MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-07-08 762. öe. - 1987_VB 762/61

- 17 érvek, meggyőződés nélkül. Számolni kell azzal is, hogy a tantárgyi rendszer nem tudja eléggé egybefogottan bemutatni a természeti világot, ezért egyfajta parcellázott, tantárgyi szemlélet, beskatulyázott gondolkodásmód alakul ki a diákokban. Kevéssé szervesül a tanítási órákon elsajátított ismeret, mozaikszerű marad /a biológia, kémia órán tanultakat nem tudják hasznosítani a fizika vagy a történelem órán/. Az egységben látáshoz, a mélyebb összefüggések felismeréséig csak nagyon kevés tanuló jut el. Ezeknek a gátaknak a megszüntetésében döntő a szuggesztív pedagógus, illetve a munkaközösségekben folyó műhelymunka, mely kiküszöbölhetné, integrálhatná az elmélyítendő marxista ismeretanyagokat. Bár az egyes tárgyak világnézetformáló hatása spontán módon is érvényesül, elengedhetetlen, hogy a tanárok tudatosan és összehangoltan használják fel az egyes tárgyakban rejlő világnézeti lehetőségeket. Vannak ilyen törekvések, azonban nem általánosak. Minden iskolai tantárgy a maga sajátos módján járul hozzá a tanulók világszemléletének formálásához. Indokolatlan az egyes tantárgyakat rangsorolni, de tény, hogy a világkép formálása szempontjából kiemelt szerepe van a fizikának, a kémiának, a biológiának, valamint a magyar irodalomnak. A legtöbb lehetőség azonban a történelem és a filozófia tárgyak keretében adódik. A történelem az egyedüli tágy, amely - az általános iskolában tanultakra építve - négy éven át formálja a tanulók marxista törU 0r