MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-20 774. öe. - 1988_VB 774/50

- 9 III. 1. Az új oktatási törvény életbelépése meggyorsította azokat a folyamatokat, amelyek a korszerűbb iskolai élet megteremtését célozzák. Több új, társadalompolitikai jelentőségű követelmény befogadása azonban nehézségeket okoz a közösségek egy részének. A legszélsőségesebbek és a legélesebbek a véleménykülönbségek az iskolai önállósággal kapcsolatban. Mind az iskolák, mind az irányító szervek körében sok bizonytalanság, objektív és szubjektív probléma nehezíti az előrehaladást: - számos feltétel hiányzik az önállóság megteremtéséhez (személyi, tárgyi, gazdasági, szervezeti); - nem tisztázott kellően az önállóság tartalma, így felfogásbeli eltérések vannak az önállóság értelmezésében az irányítás és az intézmények között; - a szakmai, tartalmi kérdésekben egyelőre igen szűk az iskolai mozgástér; - a vezetők, a pedagógusok, néhol az irányítók is nehezen tudnak változtatni az évtizedek óta kialakult gyakorlaton; - kialakulatlan a teljesítmények mérésének, minősítésének rendszere és a szakmai irányítás követelményei, az intézményi munka hatékonyságának ellenőrzése. Az önállóság értelmezése körüli zavarok jellemzően mutatkoztak meg a működési szabályzatok készítése kapcsán. A szabályzatok megalkotása a vártnál nagyobb gondot okozott, sok tantestület bürokratikus látszatmunkának tartotta és az adminisztratív feladatok növekedéseként értékelte. Több iskolában éles vita volt a jogokról, hatáskörökről, az oktatási és nevelési feladatok arányairól. A kedvező tapasztalatok közül a legfontosabb az, hogy az iskolai kollektívák egy része fel5o