MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-05-29 714. öe. - 1985_VB 714/15

- 10 arculata, magatartása, közéleti aktivitása sokszínű. Többségük tudatosan készül az értelmiségi pályára, érzelmileg, tudatilag a szocialista rendszerhez kötődik. Növekvő arányban érzékelhető azonban passzivitás, közömbösség, a tanulmányi munkában kényelmesség, teljesítményvisszatartás, sőt a hivatástudat hiánya is. Az egyetemi-főiskolai hallgatók általában fogékonyak az újra, igénylik a társadalmi előrehaladást. Kritikusan szemlélik, bírálják a gazdaságban, életszínvonalban, ideológiában, társadalmi demokratizmusban fellelhető gondokat. Saját helyzetüket, jövőbeni perspektívájukat általában kedvezőtlennek tartják. A változtatást türelmetlenül, esetenként megalapozatlanul és helytelen módszerekkel sürgetik. Kérdéseikre, kételyeikre sokszor nem kapnak megnyugtató választ. Az állami vezetők, az oktatók, de gyakran a párt- és tömegszervezetek kapcsolata a hallgatókkal nem elég tartalmas és mély, a körükben végzett munka nem kellően személyreszóló. Továbbra is létező szemléleti, gyakorlati gond, hogy a hallgatókkal nem felnőttként bánnak, sokszor kívülről és felülről kezelik gondjaikat, kezdeményezéseiket, javaslataikat eleve eretneknek, szélsőségesnek fogják fel. Az intézmények belső hierarchikus viszonyai, a személyes példa sok ízben tapasztalt disszonanciái a külső, nem kedvező hatásokkal együtt nehezítik a nevelés eredményességét. Több alkalommal csak jelentős erőfeszítéssel sikerült az ellenzéki befolyást háttérbe szorítani. Az egyetemifőiskolai hallgatók egy részénél a közéleti passzivitás fokozódott, mások a KISZ-től elfordulva, öntevékeny formákban aktivizálódnak. Az egyetemi-főiskolai KISZ szervezetek a Politikai Bizottság határozatának megjelenése után gyorsan felismerték, hogy a felsőoktatás korszerűsítésének folyamata jó lehetőséget ad a valódi politizálásra. Egyik fő feladatuknak tekintették a hallgatók szakmapolitikai tevékenységének élénkítését, a hallgatói vélemények megjelenítését a fejlesztési elképzelésekben. Az intézmények többségében a KISZ szervezet színvonalas, koncepciózus elképzeléseket dolgozott ki. Ennek a munkának is köszönhető, hogy a hallgatók körében a KISZ-szel szembeni korábbi bizalmatlanság csökkent, ez azonban még nem jelenti a bizalom visszaszerzését. Alapvető probléma, hogy az aktivitás néhány lelkes vezetőre korlátozódik, a tag ság még a jövőjét, életét érintő kérdésekben is nehezen mozdul meg. Az 1983-as gödöllői felsőoktatási alágazati ifjúsági parlamenten a fővárosi KISZ szervezetek képviselői jelentős szerepet játszottak abban, Jf