MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-12-10 746. öe. - 1986_VB 746/35

- 8 Tavaly mintegy tízezren tettek sikeres szakmunkásvizsgát (egyharmad részük lány). Legtöbben a kereskedelmi és gépjárműtechnikai szakmában vizsgáztak. A fővárosban 15 szakmunkástanulói kollégium működik 73 százalékos kihasználtsággal. 38oo-an tanulnak, élnek ezekben az otthonokban. Számuk csökken, mert a vidék iparosítása következtében a fővárosban képzett vidéki fiatalok és a bejárók száma egyre kevesebb. 4. A nevelő- oktatómunka, a szakképzés tapasztalatai Az elmúlt évtizedben gazdasági, társadalmi fejlődésünk eredményeként a szakmunkásképzés helyzete gyökeresen megváltozott. A korszerűsítés során valamelyest csökkent az oktatott szakmák száma, megindult a szakközépiskolai szakmunkásképzés. Az új szakmunkás nemzedéknek (a ma tanulók már a jövő század szakemberei!) nemcsak az új követelményeknek kell megfelelnie, ha- ' nem rendelkeznie kell azokkal a képességekkel is, amelyekkel a fejlődést követni, előrevinni tudja. A szakoktatásnak is szá-molnia kell az integráció felé haladó világ követelményeivel és a termelés szükségleteivel. A jelenlegi éles szakmai kategória határok elmosódása, az egyes szakmáknak a magasabb kvalifikáció felé való eltolódása, egyes munkakörök megszűnése, újak keletkezése, mind azt bizonyítja, hogy a gazdaságnak egyre inkább általánosan művelt, kvalifikált fiatal munkaerőkre van szüksége. Az, al-acsony műveltség gátja a szakmai fejlődésnek is. Az új oktatási törvény meghatározza a fejlesztés útjait. A szakmunkásképzés alapvető rendszere és funkciója a 9o-es évek közepéig lényegében nem változik. Az iskolai oktatásban egyre inkább a szakmai alapismeretek oktatására kell törekedni, a szűkebb specializációt pedig vállalati keretek közé célszerű vinni, ezzel biztosítva, hogy a leendő munkáltatók a szakmun3JT