MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-04-10 710. öe. - 1985_VB 710/35

-lopiaci együttműködés koordinálásának a hiánya volt. A magyar vállalatok egymásközti külföldi piaci versenyéből több esetben jelentős hátrány származott, sőt a közös piaci rendtartás szabályainak be nem tartása miatt eljárás is indult magyar vállalatok ellen. 4. A külkereskedelmi vállalatok belső szervezete is változott és decentralizálódott az elmúlt három évben. A kormányzati törekvésekkel összhangban csökkent egyes külkereskedelmi vállalatok méretnagysága /Chemolimpex,Agrimpex,Metalimpex,Hungarotex, Medimpex/ mindenekelőtt azzal,hogy tevékenységi körük és létszámuk egy része az újonnan külkereskedelmi jogot kapott termelőkhöz került. A külpiaci munka rugalmasságának növelése érdekében a vállalatok a kisvolumenu konvertibilis export növelését elősegitő szervezeti módosításokat hajtották végre. A vállalatokon belül nőtt az önelszámoló egységek,csökkent a döntési szintek száma és nagyobb lett a középvezetők önállósága. A kistételekkel való rugalmas foglalkozás érdekében bevitették a megyei kirendeltségi hálózatot. A külgazdasági feladatok megoldását szolgálja a vállalatok külső piaci szervezete és apparátusa is. A főprofilu és az önálló külkereskedelmi jogú vállalatok szocialista viszonylatban kb. 15o, fejlett és fejlődő viszonylatban mintegy 19o vállalati irodát tartanak fenn. Külföldi székhellyel működik közel 14o vegyesvállalat.Ezekben az országokban az export bővitése a műszaki kiszolgáló tevékenység lényeges erősitését teszi szükségessé. A vállalatok már megkezdték szerviz és vevőszolgálataik megszilárdítását. 5. A külkereskedelmi vállalatok belső ösztönzési rendszerében kifejeződik az aktuális gazdaságpolitikai célokkal való azonosulás törekvése. Jellegzetes célok: a konvertibilis elszámolású export növelése, import megtakarítás, a deviza kintlevőségek behajtása, a rubel elszámolású államközi szerződések teljesítése, az ármunka javitása, a hasznonüzleti tevékenység aktivizálása stb. A gazdaságpolitikai célokra a vállalati érdekeltséget meghatározó szabályozó rendszer ugyanakkor csak részben és nem kellő erővel ösztönöz. A vállalati jövedelmezőség és a vállalattal szembeni követelmények a gyakorlatban is ütköznek egymással / pl. a tőkés import megtakarítások a vállalatok bevételeit csökkentik, a tőkés export nagyobb költségei és kockázatai csak részen térülnek meg stb./ A vállalaton belüli anyagi érdekeltség forrása a bérköltség és az érdekeltségi alapból a részesedésre forditott összeg. Az egyes vállalatok lehetőségei lf