MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/83

- 5 szűkül le az információszerzés, a művelődés és a szórakozás is. Az utóbbi években a politikai és szórakoztató műsorok iránti érdeklődés nőtt, az ismeretterjesztés direktebb formái és az igényesebb kulturális programok iránti érdeklődés csökkent. Gondot jelent, hogy a televizió műsorai eszmeiségükben olykor vitathatóak, nem egy esetben tudatformáló törekvéseinkkel ellentétesek. Ugyanakkor a kultúraközvetítő (és az oktatási)intézmények többsége nem számol eléggé a televizió, a tömegkommunikációs eszközök pozitív hatásával sem, nem alakult ki kellő összhang e fontos művelődési rendszerek között. A közművelődési párthatározat és a budapesti feladatterv is hangsúlyozta a munka rétegenkénti differenciálását. 4. A hetvenes évek közepéig a munkások művelődését a korszerű technológiai folyamatok alkalmaz'ása,a munka jellegének változása, a társadalmi átrétegződés jobb lehetőségei, a társadalom gazdagodása, az életszínvonal emelkedése és nem utolsó sorban a művelődésnek a napjainkénál erőteljesebben érvényesülő presztízse kedvezőn alakította. Ennek tulajdonítható a mai iskolázottsági mutatók említett emelkedése is. A munkásosztály műveltségének fejlesztésében korábban kiemelt szerepe volt a munkahelynek. Indokolta ezt, hogy éppen a munkahelyeken fogalmazódik meg a legtöbb szakmai, politikai, emberi követelmény és az elért magasabb tudás nagy része is itt realizálódik.A munkahelyeken szervezett - kezdetben színesebb, sokoldalúbb - közművelődési tevékenység napjainkra jórészt csak a termelési folyamatokhoz szükséges képzési formák működtetésére, a politikai képzésre és néhány rendezvényre szűkült le. A munkahelyi művelődés mind tartalmát, mind kereteit tekintve beszűkült. A legrendszeresebb művelődés változatlanul a szocialista brigádmozgalom keretében folyik. Az egyének művelődése szempontjából sok esetben fejlődésről adhatunk számot, kevésbé sikerült azonban előbbre lépni a közösségi, nevelő hatást illetően. Bár az állami és tömegszervezeti irányító szervek és intézményeik számtalan formával segítették a brigádmüvelődés minőségi fejlődését, a növekvő termelési feladatok miatt egyre inkább háttérbe szorultak a művelődési vállalások. A főváros munkáslétszámának közel lo %-a él munkásszállásokon. A munkásszállás-korszerűsítési program eredményeként a lakók döntő többsége jó körülményeket biztosító, kényelmes szállásokra került, ahol a közművelődés tárgyi, személyi, anyagi feltételei is javultak. A közművelődési intézményhálózat a szállások fenntartóival együtt igyekezett folyamatosan biztosítani a programválasztékot. Az ismeretgyarapító, kulturális igényfelkeltő, szórakoztató progra23