MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-05-29 714. öe. - 1985_VB 714/14

- 9 az óraszám radikális csökkentésére irányuló vélemények ugyan visszaszorultak, de változatlanul vannak olyan törekvések, amelyek a tananyagon belül az elméleti marxizmus szerepének csökkentésére, az alkalmazott jellegű részdiszciplinák súlyának növelésére irányulnak. A marxizmus-leninizmus oktatásban megjelenik ideológiai életünk számos, lezáratlan, megválaszolatlan kérdése. Az "ideológiai" tárgyakat oktatók az átlagosnál nagyobb szerepet vállalnak a hallgatókkal való személyi foglalkozásban, ideológiai, politikai nevelésükben. A felsőoktatási intézmények jelentős részében él az a szemlélet, hogy a politikai, ideológiai nevelőmunka a marxizmus-leninizmus oktatók kizárólagos feladata. Ennek szellemében a hallgatókkal és a KISZ-szel való foglalkozást is az ideológiai tárgyakat oktatók kötelességévé teszik.Sok helyen nem megfelelő a pártszervek és a marxizmus-leninizmus tanszékek együttműködése az ideológiai, politikai közélet szervezésében. 5. A hallgatók körében végzett politikai munka néhány tapasztalata Az oktatás keretein kivüli tevékenységi; formádat tekintve az intézmények többségében kedvezően alakult a helyzet. A közéletiségre nevelés, a hallgatói képviseleti rendszer, a tudományos diákköri tevékenység, az Alkotó Ifjúság pályázatok, a kollégiumi nevelőmunka szinvonalának emelésére úgyszólván mindegyik felsőoktatási intézményben történtek kisérletek. Átszervezték, hatékonyabbá tették az osztályfőnöki és a pártinstruktori rendszert. Előrelépésnek tekinthető a hallgatói jogosítványok beépítése a Szervezeti- és Működési Szabályzatokba,, az intézményi nevelési dokumentumok korszerűsítése, újtipusú munkabizottságok megalakulása és a hallgatókkal foglalkozó bizottságok újjáalakítása /pl. Egyetemi és Főiskolai Közművelődési Bizottság, Felsőoktatási Kollégiumi Bizottság, területi kollégiumi munkaközösségek stb./. Ugyanakkor változatlanul erős az idegenkedés attól, hogy a hallgatók képviselőit nagyobb számban vonják be az egyetemi-főiskolai testületek,különösen a párttestületek munkájába. A hallgatók politikai arculatát elemző dokumentumok /BME, MKKE, Kertészeti Egyetem/ megállapítják, hogy 1980-hoz képest a helyzet jelentősen nem változott. Továbbra is igaz, hogy a hallgatók eszmei, politikai A±