MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/29

- 23 és az igényes szórakozást egyidejűleg szolgálni. A valós értékek kiválasztásában általában a kritika sem volt segítségünkre. A fővárosi képző- és iparművészek /például a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek pártszervezete, /több sikeres kiállítást rendeztek az üzemekben, intézményekben, klubokban. A hetvenes évek elején megindult nézőszám csökkenés után körülbelül 4-5 éve stabilizálódott a mozi

látogatók száma /évi 16 millió/. Sikerült előbbrelépni a mozipark korszerűsítésében, kialakultak a speciális moziprofilok, bővült a művészfilmek bemutatási lehetősége. A kerületekben a POMO közművelődés- felelősi hálózatának munkája nyomán javult a társadalmi forgalmazás. A vetítőszolgálat megteremtésével többszáz filmklubot, munkásszállási vetítőhelyet üzemeltetnek a fővárosban. A mozik egy részében élőmüsor - színházi előadás, gyermekprodukció, koncert - színesíti a választékot. A fővárosi színházak

, bár tesznek kísérletet un. közművelődési akciókra, közművelődési feladatnak magát a műsorrenden lévő előadás színvonalas megoldását tartják. A színház és a közönség, főleg a fiatalok szervezett kapcsolatának megteremtésében komoly gondok vannak. Nehézkesen oldódik meg a színházjegy-terjesztés színvonalasabbá, szélesebbkörűvé tétele. A jegyek eladásánál változatlanul él az"árukapcsolás". A fiatalok és a szervezett csoportok részére inkább a gyengébb produkciókra biztosítanak jegyet. Bár egyre szélesedő igény van a lakóhelyi színház- és mozijegy árusítására - és megszervezésére/a helyi közművelődési intézmények részéről történtek is kísérletek/, a jegyirodák idegenkedése miatt még széles körben ez nem vált gyakorlattá. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1983. novemberében foglalkozott a Magyar Rádió és Televizió tevékenységével, ezen belül kiemelten kulturális-közművelődési szerepével, jelentőségével. Az országos tapasztalatok - a kulturális és közművelődési szerep megnövekedéséről-a fővárosban is érvényesek. A műsorok politikai tömeghatása a főváros helyzeténél fogva hatványozottabban jelentkezik. A közvélemény élesen,érzékenyen reagál a politikai és kulturális értékrendet érintő problémákra. A közművelődés irányításának tapasztalatai Az MSZMP KB 1974. március 20-i határozata a közművelődés irányítását egyértelműen állami feladatként határozta meg, ugyanakkor állást foglalt a párt elvi-eszmei-politikai irányító munkájának következetesebb érvényre juttatásáról. A Budapesti Pártbizottság feladattervében a fővárosi tanácsi szerveknél dolgozó kommunisták fő feladatként - az irányító munka hatékonyságának növelését az egységes közművelődési szemlélet érvényesítését, a munka magas színvonalú összehangolását és a módszertani, szakfelügyeleti és ellenőrző tevékenység hatékonyabbá tételét határozta meg.