MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-06-25 588. öe. - 1980_VB 588/14

-13 Támogatom azt a javaslatot, hogyha BPVB mégegyszer tűzze napirendre a témát, mivel ez inkább tájékozta* jellegű anyag. Én azt az időpontot, amit az elvtársak a kerületeknek adtak, roppant szűknek tartom. Elegendő, ha a VB szeptember közepén tárgyalja, .mi természetesen az Ágit.Prop.Bizottság elé menő anyagnál figyelembe vesszük a VB álláspontját. A kerületeknél kb. augusztus 2o-a lenne az az időpont, amikorra álláspontjukat ki lehetne alakítani. Köteles elvtárs: A szervezeti változtatásokkal egyetértek. Mint gyakorló vállalati vezetőnek az a véleményem,hogy nem szabad a stratégiát figyelmen kivül hagyni. /Az ipari jellegű kutatásokkal kiemeltebben kellene foglalkozni/. Nem lát om kellően hangsúlyozva azt a különbséget - ipari szemszögből nézve - amely szükségessé teszi « kétféle kutatóintézet létrehozását. A mai vállalati rendszerben dolgozó kutatóintézetek speciális szabályozási rendszere - normál vállalattá alakítva megszűnik. Megszűnik, mint kutató erő, és tönkremegy mint gazdálkodó egység. Ha egy 800 fős MIKI-t átminősítünkyallalattá, akkor ebből káosz lesz. A vállalat megvan szorítva, hogy nyereséges terméket állítson elő. Nagyon megfontolandó: egyszerűen egy kutatóintézetnek lehet mondani, hogy vállalat legyen? Mennyiben van összhangban a kutatóintézetekkel kapcsolatos állásfoglalás az ipari koncepcióval? /HIKI a régi helyén marad, de a MIKI vállalatttá alakul./ Az ipari kutatóintézet az iparfejlesztés koncepciójának van és Isell hogy legyen alárendelve. Alapvetően az ipaxl célok hasznosítására létezik. A munkabizottságnak csak egyetlen iparosa van: ki képviseli az ipar érdekeit „itt? Csak egyetlen tag: Martos István szerepel benne. Es ha ötéves tárra nyúlik, akkor szabadezt bírálni? A párthatározat megjelenése óta nagyon sok előrelépés történt a kutatóintézetek területén. A munka nagyon jó ütemben folyik. A mi feladatunk: milyen nívón, milyen döntést viszünk tovább? Magyar elvtárs: Én a biológiai kutatás szemszögéből szeretnék néhány szót mondani. A tervezett szervezeti változtatásokkal a biológiai kutatás szempontjából egyetértek. Ezek nem fognak kiváltani nagyobb elégedetlenséget, hiszen a biológiai tudományokkal foglalkozó munkahelyek nem félnek attól, hogy az egészségügy fennhatósága növekedni fog. Azt is jelenti ez, hogy nem látom ebben a szervezeti változtatásban annak feltételeit, hogy ez a felfokozott sebesség igény, ez a szervezeti változtatás biztosítaná a nagyobb hatásfokot. Tegnap a Gyógyszeripari Kutatóban két órás megbeszélésen voltam kint. Ez a munkahely kifejezte a félelmét attól, hogy őt egyértelműen vállalathoz csatolják. Az idegendkedésben az is benne foglaltatik, hogy a nemzetközi trendek szerint az új eredményekből való részesedés a kutatóközpontokban mintegy 2o-25 $-os. Ma ez nálunk mintegy lo $-, a vállalathoz csatolás esetén azonban mindez 2,5-3 $-ra csökkenne. h