MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/15

- 9 II. A közművelődési munka főbb kérdései Az 1974-óta végbement fejlődés nem értékelhető egységes, töretlen folyamatként, ez az időszak két, egymástól eltérő minőségű szakaszra osztható. Az első szakaszt/a 70-es évek közepéig, végéig/ a határozatban megfogalmazott kezdeményezések gyors, lendületes, időarányos végrehajtása jellemzi. A 80-as évek elejének növekvő gazdasági, társadalmi gondjai azonban megtorpanásra késztették ezt a fejlődést. Ekkor derült ki, hogy kitűzött céljainkat a kulturális élet területén csak részben, tartalékerőink mozgósításával és igen jelentős erőfeszítések árán valósíthatjuk meg. A 70-es évek közepéig a munkások művelődésének alakulását a korszerű technológiai folyamatok alkalmazása, a munka jellegének változása, a társadalmi átrétegződés lehetőségei, a társadalom gazdagodása, az életszínvonal emelkedése, és nem utolsó sorban a művelődésnek a napjainkénál erőteljesebben érvényesülő presztízse kedvezően befolyásolta. Mindezek eredményeként az általános iskolai végzettséggel és érettségivel rendelkező munkások száma nőtt, életmódjuk, művelődéshez való viszonyuk kedvezően alakult. A megszigorodott gazdasági körülmények az életszínvonal, az életmód alakulására nem kivánt hatást gyakoroltak. Nagyobb hangsúlyt kaptak a megélhetés kérdései, az egyének elért életszínvonalának megőrzése, a korábban megszokott ütemes életszínvonalnövekedés folytatása. Ez szükségszerűen az anyagi javak megszerzésére orientálta a társadalmat . A többletmunka vállalása a munkások jelentős hányadánál csökkentette a művelődésre fordított időt. Noha a munka jellegének további változása, az egyre korszerűbb technológiai folyamatok és technikai vívmányok bevezetése napjainkban is megköveteli az egyének és a termelői közösségek felkészültségének állandó fejlesztését, a magasabb tudás társadalmi megbecsültsége nem érvényesül eléggé. Jelenlegi ösztönzési rendszerünk nem késztet magasabb képzettség elérésére. A munkásosztály műveltségének fejlesztésében korábban kiemelt szerepe volt a munkahelynek

. Indokolta ezt, hogy éppen a munkahelyeken fogalmazódik meg a legtöbb szakmai, politikai, emberi követelmény és az elért magasabb tudás nagy része is itt realizálódik. A kezdeti színesebb, sokoldalúbb tevékenységet - egyrészt szemléleti beszűkülésből, másrészt anyagi okokból - már egy jórészt szűkkeblű gyakorlat váltotta fel. A munkahelyi művelődés mind tartalmát, mind kereteit, mind módszereit tekintve igen korlátozottá vált. Napjainkra jórészt a termelési folyamatokhoz ír