MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/11

-6A gépi rekonstrukciók megvalósítását - a pénzügyi forráshiányon kivül - gátolja a $ importkeret szűkössége. /A berendezések mintegy 7o%-a nyugati eredetű, s ezeket a szocialista országok ipara nem gyártja/. /5.sz.táblázat/. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 194 ezer fő, ebből a budapesti telephelyű élelmiszeripar 28 ezer főt foglalkoztat. Az utóbbi években a tudatos vidéki fejlesztések, valamint a budapesti munkaerőhiány következtében a Budapesten foglalkoztatottak száma és aránya is csökkent. A kedvezőtlen műszaki szinvonal ellenére a budapesti telephelyű élelmiszeriparban - elsősorban szervezési intézkedések hatására - a termelékenység javult. A fővárosi élelmiszeripari vállalatok átlagbére az országos bérszinvonalat lo-13%-kal meghaladja, azonban más iparágakkal szemben ez is alacsonynak minősül. Néhány vállalatnál a termelést nehezitő munkaerőhiány jelentkezik /édes-> sütő-, söripar/ A sütőiparban az 1982-ben bevezetett fővárosi sütőipari pótlék a hiányt csak csökkenti,de nem szünteti meg. Nehezitik a helyzetet az élelmiszeriparra jellemző kedvezőtlen munkakörülmények /meleg,hideg,vizes,párás/ és a szociális ellátás alacsony színvonala. Az élelmiszeriparban végrehajtott decentralizálás az érintett szakágazatokban a budapesti székhelyű középirányitó szervek megszűnését, a vállalatok önállóságának növekedését eredményezte. 198o-1983 között több lépcsőben önállóvá váltak a bor-,baromfi,cukor-,dohány-,édes-,konzerv-,sör és szeszipar vállalatai.. A középirányitó szervek / tröszt,országos vállalat/ megszűnése folytán felszabaduló munkaerő' elhelyezése zavartalanul megtörtént . Az eltelt rövid időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a budapesti önálló vállalatok gazdálkodása rugalmasabbá vált, gyorsabban alkalmazkodnak a piaci körülmények,igények változásához.Ezt támasztja alá,hogy a főváros lakossága elláAA