MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-04-10 710. öe. - 1985_VB 710/34

-9- Növekedett a közép és kisvállalatok száma, leányvállalatok alakultak /a kötszövőiparban Hungarotex-Tricotex, a bútorkereskedelemben ArtexMöbeltrade, a szolgáltatásban Monimpex-Patriaflor/, - 31 külföldi tőkebevonással létrejött magyar székhelyű vegyesvállalat működik / 1984-ben osztrák részvétellel a Hungarofeder, portugál tőkével a Hungarocork kezdte meg működését/, - Néhány külkereskedelmi vállalat ujtipusu "kereskedőház jellegű" vállalkozó szervezetek kialakitását kezdte meg /Transelektro,Hungarotex,Konzumex/, - Az export fővállalkozások és a rendszerexport közös érdekeltségen és kockázaton alapuló lebonyolítására termelő, külkereskedelmi-, és tervező vállalatok közös szervezetet hoztak létre/ Transinvest,Kulturinvest, Pharminvest/. 3. A párhuzamos külkereskedelmi jog a vállalatok közötti verseny erősitését, a termelő-felhasználó vállalatok számára az alternativ értékesitési lehetőségek biztositását szolgálja. Elsősorban konvertibilis elszámolású export esetén azonos cikk értékesítésére a termelők ma már a cikkek egyre szélesedő körében több külkereskedelmi vállalathoz fordulhatnak. így pl. a gépipari külkereskedelem területén teljeskörü a párhuzamosság: 13 külkereskedelmi vállalat tevékenységi köre azonos. Egyre szélesebb a könnyűipar, az élelmiszeripar, a szállítmányozás területén is a párhuzamosság érvényesülése, de ide tartozik az áruházi cserekonstrukciók létrehozása, valamint a határmenti árucserében, a választékcserében részt vevő vállalatok körének jelentős kiszélesítése is. Több termékcsoportban a külkereskedelmi vállalatok mindegyike külön engedély nélkül 25 ezer dollár értékhatárig jogosult exporttevékenységre. 1983-84-ben a KKM 15o esetben engedélyezte párhuzamos külkereskedelmi tevékenység folytatását és több mint 13oo eseti külkereskedelmi jogot adott ki. Ez utóbbiak engedélyezése a korábbinál gyorsabban történt, s nemcsak egy-egy üzletre, hanem egy üzleti konstrukció teljes folyamatára kiterjed. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják,hogy a párhuzamos külkereskedelmi jog jelentősen élénkitette, aktivabbá tette a külkereskedelmi vállalatok tevékenységét.Ugyanakkor ez a tevékenység még nem eredményezte kellő mértékben uj export árualapok és piacok feltárását. A leggyakoribb probléma a jog gyakorlásával járó áregyeztetési kötelezettségek betartásának, a vállalatok közötti 34