MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-06-16 484. öe. - 1976_VB 484/22

A gyakorlat tükrében vizsgálják a munkásosztály vezető sze­repét. A párt vezető szerepét helyileg gyakran leszükit'ik a személyek tekintélyére. Ugy vélik, hogy a gazdasági irányí­tási rendszer reformja éta a helyi pártvezetők tekintélye csökkent, a gazdasági vezetőké nőtt. A gazdaság és politika viszonyát azon is mérik, hogy a gazdasági vezető az üzemben mindenható, a párttitkár nem. Alsó szinten a gazdasági ve­zetőnek döntési, a pártvezetésnek csak véleményezési joga van. A gazdasági vezető "határtalan" időre kapja kinevezé­sét a pártvezetést meghatározott időre választják. Az osztály vezető szerepével hozzák Összefüggés­be a szocialista demokrácia milyenségét. A munkás pártta­gok vélemény-nyilváni&ását több dolog hátráltatja. -Ilyen^ ha csak formális a meghallgatásuk. - A sok paragrafusban, bonyolult szövegezésben nehéz, 'eligazodni. Előfordul, hogy csak részletkérdésekben tájékozottak, az üzemi nagy össze­függéseket nem eléggé ismerik. Gyakran a véleménynyilváni­tás befolyásolja a keresetet. A sok negetiv tapasztalat kedvüket szegi. A munkásérdek áttételesen valósul meg. A helyes felismerést a munkahelyi demokrácia esetleges formalizmusa neheziti. A vezetők élnek ugyan a demokratizmus fórnál is elemeivel, erősödik a demokrácia szocialista tartalma is ­de gyakori, hogy a gazdaságvezetés csak akkor fordul az egyes fórumokhoz, ha biztos abban, hogy a döntés számára kedvező. A munkás párttagság többsége fontosnak tartja, hogy anyagiakban is jusson kifejezésre az osztály vezető szerepe. Ugyanakkor birálják a "nyereségközpontúságot", az ebből szár­mazó tudattorzitó túlzásokat. Kutató intézetekben, tervező vállalatoknál az értelmi­ségi párttagok gondolkodásában most is élnek a munkásosztály vezető szerepéről antimarxista nézetek, pl. a párt vezető 11

Next

/
Thumbnails
Contents