MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-09-14 788. öe. - 1988_VB 788/47

Viszonylag könnyebben megitélhető cselekmény a pártmegbizatás, a pártélet elhanyagolása. Számszerüségét tekintve lényegesen meghaladja az előbbi kategóriát, de amig 1985-ben 110 főt /9,7 %/ marasztaltak el, addig 1987-ben már csak 46 fő /4,9 %/ részesült emiatt pártbüntetésben. A XIII. Kongresszus óta bevezetett - a KEB irányelveiben rögzitett - figyelmeztető beszélgetések gyakorlata széleskörűen ugyan még nem terjedt el, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azokra legtöbbször éppen a pártélettel - ezen kivül - a hatáskörgyakorlással, együttműködési készség hiányával, személyi ügyekkel összefüggésben kerül sor. Hosszú idő óta először 1987-ben 2 főt pártellenes tevékenység miatt kellett kizárni a pártból. Az egyik üggyel a Központi Ellenőrző Bizottság foglalkozott és a döntés is ott született. 3-ról 10 főre - 0,3 % -ról 1,1%-ra -emelkedett a hatalommal való visszaélés, birálat elfojtása, megtorlása miatt kiszabott pártbüntetés. E vétségtipuson belül 1987-ben 1 esetben fordult elő közéleti funkcióból való visszahivás. Az elmúlt három évben ilyen büntetésre 1985-ben szintén 1 alkalommal kötekedő magatartás miatt került sor. A világnézeti követelmények megsértéséért adott pártbüntetések száma évről-évre csökken. Ennek egyik oka, hogy az ezzel kapcsolatos követelmények megfogalmazása a XIII.Kongresszus után pontosabbá vált. Az egyéb vétségtipusok aránya 5,5 %- ról 7,3 %-ra emelkedett. Ide tartoznak elsősorban a disszidálás, és emelett különféle nehezen besorolható polgári peres családi ügyek, stb. A pártbüntetésben részesültek foglalkozás szerinti megoszlásában évek óta tartós arányok alakultak ki, melyekre leginkább te