŐFOKÚ: ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI 657 db; 38,9% 407 db; 24,1% 624 db; 37,0%. A megvizsgált és rendszerezett intézmények 54,1%-a — 913 intézmény — feküdt az egyes (főközpont, városrész-és kerületi) központok területén. Közülük — 319 középfokú, — 202 felsőfokú, — 392 országos és nemzetközi jelentőségű volt. Budapest főközpontjában koncentrálódik 129 középfokú, 138 felsőfokú 340 országos és nemzetközi intézmény. Ily módon a városközpontban található — a középfokú intézményhálózat 19,6%-a, — a felsőfokú intézmények 33,9%-a, — és az országos és nemzetközi intézmények 54,5%-a. Látható, hogy Budapest főközpontja funkcionálisan az ország, Pest-megye és a főváros központja, de jelentős középfokú intézményi koncentráció is. Különösen jelentős az országos és nemzetközi intézmények koncentrálódása, amely területileg az V. kerület 02, 03, 05, 06, 07 és 08 városrendezési körzeteiben tömörül. Funkcionálisan az államigazgatási, az államhatalmi, a hivatali (vállalati igazgatási), a pénzügyi és a kutatási tevékenység uralja a főközpontot, de jelentékeny a színházak (Nagymező u. környéke) és a kereskedelmi intézmények koncentrációja is. A 9 meglévő és a 2 tervezett (Bosnyák tér, Budafok-Albertfalva) városrészközpontban összesen 140 középfokú, 53 felsőfokú és 47 országos és nemzetközi jelentőségű intézmény működik jelenleg. A decentralizáció eredményeként a városrészközpontokba települt — a középfokú intézmények 21,3%-a, — a felsőfokú intézmények 13,0%-a, valamint — az országos és nemzetközi szerepű intézmények 7,5%-a. Az intézményhálózat empirikus elemzése jelenlegi fejlettségében azt mutatja, hcr y / a városrészközpontok ma funkcionálisan — kereskedelmi (áruház, bevásárló központ, piac), 32 — egészségügyi (járóbeteg szakrendelő intézet), — oktatási (középiskola, szakmunkásképző intézet), — és esetlegesen művelődési-kulturális (művelődési központ) szerepkört tölthetnek be, többnyire csak fakultatív módon. Általában kevés az olyan városrészközpont, amely a felsorolt funkciókat komplexen teljesítené. Hosszú távon a városrészközpontoknál kereskedelmi vonatkozásban a felsőfokú szint elérése, a többi 3 funkció (egészségügy, oktatás, művelődés) területén pedig a középfokú intézményhálózat kiegészítése a feladat. Nagy távon valószínűleg a városrészközpontok funkcionálisan tovább fognak gazdagodni. Az övezeti tervben rögzített 4 és a tervezett 2 (Pestlőrinc, Pesthidegkút-Hüvösvölgy) kerületi központban 50 középfokú, 11 felsőfokú és 5 országos és nemzetközi jelentőségű intézmény található. A kerületi központokba települt — a középfokú intézmények 7,6%-a, — a felsőfokú intézmények 2,7%-a, — az országos és nemzetközi intézmények 0,8%-a. A kerületi központok területén fejlődőben van a középfokú intézményhálózat rendszere. Távlatban a kerületi központokat teljes értékű középfokú központokká célszerű fejleszteni, s számuk is feltehetően növekedni fog. Tapasztalati tények, illetve környezetvédelmi szempontok indokolják bizonyos „központi" (főként középfokú) intézmények nem központi területen történő elhelyezését. Távlatban páldául — a kórházakat, — az uszodákat, strandokat és az — egyéb sport- és szabadidős létesítményeket (pl. gyógyszállók, — üdülők, kempingek, üdülőház-telepek stb.) nem célszerű „központi" (forgalmi gócponti) területen elhelyezni, jelentős zöldterületi és csendesövezeti igényeik miatt. A többi intézménytípus fejlesztésénél azonban a „központi" elhelyezést kívánatos alkalmazni. 2.6 MŰEMLÉKVÉDELEM, VÁROSKÉPEK, RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Budapest városképét természeti adottságai, az elmúlt és a jelenkor építészeti, valamint mérnöki alkotásai teszik értékessé, melyek megőrzése, érvényrejuttatása és jó hasznosítása az általános rendezési terv feladatai közé is tartozik. A műemléki védelembe vétel, e védelem fokozatainak megállapítása tudományos, építészettörténeti alapon folytatott eljárás. A védettség egyedi építményre szólóan — rangsorban — a következő lehet: műemlék, műemlékjellegű, városképi jelentőségű az országosan érvényes minősítés szerint, illetve helyi- fővárosi jelentőségű. Területi vonatkozásban a védettség lehet „műemléki jelentőségű terület", vagy „műemléki környezet" az országosan érvényes minősítés alapján és helyi, fővárosi védettséget jelent a Budapesti Városrendezési Szabályzat előírása a városkép szempontjából kiemelt területeken. A műemléki védelem alatt álló építmények száma nem sok a főváros épületállományához viszonyítottan, műemlék-, műemlékjellegű és városképi jelentőségű védettséget élvez 856, fővárosi védettséget 471 objektum. (A védett területen, környezetekben további, mintegy 1000 építmény áll). „Műemléki jelentőségű terület" egyetlen van a fővárosban, a budai Várhegy várfalakkal övezett része, a volt királyi palotát övező parkkal és azt határoló utcákkal együtt.
