MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-20 774. öe. - 1988_VB 774/52

- 11 játszottak, s az intézmények döntő többségében még ma is a szokásjog érvényesül. Az iskolavezetés munkastílusa az utóbbi esztendőkben sokat változott. Nagyobb hangsúlyt kapott a vezetés kollektivizmusa, a döntések előkészítése, a tervek kialakítása, az értékelés szélesebb körben történik. Mindemellett gyakori, hogy az intézmények állami, párt, ifjúsági mozgalmi, szakszervezeti vezetői között az együttműködés nem eléggé rendszeres és hatékony, sok helyen tartja pozícióit a konzervatív, tekintélyelvű vezetés. Az óvodai, iskolai pedagógusközösségek a közéleti éreklődés és cselekvőképesség szempontjából polarizálódtak. Nőtt a társadalmi kérdések iránti fogékonyság, sokan és szívesen vállalnak közéleti tevékenységet. Más részről azonban aggasztó sokak közömbössége még az iskolák belső dolgaiban is. A felelősségvállalás mértéke, a közösségi aktivitás az egyes intézményeken belül is eltérő. A nevelőtestületek döntési jogköreinek bővülése és az ezzel járó felelősség új helyzetet teremt. A lehetőségekkel a tantestületek nagyrésze még nem tud igazán élni. A tanulói önkormányzati fórumok kevés helyen végeznek érdemi munkát. A diákok részvétele az iskolai ügyekben nem elégséges, az iskolai életet fejlesztő, alakító lehetőségeik csekélyek. A tanulói demokrácia - kevés kivételtől eltekintve - formális. A tanár-diák viszonyt az jellemzi, hogy megtört a tekintélyelvűség egyeduralma, mind több a korszerű, demokratikus kapcsolat, de még nem ez az általánosan jellemző. Lassan formálódik a szülőkkel való nevelőpartneri viszony is. A legnagyobb gond a bizalomhiány, a szülőknek nincs tényleges beleszólásuk a nevelő-oktatómunkába. Kevés intézményben valósul meg a tanárok-diákok-szülők együttgondolkodása, közös cselekvése, holott a politikai, nevelési teendők egyre inkább ezt igénylik. si