MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-11-25 770. öe. - 1987_VB 770/39

A vendéglátás helyzetével és fejlesztési irányaival az elmúlt években több alkalommal is foglalkoztak a népgazdaság irányító fórumai /MSZMP KB. Gazdaságpolitikai Bizottsága, Gazdasági Bizottság/. A témát fővárosi viszonylatban a VB. október 21.-i ülése tárgyalta meg. Vizsgálatunk kiterjedt valamennyi közreműködő szervezet tevékenységére, döntően azonban a forgalom zömét adó tanácsi vendéglátás adatait elemezzük. 1./ A fővárosi vendéglátás fejlődése az 1981-86. években Az elmúlt évek során kialakult ellentétes folyamatok alapvetően befolyásolták a vendéglátás működését. Tevékenysége kiszélesedett, kínálata fokozódott, ugyanakkor a reáljövedelmek stagnálása, az árszínvonal emelkedése a kereslet csökkenéséhez vezetett. A vendéglátás árbevétele folyó áron 51,7 #-kal emelkedett. Ebben jelentősen közrejátszott az egyre növekvő volument képviselő magánvendéglátás dinamikus fejlődése. Ennek ellenére a változatlan áron számított forgalom 11,2 #-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a forgalom részaránya is, 11 #-ról 9»6 #-ra. / l.sz.melléklet/ A csökkenés ellenére a vendéglátás fontos szerepet tölt be a főváros gazdaságában, különösen idegenforgalmi szempontból. Nem számszerűsíthető ugyan, de a tapasztalati tények azt igazolják, hogy a kereskedelmi vendéglátás reprezentatív, speciális kínálattal jelentkező éttermeinek szerepe a külföldiek fogadásában, a vásárlóerő lekötésében jóval nagyobb, mint a szállodák éttermeié. Csökkent a vendéglátóhelyek száma is 88 egységgel, ami öszszességében a munkahelyi vendéglátásban következett be. Pozitívan értékelhető a hálózati struktúra átalakulása: kevesebb lett a büfé és italbolt, nőtt az éttermek, vendéglők, cukrászdák száma. / 2.sz. melléklet/ A 80-as évek elejétől a kereskedelmi vendéglátás területén valós versenyhelyzet bontakozott ki, ezt nagymértékben elősegítette az új üzemelési formák és a magánvendéglátás megjelenése. l^