MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-09-14 788. öe. - 1988_VB 788/46

- 4 ­Ez a szám viszonylag hosszú idő óta állán dó, csak kevés inga­dozást mutat és a tapasztalatok alapján nem is tekinthető reális mutatónak. Egyes vétségtipusokat tekintve /l. sz. melléklet/ megállapítható, hogy évről-évre növekszik a párt élcsapat jellegét és vezető sze­repét negatívan befolyásoló, tekintélyét romboló, a pártonkivüli­ek által is elitélt, állampolgári fegyelmet sértő - sok esetben bűncselekményként megjelenő - végségek aránya. 1987-ben az ide tartozó két vétségtipus az összes büntetések 53,4%-át teszik ki. Az erkölcstelen magánélet, magatartás 24,9%-ról 34,7%-ra, a mun­ka- és szolgálati fegyelem megsértése 14,7%-ról 18,7%-ra emelke­dett. Az ilyen jellegű büntetéseket általában hatósági, illetve munkahelyi fegyelmi eljárások előzik meg, és mindkét vétség­tipusnál jelentős szerepe van az italozásnak. A társadalmi tulajdonban okozott kár, az abszolutszámokat és szá­zalékos arányát tekintve is csökkent, de az egyes években így is a pártbüntetések 17,6%, 19,5% és 15,2%-át tették ki. E kategórián belül figyelmet érdemlő az okozott károk növekvő értéke. 2%-ról 3,5%-ra emelkedett a jogtalan előnyszerzés miatt kiszabott büntetések aránya. Számszerüségét tekintve 94-ről 86-ra csökkentek ugyan a gondat­lanságból okozott balesetek, de százalékos arányuk 7,8%-ról 9,1%-ra emelkedett. A pártélettel kapcsolatos vétségek számának és arányának alaku­lása továbbra sem tükrözi a párt működésében tapasztalt hiányos­ságokat, zavarokat, melynek egyik oka a vétségek kritériumainak meghatározásában mutatkozó bizonytalanság. Többek között ezt jelzi, hogy 1985-ben 1 fő, 1986-ban 6 fő,1987­ben 8 fő kapott pártbüntetést párthatározat végrehajtásának el­mulasztása miatt. ke

Next

/
Thumbnails
Contents