MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979
1979-05-16 558. öe. - 1979_VB 558/14
12 területeken ugyan, de máshol is. ^ Parniesán et.-nak, kapcsolódva Méhes et. kérdéséhez is: A kérdéses témákat - anyag eleje - a Pol.Főiskolán 1968-ban Lakos elvtárs által tartott előadások anyagából, részben pedig a "barna-sárga" könyi»l meritettük. A feladati rész elszakadása részünkre is nagy gondot jelentett, mert az anyag feldolgozása során ugy indultunk, ahogy tulajdonképpen a munkatervi anyagcim szólt: " Jelentés a pártszervek és szervezetek gazdaságszervező munkájának helyzetéről, javaslat a további feladatokra". Ebben a felfogásban dolgoztunk az anyaggal az osztályvezetői értekezletig; vagyis budapesti, kerületi, alapszervi szinten végeztünk összegezést, gyűjtöttük a tapasztalatokat. Az osztályvezetői értekezleten született állásfoglalás után nem sikerült áthidalni a feladati részt az előterjesztésben, egyrészt nem mentünk vissza a pártértekezletig, másrészt pedig a II. fejezetben témákat emeltünk ki, és igy vertikális áttekintést adni a feladati részben kellőképpen nem sikerült. HOZZÁSZÓLÁSOK : Méhes Lajos : Munkatervünk szerint a párt gazdaságszervező, segitő, irányitó munkájának tapasztalatairól kell a pártbizottságot tájékoztatni és szempontokat adni a továbbiakhoz. Kérdés, hogy az előterjesztés mehet-e PB elé, ha igen, akkor ki kell tűzni a határidőt is. Molnár Endre: Az anyag amikor a BPB tapasztalatairól szól, több dologban olyan mértékben önkritikus hangot üt meg, hogy az már a realitástól való elszakadást jelenti. Ennél mi jobban dolgoztunk. Nem tartja indokoltnak a gazdasági munkában tapasztalható problémákért a BPB-t okolni, mivel olyan hiedelmet kelthet, hogy ha módszerbeli javitásokat eszközlünk, akkor az objektiv jelenlévő gazdasági problémák megoldódnak. Ez pedig nem igy van ! Ezt amellett mondja, hogy a munkában még sok javitani való van, sok a feladatunk. Az előkészitő muhka során kikristályosodtak azok a lehetőségek, módszerek, amelyek a munkát javithatják, és ezekről konkrétabban lehet szólni, nemcsak általános célkitűzésként megjelölni pld. a BPB és kerületek közötti együttműködés; bizonyos alágazat vagy vállalati csoport segitése, figyelemmel kisérése, vagy a tervezéssel kapcsolatos elképzelések, stb. Ennél messzebbre jutottunk, semmint hogy általános igényszinten tudnánk megfogalmazni a tennivalóinkat. Kirajzolódtak azok a kérdéskörök, amelyekben érdemleges előrelépést csak a felső szervek segitségével tudunk tenni. Itt a pártnak kezdeményezőnek kell lenni már annak érdekében is, hogy a felsőbb párthatározatokat végre tudjuk hajtani és hajtatni. Saját magunknak is aktivabban és erőteljesebben kell dolgozni. Nem ért egyet a 7. oldalon lévő szöveggel ".... a napi, rövidtávra szóló feladatokkal való foglalkozás kerül túlsúlyba.....". Véleménye szerint a budapesti pártértekezlet előtt éppen ellenkező előjellel hangozhat el: egyik kiemelkedő feladat volt, hogy hosszutávu, alapvető kezdeményezéseket dolgoztunk ki. /: főváros és agglomeráció szelektiv-intenziv fejlesztési programja; Pol.Biz. 1978. V. 3o-i határozata a főváros fejlesztéséről; vagy pld. a 15 éves lakásépítési program, azon belül különösen a budapesti; vagy az előkészületben lévő Budapest és agglomeráció rendezési, tervezési program; a Főv.Tanács által kialakított, felső szinten jóváhagyott koncepciók a közlekedéssel, lakóházak felujitásával /. Ezekért igen sokat dolgoztunk. Továbbra is fő feladat, hogy támaszkodva az elvi áltaA