MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-03-22 528. öe. - 1978_VB 528/4

- 3 Ismerteti, hogy a Fővárosi Tanács hatáskörevem terjed ki sok olyan fomyatra, amely itt zajlik le a fővárosban. Pl. az ipar irányitása nem fővárosi hatáskör. A fővárosban sok minisztérium, főhatóság irányitása alatt működő szervezet van. és ezek természetesen az országos hatáskörű szervek irányitása alatt működnek. A tanácsi egészségügyi szervezet mellett van minisztériumi egészségügyi szervezet is. A tanács irányitása alá tartozó alaó, középfokú és szakmai oktatás mellett, vannak nagy egyetemek, amelyek minisztériumi irányitás alá tartoznak, vagy nagy kulturális intézmények, sportlétesítmények, közlekedési objektumok, tehát különböző szektorális részei vannak a fővárosi gazdaságnak - minisztériumi, szövetkezeti, maga stb. Mindezt a tervezés kezdetén átfogóan., az előirányzott fejlesztéseket érdemben befolyásolni a Fővárosi Tanácsnak nincs lehetősége. Ebből azonban nem következik az, hogy a Fővárosi Tanács mindezeket a jogosítványokat kapja meg. Ez nem volna célszerű dolog. Viszont szükséges a fővárosban és a környező régiókban a tervezésben is megteremteni az összehangoltságot és a tervek végrehajtásában is a különböző szektorokban., különböző gyártáskörökben működő területeken, intézményekben. Ennek alapfeltétele, hogy a legyen a^fóvárosra és az agglomerációra kidolgozott távlati koncepció, amely konkretizálódik a középtávú tervekben és amelyek az éves tervek végrehajtása során, is megvalósulnak. Ez a fő feltétele annak, hogy egy összehangolt fejlesztése történjen meg e fővárosnak és a régióknak. Ha az ÁTB időszakonként áttekinti azt, hogy a középtávú fejlesztési koncepció hogyan valósul meg és kiemelt feladatként kapják a tanácsok, főhatóságok, Fővárosi, és Pest megyei Tanács, akkor ezen a módon talán megteremthető egy érdemi összhang a fejlesztésben. Hozzászólások. Szabó Piroska elvtársnő: felveti, több helyen szerepel az anyagban az, hogy a. budapesti ipar elmaradott. Elmaradottabb a termelékenység fejlődése is, mint a vidékre telepitett beruházásoknál tapasztalható. Jónak tartaná azt, ha ez kiegészülne azzal, hogy nem alapjában a termelékenységben van a probléma, hanem itt a munkakörülmények lényegesen rosszabbak, mint a vidéki vállalatoknál. Sok helyen. - üzemekben, szövetkezetekben - olyan munkakörülmények között dolgoznak, hogy azt nem szabadna megengedni. Szó van arról is, hogy a kereskedelem forgalma vidéken kisebb, de azt is látni kell, hogy Budapesten a kereskedelmi alkalmazott jobban, meg van terhelve, rossz az egészségügyi helyzete, rossz munkakörülmények okozta károsodások miatt. Az a véleménye, hogy a tantermei elmaradottságok mellett a nevelők iskolai helyzetét is be kellene mutatni munkakörülményeik tükrében. Ez is károsan, befolyásolja az oktató, nevelő munkát. k