MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968
1968-07-01 279. öe. - 1968_VB 279/28
li - 6 határoztuk el. A tanév végéig a p'rt- és állami vezetés irányításával, lényegében az egész tanári testület részvételével, különösen pedig a tanszékvezetők és más egyetemi vezetők aktiv közreműködésével kidolgoztuk az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő uj képzési rendet tartalmazd javaslatot. A cél olyan kezdő közgazdasági szakemberek képzése, akiket egy életre áthat a marxista közgazdaságtudományok szelleme, akik képesek a vállalatok helyzetének és működésének elemzésére és a gazdaságpolitika, a népgazdasági tervek és helyzetek konkrét megítélésére. Megfelelő készséggel rendelkeznek a gazdasági tevékenység legalább egyik Szférájában a döntések előkészitésénél, megalapozásánál és végrehajtásánál használatos alapvető korszerű módszerek gyakorlati alkalmazására. Ennek érdekében a képzés három-lépcsős rendszerére térünk át, amely lehetővé teszi az ágazati s za kosításon belül a funkcionális képzés erősítését. Az első lépcső az alapozó képzés, amely főként az első éven folyik és egységes világnézeti és általános elméleti, ill. módszertani ismereteket nyújt. A második szakirányú képzést nyújt nagyrészben ágazatonkénti /ipar, mezőgazdaság, közlekedés, bel-, külkereskedelem/ szakosítás mellett. A harmadik pedig a szakágazati képzés, amely a harmadik évfolyamon kezdődik és általában az ágazatokon belül három irányú: piackutató, gazdasági-szervező, tervező-elemző. 2./ Az egyetemi nevelés több formában folyik: a közvetlen oktatási munkában, az oktatáson kívüli egyéni és csoportos foglalkozásokon, a KISZ szervezet tevékenysége utján, valamint az egyetem lapja, a KÖZGAZDÁSZ segítségével. Különösen jelentős, - főként az alsóbb évfolyamokon a marxizmus-leninizmus tanszékek /Filozófia, Tudományos szocializmus, Politikai gazdaságtan/ nevelő munkája. Egyaránt alkalmaztuk a nevelés közvetlen és közvetett formáit. A politikai, ideológiai kérdések mellett foglalkoztunk szakmai, kulturális, erkölcsi problémákkal is. E kérdéseket különféle szervezeti, keretben: politikai órákon, az egyetem klubjában stb. vitattuk.Központi helyre állítottuk a proletár-szolidaritásra, a szocialista hazafiságra, a hivatástudatra, a kommunista emberi- erkölcsi normák és szemlélet kialakítására, stb. irányuló tevékenységet. E többéves folyamatos munka nem elhanyagolható eredményeket
