MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-07-08 762. öe. - 1987_VB 762/62

- 18 ténelemszemléletét, alakítja marxista-leninista világnézetét. Fontos feladata, hogy a többi tárgy számára is szolgáltassa a történetiség alapját. A múlt évtizedek hibái ezen a téren már nem terhelik a tárgy tekintélyét. A történelemtanárok zöme nagy tudású, marxista szemléletű, hivatásszerető pedagógus, sokan párttagok. Az új tanterv cél- és feladatrendszerébe a korábbihoz képest jobban beépülnek a történelemtudomány új eredményei, s a középpontba a nevelő-fejlesztő történelemtanítás került. A tanterv teljesítését azonban, az időhiány, az állandó csúszás akadályozza. Több iskolában emiatt a legutolsó korszak, a magyar népi demokrácia történetének megtanítása marad el, ezt az időszakot a tankönyvek is bizonytalanabbul dolgozzák fel. A tanulók szeretik a tárgyat, tudásuk megfelelő. Javult tényismeretük, történelmi tájékozottságuk megbízhatóbb. Előtérbe kerültek a gazdasági és a politikai összefüggések, Az érettségi tapasztalatok szerint a korábbinál jobbak a tanulók politikai ismeretei, egysíkú viszont a képük a marxizmusról, s a II. világháború utáni témákban gyöngék. Csak az ötvenes évek közepéig, végéig mernek határozottan állást foglalni. Gondolkodásukra az alakulófélben lévő marxista történelemszemlélet jellemző. Látják a törvényszerűségeket, de zömmel nem értik a törvények tendencia jellegét, s azt, hogy a tár- • sadalmi törvények az embereken keresztül hatnak. Ezért egyesek hibásan úgy gondolkodnak, hogy ezek a törvények automatikusan hatnak, s az ember nem tudja formálni saját történelmét. Ez a felfogás a jelenre, sőt a jövőre vonatkoztatva is él, nem ritkán pesszimizmust szülve a tanulók egy /nem jelentős/ körében. Cl j&r