MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-07-31 330. öe. - 1970_VB 330/17

- 2 ­A vállalatokat az készteti ilyen magatartásra, hogy a szabályozó rendszer gyakran változik, a módositások olykor keresztülhúzzák eredeti elképzeléseiket és kevés a rendelkezésre álló pénzösszeg is, A felügyeleti szervek nem nyújtanak kellő segitséget, tájékozta­tást az ágazati fejlesztési elképzelésekről..Hiányzik a bérará­nyokra vonatkozó egységes távlati célkitűzés. A vállalatok a ma­guk lehetőségeit sem használják ki eléggé. Nem tájékozódnak kel­lően a tevékonységük körébe tartozó terület várható fejlődési i- . rányáról, a piaci igényekről és a feltételek várható alakulásáról. A múlt évtől kezdve, de különösen ez évben már mutatkoznak ked­vező jelenségek is. Egyes vállalatok a bér- és jövedelemgazdál­kodás egészét előre meghatározott célok szolgálatába állítják és e célkitűzésűket következetesen megvalósítják. /CSVM, VBKM./ 1./ A. bérek- és pénzjővedeÍrnek /bérek és pénzben! részesedés együtt/ arányainak alakulása, a differenciálás érvényesü­lése. A reform bevezetése - a nyereségérdekeltség rendszere - alap­vetően megváltoztatta a vállalati és személyi jövedelmek kép­zésének, valamint elosztásának módszereit. A személyi jövedel­mek növelésére forditható összegek nagysága a nyereség alaku­lásától függ. A két év tapasztalatai szerint a nyereség növe­kedése nem minden esetben arányos a hatékonyság javulásával. Az eltérések a műszaki szinvonal különbözőségeivel, az árrend­szer adottságaival, a vállalat piaci helyzetével, stb. függ­nek össze. A direkt irányitáei rendszerben központilag kialakitott ará­nyok a reform két évében elmozdultak, attól függően hogy az egyes szektorok, ágazatok, illetve gazdasági egységek nyere­sége milyen mértékben növekedett. Ezek a módosulások a koráb-

Next

/
Thumbnails
Contents