MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/16

- 10 szükséges képzési formák működtetésére szűkült le, amelyeket még kiegészítenek a politikai és társadalmi szervek politikai képzései és néhány, rendezvénycentrikus közművelődési program. Valójában alig létezik az üzemek, munkahelyek gazdasági feladataival összhangba hozott művelődési folyamattervezés, amelynek eredménye a szakmáját ismerő, azt tudatosan és felkészülten művelő, a társadalomba, a szűkebb közösségbe harmonikusan illeszkedő ember formálása lehetne. Az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT határozata értelmében a munka segítésére létrehívott Vállalati Művelődési Bizottságoknak nem kis szerepük van abban, hogy a nagylétszámú, szervezett munkahelyeken rendszeres és tervezett közművelődési munka folyik. Összességében azonban ezek a bizottságok nem találják meg a helyüket. Ennek okai: a velük szemben támasztott téves követelmények, a bizottságok célszerűtlen összetétele, az irányító munka gyengeségei. A munkahelyi művelődésen belül ma is a legátfogóbb, legjellemzőbb munkaforma a szocialista brigádmozgalom

. Az utóbbi években háttérbe szorultak a művelődési vállalások. Általában nem kapcsolódtak a termelési folyamatokhoz és formális kereteikből sem tudtak kilépni. A brigádok többségében nem tudatosult, hogy a művelődés, tanulás nem öncélú, hatásának érvényesülnie kellene, a tagok életmódjában, magatartásában, a fokozott felelősségtudatban, a közügyek iránti nagyobb affinitásban. A brigádmozgalmon belüli művelődés az egyes egyének szempontjából sok esetben hozott előrelépést, de közösségi nevelő funkcióját nem tölti be kellően. Az 1974-es párthatározat évében a fővárosi munkásság iskolai végzettségében komoly elmaradás volt. Napjainkra a hiányosságok - jórészt a tudatos beiskolázás folytán -, de részben természetes okokból /kiöregedés/ csökkentek, de az általános és szakmai képzésben továbbra is nagy feladataink maradtak. Bár a fővárosi beiskolázottak 97 %-a elvégzi az általános iskolát, az ingázó munkaerő miatt a 8 általánost el nem végzettek, de az analfabéták is folyamatosan újratermelődnek. Jóllehet az alapképzésbeli hiányosságok megszüntetése mindenek előtt a közoktatás feladata, mégis úgy tűnik, hogy a főváros még hoszszú ideig nem mentesül a hiánypótlás különböző formái alól. A fővárosban a 70-es évek elejétől fokozott figyelmet szenteltünk a felnőttoktatásnak

, ezen belül a dolgozók általános iskoláinak. A felnőttoktatás módszerei korszerűsödtek, igazodtak a felnőtt emberek életkori sajátosságaihoz , tapasztalataihoz. Nagy területet ölel fel a felnőttoktatásban a szakmai jellegű képzések, továbbképzések rendszere, mind intézményi keretben /Újpesti Munkástovábbképző Központ/, mind a vállalati oktatásban.