MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/42

- 17 versengés alakult ki az "elmaradt" szükségletek gyors pótlására, s az igények gyakran meghaladják a lehetőségeket. Ezek a jelenségek, iráiayzatok együttesen folyamatot alkotnak. Elősegitik, hogy: - Jelentkeznek az egocentrikus közszellem kialakulásának csirái. Az egyéneken tul kollektivek, vállalatok növelik nyereségüket árdrágitással, minőségrontással, a szűk kapacitással való zsarolással, a közellátásra káros intézkedésekkel. - Erősödött a versengés, de gyakran a társadalmi érdekekkel ellentétes irányban. Ziláltabbá váltak az egyén és egyén; az egyén és kollektiva; az egyén és társadalom; a kollektiva és kollektiva; a kollektiva és társadalom közötti viszonyok. A társadalmi érdek mintha távolabb került volna a látókörből. - Harc folyik a szocialista elosztás helyesebb érvényesitéséért, de ellene is. A legfejlettebb termelési viszonyt kifejező állami iparban - ahol a munkásosztály többsége dolgozik - a legkorlátozottabb a jövedelem. - A kispolgári gondolkodás - mely eddig is megvolt - nyiltabban jelentkezik. E gondolkodásmódban az "én" mindenek felett áll. A dolgokat a saját érdek és szükséglet szerint alakitja. A pénz az egyetlen értékmérő. Különös veszélyt az jelent, hogy esetenként a különböző területeken dolgozó funkcionáriusoknál is találkozunk vele. - Az anyagias gondolkodást erősitette az uj gazdasági mechanizmus propagandája is, hogy mindent a nyereség oldaláról közelitett meg. Az emberek egy része ezt "megértette", s az egyéni érdeket, a nyereséget a maga módján értelmezi. 2/ A morál differenciálódása. A jövedelem különbség, az érdekelkülönülés a morálban is jelen van. Összefügg ez az életmód változásával, melyet az életszínvonal j-wulása eredményezett. Az emberi törekvések néhány jelenségének mcgitólége, erkölcsi konfliktusok forrásává vált. Főként