MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/84

- 6 mokon túl, nem egy helyen komplexebb szociálpolitikai természetű feladatokat is ellátnak, segítve ezzel a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű szálláslakók szocializációját is. Mindezek ellenére a szálláslakók között ma is magas a szakképesítés nélküli, általános iskolát el nem végzettek aránya /30 %/ és néhány helyen a 10 %-ot is eléri az analfabétáké . A lakók között nagy a fluktuáció, esetenként a 150%-ot is eléri évente, amely különösképpen akadályozza a közművelődési munka, különösen a felnőttoktatás eredményességét. A bejáró dolgozók művelődési feltételeinek javítására, a munkahelyek, intézmények és a fővárosi irányítás részéről is történtek kezdeményezések. A többnyire kísérleti jellegű egyedi megoldások között sokféle új formát találhatunk /pl. bejárók klubja, az agglomerációs övezet községeivel való kapcsolatépítés, az utazás körülményeinek javítása stb./. E formák többsége egy-két év után elhalt, életképtelenné, esetenként szükségtelenné vált. Az e téren elért eredményeink nem voltak arányban azokkal az anyagi és szellemi ráfordításokkal, amelyeket e feladat megoldására a főváros közművelődési intézményhálózata a munkahelyekkel karöltve hozott. 5. A főváros összlakosságán belül a legutóbbi évektől gyorsuló ütemben csökkent a fiatalok száma. A korosztályon belül túlsúlyban vannak a 6 - 13 évesek és a 20 - 30 évesek. Művelődésüket a kulturális és közművelődési intézmények a határozatnak megfelelően, kiemelten kezelték. Nagy mértékben javult a gyermekek /1 - 6v éves korig/ körében végzett tevékenység, melynek hatása jól érezhető. A programok egy része a gyermekek tárgyi ismeretgyarapítását szolgálta kötetlenebb formában /szakkörök, ismeretterjesztési vetélkedők/, jelentősebb hányada a gyermekek kreativitását igyekezett fejleszteni. Tartalmában, színvonalában is számottevően fejlődött a gyermekek részvétele az amatőr művészeti együttesek munkájában. Az utóbbi időben a gyermekek művelődésének szervezésében, ha nem is a kivánt mértékben, de nagyobb szerepet kapott a család. A közművelődési intézmények tudatosan erősítették ezt a tendenciát. Az idősebb, úgynevezett tizenéves korosztály műveltsége, érdeklődése kiegyensúlyozatlan,c!a az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Ez - minden ellentmondás ellenére is - alapvetően az iskolai oktatás, a mind általánosabbá váló középfokú végzettség eredménye, de köszönhető azoknak a szélesedő technikai lehetőségeknek, amelyekkel a fiatalság minden más korosztálynál erőteljesebben élt. Az érdeklődés iránya sokrétű, az eltérő igényességü zenés szórakoztató programok mellett, főleg a technikai ismeretek iránti igény, és nem kis mértékben a politikai érdeklődés nőtt. Ugyanakkor e korosztály művelődésének intézményes U