MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/41

- 16 r III. Változások az egyén és a közösség viszonyában 1/ Az anyagiasság térnyerése. Az anyagiasság nem uj jelenség. Az áru- és pénzviszonyok szélesedésével azonban objektiv talaja erősödött. Ez befolyásolta a közérzetet. Okai: a/ Elharapództak a jövedelmek növelésének és a jövedelmi arányok eltorzitásának olyan forrásai, mint: a hivatalos külföldi kiutazások, másod- és mellékállások megszerzéséért folyó harc; a tanácsadói és szakértői dijakkal, célprémiumokkal és túlórákkal való manipulálások; és a zsebbe dugott "hála"-pénzek. b/ A nyerészkedés széleskörű jelenséggé vált, több a "lehetőségekkel való élés". Harc folyik a törvényes lehetőségek keretében megszerezhető anyagi előnyökért. Szaporodik a pillanat lehetőségeihez való igazodás, AZ előzőekhez képest több forrása keletkezett a munka nélkül szerezhető anyagiaknak. A spekuláció gyors helyzetfelismerése ezt ki is használta. A törvények alkotásánál ezt idejében nem szabályoztuk, a morál pedig kevésnek bizonyult. c/ AZ emberek nagy többsége bérből, fizetésből él. Nem juUiat más jövedelemhez. Anyagi elégedetlenséget vált ki belőlük a tartós értékek felé irányuló tendencia. Gyakran más szinten keresik önmagukat, máshová viszonyitanek. Látják, hogy mások hamarabb élnek jobban. Ezt táplálja a munkások és alkalmazottak egy részének /szociális helyzete miatt is/, valamint a nyugdijasok nagyobb részének nehéz anyagi körülménye. Az elégedetlenség azonban tapasztalható indokolatlan esetekben is. d/ Az életszinvonalat és az elosztást általában szubjektivan Ítélik meg. A tényleges és az óhajtót*, jövedelem közötti különbség, az egyes jövedelmek adta lehetőségek és az igények közötti nagy eltérés az "elszegényedés" érzését keltik. Ezért