MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-08-06 739. öe. - 1986_VB 739/52
A Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata a párt kádermunkájáról I A Központi Bizottság áttekintette az 1973. november 28-i káderpolitikai határozatával kapcsolatos tapasztalatokat. Megállapította: a határozatban foglalt alapelvek elősegítették, hogy a korábbinál egységesebb szemlélet honosodott meg. Tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása. Az elvek azonban nem mindig valósultak meg következetesen. A gyakorlat nem igazodott idejében és megfelelően a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben végbement változásokhoz. Javult a vezetők politikai és szakmai felkészültsége. Az egyetemet és főiskolát végzett vezetők száma csaknem megkétszereződött. Valamelyest növekedett a vezető tisztséget betöltő nők aránya. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál. Csökkent a párton kívüli vezetők aránya. A vezetőállomány stabilitása és ésszerű cserélődése egyenetlenül ugyan, de lényegében megvalósult. Az elmúlt évtizedben a központilag nyilvántartott funkciók 80%-ában történt változás. Több olyan személy került vezető beosztásba, akit erre tudatosan felkészítettek. Ez hozzájárult az irányítómunka színvonalának emeléséhez. Továbbra is gyakran előfordul azonban, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A vezetőknek egy része elhanyagolja az utánpótlásról való gondoskodást, a tehetséges fiatalok nevelését. A vezetők nagy többségét a szocializmus ügye iránti elkötelezettség jellemzi, életvitelük megfelel a szocialista erkölcs normáinak, alkalmasak arra, hogy a magasabb követeimények szerint dolgozzanak. A vezetők kisebb része már csak rutinból dolgozik, az új követelményekhez nem tud alkalmazkodni, vagy rátermettsége már korábban sem volt meg, és emiatt nem tudja kielégítően ellátni feladatát. A kádermunka következetlenségeire, a nevelés gyengeségeire is visszavezethető, hogy az utóbbi években növekszik az olyan vezetők száma, akik nem állnak ki a párt politikája mellett. Előfordul a hatalommal való visszaélés, a jogtalan anyagi előnyszerzés. Gyakori a szerénytelenség, a , túlzott önbizalom, a kritikátlanság. Az ilyen magatartás kárt okoz, táplálja az időnként tapasztalható vezetöellenességet is. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a negatív jelenségekkel és a vezetőkkel kapcsolatos demagóg nézetekkel szemben. Nem adnak mindig kellő támogatást a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőknek. 12 Sl
