MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984
1984-12-20 703. öe. - 1984_VB 703/73
- 67 szitéseket kivánt. Az alsó tagozaton évente 5-6 ezer fős volt a tanulólétszám-növekedés, amely mostanra tevődött át a felső tagozatra. Az iskolaügy irányítása elkésett a nagyobb gyermeklétszám megfelelő szinvonalu oktatásához, neveléséhez szükséges feltételek tervezésével és biztosításával. Ugyanakkor a gyermekek neveltetésével, iskoláztatásával kapcsolatos társadalmi és személyes igények megnövekedtek. Ezek a tényezők közrejátszottak abban, hogy fölerősödött az általános iskolákkal szembeni kritika, amelynek tárgya: a zsúfoltság, az ellátásbeli hiányosságok, a tanácsi intézkedések /körzetmódositás, buszoztatás stb./, a tanügyigazgatási rendeletek, a pedagógiai módszerek. Mindezek politikai hangsúlyt is kaptak. A fővárosi általános iskolák feszitő gondjai között a legnagyobb a pedagógushiány, a képesítés nélküliek alkalmazásának szükségessége. Emiatt egy-egy fejlődő városrészi, lakótelepi iskolában szinte lehetetlenné vált a színvonalas munkavégzés. A főváros párt és tanácsi szervei komoly intézkedéseket tettek a gondok mielőbbi megoldására. Az erőfeszítések eredményeként a fővárosban a legszükségesebb alapellátást biztosítani tudtuk. A minőségi fejlesztés követelményei azonban óhatatlanul háttérbe szorultak. Nem történtek lényeges és kívánatos változások az alapkészségek megszilárdításában, az esélykülönbségek csökkentésében, a folyamatos művelődési igények kialakításában. A mennyiségi mutatók javulása ellenére sok a hiányos tudású tanuló, egyre több a redszeresen nem olvasó fiatal. A tankötelezettségi törvény formai teljesülése ellenére nagy a 8 általánost el nem végzettek száma. Mind több tennivalót jelent az éretlen, a korrekcióra szoruló gyerekekkel való foglalkozás. Az elmúlt öt év során tovább növekedett /közel teljeskörűvé vált/ a fővárosi fiatalok középfokú intézményekben való továbbtanulása. A továbbtanulás belső arányai a szakoktatás felé tolódtak el. Jelentősen nőtt azoknak a száma, akik a szakmunkásbizonyitvány mellé érettségi bizonyítványt is szereztek. A középiskolák tartalmi munkájában pozitív változások történtek a tantervi programokat és a pedagógiai fölfogást illetően. A három iskolatípusban azonban igen eltérő szinvonalu ^3