MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/30

- 24 A pártszervek és pártszervezetek számára célul azt szabta meg, hogy közművelődéspolitikai tevékenységük váljék az általános politikai munka szerves részévé, ellenőrző és segítő munkájukkal biztosítsák, hogy a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervek érdemben, megfelelő önállósággal és nagyfokú felelősségtudattal végezzék a közművelődési tevékenységet. Kiemelte a párttagok önművelődésének fontosságát és közművelődési aktivitásának fokozását. A tanácsi irányító munka A fővárosi Tanács - lehetőségeihez képest - jelentős anyagi támogatást biztosított a közművelődési munka fejlesztésére. Az elmúlt tíz esztendőben törekedett a feltételrendszer kiegyensúlyozottabb biztosítására. A fővárosi és kerületi erőfeszítések révén - nehéz anyagi helyzetben is - több új intézmény létesült és folyamatos volt a régi intézmények felújítása. Irányító munkájában jelentős az általános felügyelet, amelyet minden közművelődési intézmény felett ellát. Irányelvek, állásfoglalások közreadásával segíti az intézményi munkát. Élt a beszámoltatás jogával, közvetlen kapcsolatot tartott fenn a kerületi közművelődési csoportok vezetőivel, a kerületi intézményekkel. A beszámolási időszakban a főváros megteremtette a teljes tanácsi és szakszervezeti hálózat feletti szakfelügyeletet, amely a művelődési házakra és könyvtárakra egyaránt kiterjedt. Rendszeressé váltak a főhivatású közművelők képzési és továbbképzési formái is. Mindezekkel javult a kerületeket irányító munkája. A közművelődés kerületi irányításának gyakorlati megvalósítói a tanácsok közművelődési csoportjai. Feladatkörük a párthatározat óta jelentősen növekedett a hatósági jogkör kiszélesítése és új feladatok belépése miatt is. A csoportokban dolgozók létszáma 1974-hez képest nem növekedett, helyenként csökkent. A kerületi tanácsi apparátusban is meglévő fluktuáció, sok esetben teljes személycsere, illetve a létszámcsökkentés akadályozza a színvonalas és szakszerű munkát. A kerületi tanácsoknak nincs teljes képük a helyi közművelődés egészéről. A munkahelyi művelődésben - bár jogosítványuk van rá - valójában nincs betekintésük. Mind fővárosi, mind kerületi szinten érvényesül egy szűkkeblű, csak a tanácsi fenntartású intézményekben való gondolkodás. Különösen az országos irányítású intézmények munkája, hatása kerülte el figyelmüket, így sem a lakosságra gyakorolt befolyásuk felmérésénél, sem a fővárosi, kerületi tervek kidolgozásánál nem számoltak kellően a központi intézményekkel. A fővárosi irányítás és az országos irányító szervek közötti együttműködés nem érte el a kivánt szintet. A fent vázolt helyzet részben oka, részben eredménye lett az együttműködés gyengeségeinek. Az irányító munka hatékonysága - az elért eredmények ellenére - sem kielégítő. Az irányítás gyakran leszűkül a hatósági szerepkörre, nem érvényesül kellően a komplex ágazati felelősség és a népképviseleti funkció megkövetelte demokratizmus. 20