MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-01-19 393. öe. - 1973_VB 393/8

2 A berendezések kihasználása az elmúlt négy évben - hasonlóan az országoshoz - Budapesten is csökkent. Az elmúlt évben végzett felmérés szerint a gépiparban foglalkoztatott szerszámgépek közel 20 fé-kal kevesebb üzemórát teljesítettek. Az átlagos miiszakszára lényegében nem változott /l,36-ról 1,35-re csökkent/, de ágazatonként jelentős különbségek vannak. A gépipari vállalatoknál 1,1-1,3 között, raig a könnyűiparban 1,5-1,7 között szóródik a műszakok száma. Ezenkivül növekedtek a veszteségidők is. A szerszámgépek az elméleti munkaidőalapból az 1 műszakban ;

i0 %-ot, a 2-ban 18 $-ot, mig a 3-ban mindössze k f

/o-ot dolgoztak. A 100 munkásra eső gépi munkahelyek száma - 1967-71. között jelentősen nutt, 35-J~ől 41-rc emelkedett. A gépi beruházások fokozódása mellett ebben közrejátszott a munkáslétszám csökkenése is. Az állóeszközök átlag kora 14-16 év között alakul. A vállalati beruházáspolitika ós állóeszközgazdálkodási gyakorlat arra enged következtetni, hogy a budapesti telephelyeken az eszközök "elöregedése" az országos átlagnál nagyobb mértékű. A politikai határozat után 1972. június 21-én kor

m

ányhatározat szabta meg az ágazati és funkcionális minisztériumok feladatait. Az ágazati minisztériumok általában szeptember, október hónapban reagáltak az MT. határozatára és feladatokat jelöltek mog a vállalatoknak. Meghatározták azokat a legfontosabb területeket, ahol a kapacitástartalékok feltárása és optimális kihasználása a legindokoltabb. Pl. a KGM. ilyennek itélte m^g a kovácsolt termékek, közúti jármüvek, számitástcchnikai gépek gyártásának területeit. Felszólították a vállalatokat, hogy egyrészt mérjék fel a jelenlegi helyzetet, másrészt készítsenek intézkedési terveket és programokat a termelő kapacitásaik jobb kihasználására. Az intézkedési tervek elkészitésének határidejéül általában 1972. év végét, illetve 1973. január végét jelölték meg. Tapasztalataink szerint az ágazati minisztériumok által kiadott utasitások, körlevelek a szükségesnél kevesebb közvetlen feladatot tartalmaznak. Több esetben csak az MT. határozatát ismételték meg és kevésbé tükrözték a gazdasági terület sajátosságait. A kiadott irányelveket ennek ellenére hasznosnak lehet megitélni, mivel kötelező erővel irányították rá a vállalatok figyelmét a tennivalókra. 8