MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-06-16 484. öe. - 1976_VB 484/23

- 8 ­szerepét elfogadják, de a munkásosztályét kevésbé - mondván -, hogy az értelmiség jobban ért a vezetéshez. A termelővállalatok műszaki értelmiségi párttag­ságának túlnyomó többsége az ellentmondásokkal együtt is látja a munkásosztály vezető szerepének lényegét, célját, cl is fogadja annak érvényesülését. Nagy részük saját ma­gát az osztály részének tekinti. - A szövetségi politika lényegét egyre szélesebb körben értik. Elfogadott, hogy a fejlett szocializmus felé­pítése a szövetségi politikán is raulik. A munkásosztály egye­dül nem képes ennek megvalósítására. El ismert)hogy hatalmunk politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely szövet­ség alapvető érdekazonosságon nyugszik. Mindinkább értik, hogy e szövetség is olyan folyamat, amely minden feladat megoldásakor, minden fejlődési szakaszban megújul. A szövetségi politika tartalma helyenként az ipar és a mező­gazdaság kapcsolatára, az ellátásra, az árak alakulására szűkül, s ha ezek kedvezőtlenek, a párttagság egy része is parasztellenessé válik. Nagyon gyakori az a vélemény, hogy a parasztság jobban él, mint a munkásság. Mind többen elismerik a háztá­ji gazdaság jelentőségét a lakosság ellátásában. A háztáji gazdaság: szövetkezeti háttérrel rendelkező kisparaszti gaz­daság - ebből sokan csak az utóbbit látják és elsősorban a magas piaci árak miatt bírálják. A szövetségi politikában csak elvétve kerül na­pirendre az értelmiséggel való szövetség^ biszonyos feszült­ségek, ellentmondások kapcsán. Pl. az értelmiségiek egyes rétegeinek magatartása, életmódja. Az orvosok megítélése ­az etikai problémák sokasodásával - már-már előítéletté csontosodik. 2.3

Next

/
Thumbnails
Contents