MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/52
BUDAPEST KISKERESKEDELMI ÜZLETHÁLÓZATA KERÜLETENKÉNT 1985. VÉGÉN (Gyógyszertárak és munkahelyi vendéglátás nélkül) 2.4-1 táblázat KERÜ ÉLELMISZER IPARCIKK ÁRUHÁZ KER.I VENDÉG - ÖSSZESEN LET (db) (m 2 ) (db) (m 2 ) (db) (m 2 ) LÁTÁS (db) (m 2 ) (db) (m 2 ) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 I. 51 14.741 58 3.985 — — 91 25.982 200 44.708 II. 134 18.488 119 9.250 1 1.512 113 22.866 367 52.116 III. 127 23.980 112 13.154 1 3.866 118 26.039 358 67.039 IV. 96 19.549 106 9.943 1 7.585 67 11.267 270 48.344 V. 140 16.863 407 71.562 3 13.378 182 56.724 732 158.545 VI. 140 17.729 218 47.918 2 13.858 126 27.533 486 107.038 VII. 166 20.845 263 53.881 6 20.636 139 38.153 574 133.515 VIII. 196 22.139 263 41.842 1 18.035 156 35.591 616 117.607 IX. 160 22.709 151 22.547 1 2.613 99 19.427 411 67.296 X. 120 19.734 77 12.233 5 17.927 71 15.096 273 64.990 XI. 153 26.246 169 17.576 2 18.975 129 28.004 453 90.801 XII. 69 10.456 52 3.866 82 16.279 203 30.601 XIII. 190 28.772 196 24.434 1 20.447 157 34.236 544 107.889 XIV. 169 28.251 134 18.840 2 5.710 149 29.949 454 82.750 XV. 104 16.481 80 7.304 1 5.395 52 7.741 237 36.922 XVI. 83 12.275 47 3.119 — — 34 5.188 164 20.582 XVII. 76 13.780 58 6.797 34 4.866 168 25.443 XVIII. 112 16.985 79 6.610 1 1 193 70 9.992 262 34.780 XIX. 110 14.002 71 7.183 2 14.230 45 6.699 228 42.114 XX. 138 17.221 76 7.599 2 9.822 73 11.814 291 46.456 XXI. 111 18.863 68 6.778 1 6.278 57 11.265 237 43.184 XXII. 66 10.484 40 4.235 37 5.337 143 20.056 OSSZ: 2711 110.602 2846 400.656 33 181.460 2081 450.048 76711.442.766 Szolgáltatások: A fővárosban 1983 december 31-i KSH felmérés szerint, 2053 állami, valamint szövetkezeti vállalat végzett szolgáltatói tevékenységet a következő szolgáltatáscsoportokban: — személygépkocsi javító 83 — textiltisztító 285 — elektromos háztartási gép-javító 117 — építőipari szolgáltatás 285 — fodrászat 563 — egyéb 720 ÖSSZESEN: 2.053 Az állami szektor mellett — mint az ország egészében — Budapesten is jelentős a szolgáltatásban a kisiparosok szerepe és feladata. Számuk több ezerre tehető. Jelentős a munkaviszony mellett ipart váltók számának a növekedése, viszont ez nem jellemző a nyugdíj melletti ipart váltókra. Általánosságban megállapítható, hogy a fejlődés és fejlesztés ellenére a szolgáltatások iránti igény — meghatározott területeken és időben — bizonyos mértékben kielégítetlen. 2.4-2.5 Idegenforgalom Magyarország idegenforgalmi vonzóerejének legjelentősebb tényezője Budapest. Történelmileg kialakult helyzetéből adódóan ide összpontosul a tudományos tanácskozások, kongresszusok, valamint a határainkon túl is érdeklődést kiváltó kulturális rendezvények többsége, és a gazdasági-politikai jelentőségű idegenforgalom is. Becslések szerint a Magyarországra látogató külföldiek 70%-a felkeresi Budapestet. A budapesti szállodák szoba kihasználtsága a fejlesztés ellenére is meghaladja az országos átlagot. Itt található az ország kereskedelmi szálláshelykapacitásának 16,3%-a, ezen belül a szállodai férőhelyek 36,7%-a. Az elmúlt tervidőszak elején ellentmondás mutatkozott az igényes szállás kereslet és a kínálati háttér között, fogadóképességünkre a hiányhelyzet volt jellemző. A fejlesztési politika értelmében a magasabb minőségi követelményeket kielégítő új beruházásokat külföldi hitelek segítségével valósították meg, míg az egyéb kereskedelmi szálláshely kapacitás bővítés a helyi és magánerő bevonásával volt elérhető. Ennek keretében Budapest szállodai férőhelykapacitása 66%-kal bővült, de ez alapvetően a 4—5 csillagos szállodák skáláját gazdagította, mely az összes férőhelyek 48%-át teszi ki. Áz alacsonyabb kategóriájú szállodai kapacitás fejlesztése elsősorban vállalati és intézményi, valamint a magánerő bevonásával, illetve a fizetővendéglátást ösztönző szabályozás bevezetésével érhető el. Az idegenforgalom növekedését segítette elő az elkészült Ferihegy II. új forgalmi épülete, mely emeli az utaskiszolgálás színvonalát és növeli a repülőtér áteresztőképességét. A szálláshelyek fejlesztésén, a választék bővítésén és modernizálásán túlmenően a város arculatának megváltozásával új vendéglátó-kereskedelmi, kulturális és sportlétesítményekkel gazdagodott, vált vonzóbbá az idegenforgalom részére fővárosunk. Az eredmények mellett megoldásra váró feladatok is adódnak az idegenforgalom szempontjából. Az idegenforgalom „színterei" az áruházak, üzletházak is. Ezek egy része elavult, túlzsúfolt, s a megközelítés-parkolás égető psor-iéT.a. A város alatti hévízkészlet kihasználtsága elmarad az igényektől és a lehetséges szinttől. A meglevő fürdő-gyógyfürdő hálózat felújítása — a kor színvonalán — elengedhetetlen, bővítése szükségszerű. A kapcsolható gyógyüdülés lehetőségeinek fejlesztése emelné az idegenforgalom kapacitását. Fejleszteni kell az idegenforgalmi szolgáltatások körét. Szükséges a meglévő idegenforgalmi infrastrukturális és szolgáltató létesítmények színvonalának emelése. 2.5 KÖZPONTRENDSZER A főváros területi szerkezetét a történeti fejlődés során kialakult gyűrűs, illetve körcikk alakú funkcionális övezetek jellemzik. A funkcionális övezetekben — a közlekedéshálózat csomópontjai által determináltan — sűrűsödési gócok alakultak ki az intézményhálózatban, amelyek a város ellátórendszerének műszaki-fizikai rendszerét képezik. Az intézményhálózat tömörülése folytán sajátságos központrendszer jött létre, amely egyúttal az ellátásszervezés alapját is képezheti. Budapest központrendszere alapvetően két tényező, mégpedig - a történeti városfejlődés, a hagyományok (31-es és 32-es városrendezési övezet), valamint
