MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-07-31 330. öe. - 1970_VB 330/18

/$ í * 3 bi különbségűket még alapvetően nem változtatták meg, A jövedelem alakulására részben a differenciálódás, részben a nivellálódás.a jellemző, egyértelmű irányzatot megállapítani nem lehet. A szektorok közötti jövedelmi arányokat tekintve kismértékben fokozódott a kisipari szövetkezetek dolgozóinak előnye az állami szektorban dolgozókéhoz képest mind az iparban, mind az épitőiparban. /l.sz.melléklet./ Országosan a helyzet ettől eltérő, mert a szövetkezetek a jövedelmek gyor

T sabb növekedése ellenére sem érték el az állami szektort. Budapesten már a reform előtt is magasabb volt a szövetkezeti munkások /tagok/.jövedelmi szinvonala, országosan pedig ma is alacsonyabb. Ebben közrejátszik az a tény, hogy a budapesti ipar szerkezete eltér az országostól. A jövedelmek arányának ez a változása, - bár egyértelmű a differenciálódás - nem tekinthető kedvezőnek.eh közrejátszott a munkaerőnek a szövetkezeti szektorba való áramlásában és az állami szektor munkaerő gondjainak fokozódásában. Az ágazatok között kialakult arányok változásában erőteljes eltolódás következett be az épitőipar javára. Ennek hatásaként az épitőipari munkáslétszám állandóan növekvő, mig az ipar munkáslétszáma csökkenő irányzatú. A nagyobb épitőipari jövedelmek részbon a vállalatoknál elért magasabb jövedelmi szinttel, részben központi bérintézkedésekkel függnek össze. /Pl: különélési pótlék, stb./ Az iparágak, iparcsoportok jövedelmi arányainak változásaira az a jellemző, hogy a könnyű és élelmiszeriparban gyorsabban nőttek a jövedelmek, mint a nehéziparban és igy csökkent ezen iparcsoportok jövedelem szinvonala közötti különbség. Ez az elmozdulás - ami tulajdonképen a jövedelmek nivellálódását jelenti - kedvezőnek tekinthető, mert az 1950-es években kialakult arányok indokolatlanul háttérbe szőritották