MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972
1972-12-22 391. öe. - 1972_VB 391/19
- 8 IV- Az oktató - nevelő - tudományos munka fejlődése és problémai ' K Az alábbiakban az oktató - nevelőmunkát egységes tevékenységként tárgyaljuk, annak az elvnek megfelelően, hogy a nevelést az oktatás folyamatában, azzal együtt ke 1 .' végezni. 1. Az elmúlt 5 év oktató munkájának az volt a jellegzetessége, hogy az 1963-ban indult reform sorár kialakult tantárgystruktúra stabilizálódott, ugyanakk. - elsősorban az utóbbi két évben - az oktatás tartalmi és módszertani korszerűsítése érdekében több részleges, Le jelentős lépés történt. Ezek közül kiemeljük a követ' ezőket: - A Kormány számítástechnikai programja .apján - eddig mintegy 40 millió Ft költséggel - létr ]ött az egyetem számítástechnikai bázisa. Megoldottuk hallgatók számítástechnikai alapképzését, de a sza> . rgyak "komputerizálása" részben objektív okok, részbe ényelmesség, maradiság miatt vontatottan indult. - Jelentős kezdeményezés volt az un. ké I pcsős vegyészmérnökképzés bevezetése. Ennek lényec • okleveles és üzemmérnök hallgatók két évig együtt nulnak, majd az üzemmérnökök további egy év, az oklev: es mérnökök további 3 év tanulás után kapnak diplor t. Az első végzett üzemmérnök évfolvamot ebben az évben bocsátottuk ki. Bár ez szellemi és gazdasági erőket igen hatékonyan kihasználó forma nem tekinthető kiforrottnak, jó elképzelésnek bizonyult. - A KB oktatáspolitikai határozatának fontos területén, a középfokú műszaki szakemberképzésben érintett az egyetemünkön folyó műszaki tanárképzés. Jelentőséqének megfelelően e képzés bázisát 1971-ben átszerveztük, létrejött a Tanárképző és Pedagógiai Intézet. Az Intézet egyik legnehezebb problémája, hogy nincs gvakorló iskolája. Nincs még kellő összhangban a képzési létszámok jelentős növelése és a végzettek iránti tényleges igény. Megoldatlan a műszaki pedagógusok továbbképzése. E nehéz kérdésekben egyetemünk a Művelődésügyi Minisztériumtól vár intézkedést. - Megkezdődött a mérnöktovábbképzés közel 20 éve kialakított és fejlődésében megrekedt intézményének továbbfejlesztése. A Mérnökképző Intézetet a BME rektorának irányitása alá rendelték. Elképzeléseinket - részben koncepcionális viták és személyi okok, részben anyagi eszközök hiányában - nehezen tudjuk kibontakoztatni. - A felsoroltakon tul jelentősnek tekinthetők azok a munkák, amelyek a KB oktatáspolitikai határozatának előkészítésével párhuzamosan az egyetemfejlesztési koncepció, a karok fejlesztési tervei kidolgozására folytak. A KB határozata alapján az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülésen határozta meg a további tennivalókat. /*
