MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/10

- 4 lános gimnáziumot végeztek és így szakképzetlenek. A változás mégis kedvezőnek minősíthető,mert a fővárosi munkásság általános műveltségi szintjének növekedését mutatja. A fővárosban koncentrálódik a műszaki és humán értelmiség jelentős hányada. E tétel - gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve - erősen differenciált, de művelődési szempontból sem tekinthető egységesnek. Deklarált művelődési igénye - és annak fejleszthetősége kedvező képet mutat. A művelődésben való érdekeltségük, művelődési lehetőségeik eltérőek, jelentős részük önmaga művelődését önállóan és magas színvonalon megszervezi. Növekedett a második diplomát szerzők száma is. A lakosság szabadidő eltöltésében, szórakozásában, művelődésében mind nagyobb szerepet töltenek be a tömegkommunikációs eszközök

, különösen a televízió. Széles rétegek számára az elmúlt években ezekre szűkült le az informálódás, a művelődés és a szórakozás is. A politikai tájékozódás és a szórakoztató programok, műsorok iránt az érdeklődés nőtt, az ismeretterjesztés és az igényesebb kulturális programok iránt csökkent. Figyelembe véve a televízió különleges tudatformáló erejét, a közművelődés szempontjából problémát jelent, hogy a müsorpolitika e tekinteteben nem elég tudatos, nem kellően differenciált, nincs összhang a többi kultúraközvetítő intézmény és a televízió munkája között. A közművelődési hálózat nem számol eléggé a tömegkommunikációs eszközök szerepével, nem kapcsolja be munkájába azok lehetőségeit. A közművelődési párthatározat óta eltelt tíz esztendő, de különösen az utóbbi öt év a fővárosi lakosság közgondolkodáásában, eszmei arculatában is érezhető változásokat eredményezett. A kiegyensúlyozottabb gazdasági, politikai helyzetben megteremtett jólétet a lakosság a szocializmus természetes velejárójának tekintette. A megváltozott feszültségekkel, válságokkal terhes külpolitikai helyzet, a belső gazdasági nehézségek a lakosság körében nyugtalanságot váltottak ki, az emberek jobban értékelik és féltik a szocializmus vívmányait. Kritikusabban szemlélik a szocializmus építésének gyakorlatát, gyakrabban és élesebben vetik össze a marxizmusban tanultakat, vagy annak esetenként dogmaként kezelt, értelmezett, alkalmazott tételeit a napi valósággal. A marxizmus nem kellő ismerete, politikánk meg nem értése, lehetőségeink téves értékelése miatt, valamint az ellenséges propaganda élénkülésének hatására erőteljesebbé vált az eszmei, esetenként a politikai elbizonytalanodás, a szocializmustól idegen nézetek, eszmerendszerek hatása, illetőleg gyakoribb a közömbösség és befeléfordulás. 10