MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/9

- 3 A tárgyalt időszak első felében a fővárosi lakosság életszínvonala folyamatosan emelkedett.Javultak a lakáskörülmények, nagy mértékben módosult a fogyasztás szerkezete, rövidült a munkaidő. A 70-es évek nagyarányú lakásépítési programjai átalakították a főváros egyes kerületeinek arculatát. A külső kerületekben a nagy lakótelepekkel nem egy helyen közel megduplázódott a lakosság, és a rossz komfortfokozatú kislakásos telepek helyén modern lakásos negyedek jöttek létre. Módosult a kerületek lakossági összetétele, esetenként egy-egy kerület egész településszerkezete is. Ezekkel az építkezésekkel nemcsak jobb, egészségesebb körülményeket biztosító lakásokhoz jutott a fővárosi lakosság több mint egyharmada, hanem jelentősen megváltozott a lakónegyedekben élők életmódja, életvitele. A fővárosi lakosság életében meghatározó lett a lakótelepi életforma, amely sajátosan átalakítja a művelődési szokásokat is. Az elmúlt évtizedben bevezetésre került az ötnapos munkahét és általánossá vált a heti 44 órás munkaidő. Ez azonban nem járt együtt a művelődésre, szórakozásra, pihenésre fordított idő jelentős növekedésével. Ennek egyrészt az az oka, hogy nőtt a szabadidőben keresetkiegészítő foglalkozást vállalók száma, másrészt szélesedett a szabadidő eltöltésének privát szférája /telek, családi programok/. Ezzel a családnak, mint kisközösségnek a szerepe megnőtt, de a szabadidő tartalmas eltöltésének e körben még nincsenek kialakult formái. A felnőttkorosztály szabadidős modelljeinek hiányosságai hátrányosan befolyásolják a fiatalok és gyermekek szabadidős szokásait is. A fővárosi lakosság 1982 elején elérte a 2 millió 64 ezer főt, azóta megindult a lakosság számának lassú csökkenése, módosult korösszetétele és foglalkozási szerkezete is. Gyorsuló ütemben csökken a fiatalabb nemzedékek száma. A fiatal korosztályon belül túlsúlyban van a 8-12 és a 25-29 éves korosztály. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a nyugdíjas korosztály, a budapesti lakosság 24 %-át teszik ki. A fővárosi fizikai foglalkozásúak száma az elmúlt években tovább csökkent. A fizikai munkerőigény kielégítésében fontos szerep jut ma is a vidéki munkaerőnek, melynek jelentős része munkásszállásokon éli le életének nagyobbik felét, Körükben a közművelődésnek komplex feladatokat kell ellátnia, számos szocializációs probléma megoldására is vállalkozni kell. A dolgozók iskolázottsági színvonala az elmúlt tíz évben javult. Az országos átlagot meghaladó a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Az általános iskolát be nem fejezők aránya csökkent, az általános iskolát elvégzők 97-98 %-a tovább tanul. Az iskolázottsági szint növekedése azonban nem feltétlenül jelenti a szakképzettség szintjének növekedését, mivel sokan álta9