MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-11-09 413. öe. - 1973_VB 413/33

Pártunk X. kongresszusának határozata nyomatékosan felhívta a párttagság figyelmét a pártélet fejlesztésére, a pártegység, a pártfegyelem további erősítésének fontosságára, mint a szocializmus magasabb szintű építésének fontos feltételére. A határozat végrehajtásának új lendületet adott a Politikai Bizottság levele és a KEB állásfoglalása, valamint a KB 1972. novemberi határozata. E dokumentumokat is figyelembe véve vizsgáltuk kerületünk helyzetét a Budapesti Pártbizottság 1972. novemberi határozatának tükrében. A kerületi Pártbizottság, Végrehajtó Bizottság a kongresszus óta eltelt időben több esetben foglalkozott a pártfegyelem kérdéseivel. Megtárgyaltuk a szocialista közgondolkodás, a pártfegyelmi munka, a párt belső életének helyezetét, a Politikai Bizottság levelét és a KEB állásfoglalását tárgyaló taggyűlések anyagát. Az így leszűrt tapasztalatokat és a tennivalókat titkári értekezleteken és titkári tanfolymokon is feldolgoztuk. Pártszervezeteink több taggyűlésen foglalkoztak e fontos kérdésekkel. Menet közben érezhető volt, hogy aktívabb lett a pártélet nőttek a követelmények az egyes párttagokkal, a pártvezetőségekkel szemben. Az 1972. évi beszámoló taggyűléseken már jól mérhető volt a hatás. Legtöbb helyen személy szerint is értékelték az egyes párttagok munkáját és a pártfeladatok teljesítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megindult egy határozott megszilárdulás. A kerület kommunistáinak döntő többsége eleget tesz a megnövekedett követelményeknek aktívan részt vesz a pártéletben, következetesen végrehajtja a határozatokat, betartja a szocialista erkölcs előírásait és megfelelően él a Szervezeti Szabályzatban lefektetett jogokkal és kötelességekkel. Annak ellenére, hogy a pártfegyelem javult, még nem sikerült teljes mértékben elérni azt a színvonalat, amelyet a X. kongresszus célul tűzött. Nem jelentéktelen még azoknak a száma, akik inkább csak passzív szemlélői, mint aktív résztvevői a pártéletnek, a párttal való kapcsolatuk kimerül a tagdíjfizetésben. Az alapszervezeti vezetőségek sokat foglalkoznak a „csak fizető" párttagokkal. Ez a munka azonban sok konfliktust rejt magában, nehéz konkrét okot találni, ezért pártszervezeteink nem szívesen élnek a Pol. Biz. 1972. november 21-i határozatába adott lehetőségekkel. 1973-ban egy esetben fordult elő, hogy valakit ilyen címen töröltek a pártból. Általában fegyelmi eljárást csak egészen kirívó esetekben kezdeményeztek. Vannak még számosan, akik változatlanul nem érzik magukra kötelezőnek a kommunista szerénységet. Előfordult anyagiasság, önzés, különböző kispolgári magatartás, a társadalmi élet hátterébe szorítása, de ez csak részben tükröződik a fegyelmi böntetések alakulásában. A jelenségeknél a legtöbbször szóban figyelmeztetik az illető elvtársat és ezzel viszonylag gyakran élnek is pártszervezeteink, főképpen párttitkáraink. Ugyanakkor elég sok még az elnézés, bátortalanság, különösen akkor amikor a párttitkár vagy a pártvezetőség tagjai függőhelyzetben vannak. Ahol ilyen esetek felszínre kerülnek, mindenütt súlyosan kompromittálták a párt tekintélyét, melyre különösen az ifjúság reagált érzékenyen. A szorosan vett fegyelmi munkában az alapszervezet tevékenységét nem lehet egységesen megítélni. Általánosságban megállapítható, hogy a nagyobb üzemi, vagy intézményi alapszervezetek munkájukat a Szervezeti, ül. a Fegyelmi Szabályzatban lefektetett elveknek megfelelően végzik, döntéseiket ritkán kell megváltoztatni. Nem lehet ugyanezt elmondani a kisebb létszámú alapszervezetek fegyelmi munkájáról. Nem mindig tartják magukat a Szervezeti Szabályzatban lefek-